Tovább erősítette piaci szerepét és pénzügyi teljesítményét a Budapesti Értéktőzsde, a közgyűlés elfogadta a társaság 2025. évi üzleti jelentését. A beszámoló szerint az éves összbevétel 4,338 milliárd forintot, az EBITDA 1,680 milliárd forintot tett ki, míg a nettó eredmény – a KELER Csoport BÉT-re jutó eredményével együtt számolva – 9,635 milliárd forintra bővült. A BÉT éves rendes közgyűlésén az adózott eredmény felhasználásáról és az osztalékfizetésről is határoztak, valamint jóváhagyták a társaság új, 2026–2028 közötti időszakra vonatkozó stratégiáját, és döntöttek az újonnan alapított BÉTx Pénzügyi Zrt. tőkeemeléséről is.
A Budapesti Értéktőzsde teljes részvénypiaci kapitalizációja új történelmi csúcsot ért el: az év végére megközelítette a 24 ezer milliárd forintot, melyre korábban még nem volt példa. A forgalom is számottevően bővült, az átlagos napi kereskedési érték 17,3 milliárd forintra emelkedett, ami közel 47 százalékkal haladta meg a 2024-es átlagot. A 2025-ös év során 100,3 milliárd forint értékben részvények, 1917,3 milliárd forint értékben vállalati kötvények, további 155,4 milliárdos értékben pedig jelzáloglevelek kerültek bevezetésre a tőzsdére.
A közgyűlésen az igazgatóság és a felügyelőbizottság új tagjainak, valamint elnökeinek megválasztására is sor került, ennek értelmében az igazgatóság élére ismét Virág Barnabást választották. A felügyelőbizottság elnöke Gion Gábor lett, tagként pedig újraválasztották Dr. Hardy Ilonát, Cselovszki Róbertet és Régely Károlyt, míg új tagként Dobos Annamária csatlakozott a testülethez.
Az elektromos autókat is érintette a csökkenés. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
