– Jogi, szabályozási oldalról milyen változásokat hoz a Xetra?
– A Xetra kereskedési rendszer bevezetése jogi értelemben a tőzsdei kereskedési rendszer technikai, informatikai üzemeltetésének a kiszervezését jelenti, ezt a funkciót eddig maga a BÉT látta el, a Xetra bevezetésével pedig a BÉT-tel kötött szerződés alapján a Bécsi Tőzsde, azaz a Wiener Börse AG fogja ezt végezni a BÉT-tel szorosan együttműködve.
| Dr. Forrai Mihály |
Hangsúlyozni kell, hogy a tőzsdei kereskedés úgynevezett funkcionális üzemeltetése, azaz különösen a kereskedési szabályok megalkotása, a betartásuknak az ellenőrzése, a tőzsdetaggá válás feltételeinek a meghatározása teljes egészében a BÉT hatáskörében marad, ezeket a funkciókat továbbra is egyedül a BÉT fogja ellátni önállóan.
A BÉT-re és a BÉT által végzett tevékenységekre vonatkozó szabályrendszer alapvetően kétszintű. Vannak egyrészt a jogszabályok: törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, és vannak másrészt a BÉT saját maga alkotta tőzsdei szabályzatai, amelyek betartása a kereskedőkre, kibocsátókra, de a BÉT-re nézve is kötelező. A BÉT-re mint értéktőzsdére vonatkozó jogi szabályozás a Xetra bevezetésével nem változik, azaz a BÉT-re mint tőzsdére a Xetra bevezetését követően is a hatályos magyar és a közvetlenül alkalmazandó Európai Uniós jogszabályok vonatkoznak majd ésugyanolyan terjedelemben, mint jelenleg.
A Xetra mint tőzsdei kereskedési rendszer megfelel az ilyen rendszerekre vonatkozó hatályos magyar jogszabályoknak, tehát a bevezetése nem okoz jogi problémát, de van persze egy sor olyan, a tőzsdei működésre vonatkozó részletszabály, amelyre figyelemmel a budapesti implementációt megfelelően testre kellett szabni.
– A BÉT szabályzatai változni fognak?
– A BÉT szabályzataiban viszont lesznek lényeges változások, ami kihat a tőzsdei kereskedők és a BÉT közötti jogviszonyra. A jogszabályi alapok ugyan itt is változatlanok maradnak, az új kereskedési rendszer azonban lényeges változásokat hoz a tőzsdei kereskedés szabályaiban, például új ajánlatfajtákat és kereskedési modelleket vezetnek be, ezeket a tőzsdei szabályzatok (elsősorban a Kereskedési Kódex) tartalmazzák, amelyek a Xetra-rendszer bevezetésével lépnek majd hatályba.
A befektetők és a BÉT között a kereskedés tekintetében nincs közvetlen jogviszony, a befektetők a brókercégekkel mint közvetítőkkel állnak jogviszonyban, de mivel a tőzsdei kereskedés szabályainak a megváltozása miatt a brókercégek is meg fogják változtatni az üzletszabályzataikat, így a kereskedési szabályok változása a befektetőket is érinteni fogja.
– Mi védi a befektetőket a hazai piacon?
– A befektetőket változatlanul elsősorban a hatályos magyar jogszabályok és a BÉT vonatkozó tőzsdei szabályzatai, illetőleg a BÉT és a tőzsdei kereskedő cégek működését felügyelő Magyar Nemzeti Bank, továbbá a Befektetővédelmi Alap (Beva) védi, befektető-védelmi szempontból a Xetra bevezetése nem hoz semmilyen változást.
– Miért fontos, hogy a befektetők a felügyelt intézményeket használják?
– Tőzsdei megbízás befektetőktől való felvételére és végrehajtására kizárólag megfelelő felügyeleti engedéllyel rendelkező és a felügyeleti hatóság – amely jelenleg a magyarországi szolgáltatók esetében a Magyar Nemzeti Bank – folyamatos felügyelete alatt álló befektetési vállalkozás, illetve hitelintézet vagy árutőzsdei szolgáltató jogosult. A BÉT-en való tőzsdetagság megszerzésének szintén egyik feltétele a megfelelő tevékenységi engedély megléte, ilyen engedéllyel nem rendelkező vállalkozás egyáltalán nem lehet tőzsdei kereskedő.
Hozzá kell tenni, hogy a megfelelő engedéllyel nem rendelkező cég arra sem jogosult, hogy a megbízásokat egyáltalán felvegye a befektetőtől, ezért a felügyelt intézmények használata elsősorban azért fontos, mert más módon tőzsdei megbízás jogszerűen nem vehető fel, és a felügyelt intézményen kívüli más szervezet tőzsdei megbízást nem tud végrehajtani. A befektetési vállalkozások alkalmazhatnak ugyan ügynököket, akik engedély nélkül működhetnek, de ők minden esetben a megbízó befektetési vállalkozás nevében és teljes felelősségvállalása mellett, és nem önállóan, saját tevékenység keretében járnak el.
A fentieken túlmenően a felügyelt intézményekre vonatkozó szigorú és részletes jogszabályok biztosítják azt, hogy a befektetők megfelelő kiszolgálásban részesüljenek, megbízásaikat a számukra legkedvezőbb módon hajtsák végre, és befektetett eszközeiket a jogszabályokban meghatározott módon kezeljék és óvják. Ezeknek a szigorú szabályoknak a betartását az MNB rendszeresen ellenőrzi, és komoly bírságok és egyéb súlyos jogkövetkezmények fenyegetik azokat a szolgáltatókat, amelyek nem tartják be a tevékenységükre vonatkozó szabályokat.
Az MNB az engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozásokról, hitelintézetekről, árutőzsdei szolgáltatókról rendszeresen aktualizált nyilvántartást vezet, amely a honlapján mindenki számára ingyenesen hozzáférhető. Célszerű a befektetőnek még a szerződéskötés előtt ellenőrizni ezen a honlapon, hogy az adott szolgáltató a befektető által igényelt tevékenységre rendelkezik-e felügyeleti engedéllyel.
– Milyen szigorú felügyeleti elvárások vannak a tőzsde üzemeltetője felé?
A Budapesti Értéktőzsde üzemeltetőjének, azaz a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-nek számos jogi előírásnak kell folyamatosan megfelelnie a tőzsde működtetése során. Ezek közül talán a következők a legfontosabbak: biztosítani kell a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetésmentes hozzáférést, rendelkezni kell a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, biztosítani kell a tőzsdei kereskedelem elszámolását, rendelkezni kell a törvény által támasztott követelményeket kielégítő, a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatokkal, és végül káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítást kell fenntartani.
A Xetra-bevezetésre visszakanyarodva, a kereskedési rendszer technikai, informatikai üzemeltetésének a Bécsi Tőzsde felé történő kiszervezése során is számos jogi előírást kell folyamatosan betartani mind a BÉT-nek, mint kiszervezőnek, mind a Bécsi Tőzsdének, mint szolgáltatónak. Ezek közül talán az emelhető ki, hogy a BÉT ilyen funkciót csak olyan szervezethez szervezhet ki, akiről előzetesen, még a kiszervezési szerződés megkötése előtt meggyőződött, hogy rendelkezik a feladat ellátásához szükséges szakértelemmel és erőforrásokkal, személyi és tárgyi feltételekkel, belső eljárási szabályokkal, adatvédelmi megoldásokkal, valamint megfelelő vészforgatókönyvvel a vészhelyzetek megoldására.
Ezen túlmenően a BÉT felelőssége annak a biztosítása, hogy a kiszervezett szolgáltatás nyújtója egy esetleges felügyeleti ellenőrzés esetén megfelelően együtt fog működni a magyar felügyeleti hatósági jogkört gyakorló MNB-vel.
