Jól járunk azzal, hogy még nincs eurónk?

Rövid távon nagyon megszenvednék a közép-kelet-európai euróvárományos tagjelöltek az euróövezet felbomlását, ám hosszú időtávlatban a következmények nem lennének feltétlenül olyan rosszak, mint ahogy első pillantásra tűnik, sőt a valutaunió szétesése előbb-utóbb akár "nettó pozitív" fejleménynek is bizonyulhatna a keleti EU-térség számára - vélekedtek csütörtökön megjelent elméleti elemzésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég szakelemzői szerint az euróövezet felbomlása ugyan nem küszöbönálló veszély, de a kockázatok arra mutatnak, hogy 3-5 éves távlatban egy vagy több ország távozik a valutaunióból. A ház szerint egy ilyen fejleménynek "nagy és azonnali" negatív hatása lenne a felzárkózó Európára: a térség piacairól megindulna a tőkemenekítés a biztonságos eszközökbe, ami a helyi fizetőeszközök, részvények és kötvények meredek gyengüléséhez, bankválságokhoz, recesszióhoz vezetne.

Hosszú távon azonban az euróövezet szétesése erőteljesebb növekedést eredményezne Nyugat-Európában, aminek már kedvező hatásai lennének a kelet-európai gazdaságokra is - áll a Capital Economics londoni elemzőinek csütörtöki forgatókönyvében. A ház szakértői ezzel összefüggésben megjegyzik: véleményük szerint téves az a még mindig széleskörű feltételezés, hogy az euróövezeti tagság garantáltan a felzárkózó európai térség gazdasági felvirágzásához vezet. Az eurótagság kelet-európai előnyeit "könnyű túlbecsülni": nem egyértelmű például az sem, hogy a valutauniós tagság automatikusan csökkenti a tagállamok hitelfelvételi költségeit.

Csehországban mind a hosszú, mind a rövid távú kamatok már most alacsonyabbak, mint a legtöbb euróövezeti országban - hangsúlyozzák elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői.
A ház szerint mindent egybevetve, középtávon egyelőre a saját valuta megőrzése kínálja a felzárkózó Európának a legjobb utat a prosperitás felé. Az elemzés szerzői kiemelik, hogy az euróövezet esetleges felbomlásának kelet-európai hatása végső soron a szétesés formájától függne, más szóval "nem mindegy, hogy melyik ország távozik először".

A Capital Economics szakértői szerint a feltörekvő Európa érdekeit az szolgálná, ha valamelyik erősebb gazdaság - például Németország - lépne ki, és a gyengébb tagállamok őriznék meg az eurót. Ennek két előnye lenne: az euró egy ilyen forgatókönyv esetén szinte bizonyosan gyengülne, csökkentve az elmúlt évtized során euróban felhalmozódott kelet-európai adósságok helyi valutában mért értékét, másrészt az "új D-Mark", vagyis az euró helyébe lépő német fizetőeszköz feltételezhetően erősödne, serkentve a német importnövekedést, ami húzóerőt adna a keleti exportőröknek - áll a Capital Economics csütörtöki londoni elemzésében.

Más nagy londoni házak szerint mindenesetre a kelet-közép-európai eurótagjelöltek belátható időtávlatban még egyébként sem számíthatnak euróövezeti felvételükre, akkor sem, ha jelenlegi formájában fennmarad a közös valuta.

A BNP Paribas bankcsoport londoni elemző és befektetési részlegének szakelemzői a héten ismertetett új európai feltörekvő piaci előrejelzésükben közölték: jelenleg a 2019-2024-es idősávra valószínűsítik Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését.

Nemrégiben a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési elemzői szintén azt közölték, hogy új prognózisuk szerint Magyarország legkorábban 2019-ben csatlakozhat az euróövezethez, valószínűleg Lengyelországgal együtt, a cseh euró pedig akár 2020-as évekig is késhet.

Mindkét ház citybeli szakértői az általuk várt késedelem fő okai között említették a közép-kelet-európai országcsoport eurólelkesedésének csökkenését, és azt, hogy érzékelhető a gyors euróövezeti bővítés készségének hanyatlása az uniós hatóságok részéről is az egyes tagországokat sújtó adósságválságok nyomán.

MTI