2012-ben a professzionális befektetők, a lakossági tőzsdézők és a spekulánsok körében is népszerűek lettek az árupiaci befektetések. A tőzsdén kereskedett alapokba a Deutsche Bank adatai szerint 2012 első felében 12 milliárd dollár friss tőke érkezett, s ennek 26 százaléka árupiaci termékeket részesített előnyben, s a nyersanyagok népszerűsége azóta is töretlen. A trend kialakulásában szerepet játszik, hogy a részvénypiacok már jórészt ledolgozták a válság kitörésekor bekövetkezett árfolyam-lemorzsolódást, de az elhúzódó gazdasági stagnálás miatt sokan kevés esélyt látnak a további komoly emelkedésre. Előtérbe kerülnek tehát a részvénypiacokétól eltérő ármozgást mutató egyéb tőzsdei befektetési lehetőségek.
„Jelentős árfolyam-emelkedés következett be az elmúlt időszakban több árupiaci termék esetében is, de a piaci szereplők bíznak a további emelkedésben, amelyet a tőzsdén kereskedett alapok révén a kis tételben vásárlók is kihasználhatnak” – emelte ki Szűcs Örkény, a KBC Equitas derivatív üzletágának vezetője. Az amerikai kukoricapiacot követő tőzsdén kereskedett alap legkisebb megvásárolható egysége például a június elejei 36 dolláros szintről 50 dollár fölé emelkedett augusztus végére, az európai kukorica-ármozgást követő alapba fektetők pedig néhány dolláros befektetésen is learathatták azt a mintegy 50 százalékos hozamot, amelyet az alap a nyár folyamán elért, mondta a szakértő.
A gabonafélék mellett az arany és az ezüst is népszerű
Az árupiacokon a legnagyobb spekulatív alapok is folyamatosan növelik kitettségüket az utóbbi időszakban. A gabonafélék mellett ismét kapós lett az arany és az ezüst, amelyet a jegybank szerepét betöltő amerikai Fed és az Európai Központ Bank laza monetáris politikája következtében várható devizaleértékelődés kivédésére vásárolnak. Az árupiaci termékek mellett szól, hogy porlasztható általuk a befektetés kockázata, mert a nyersanyagok árai sokszor más ritmusban mozognak, mint a részvényekéi. „A nyári hónapokban a gabonaárak a szűnni nem akaró szárazság miatt folyamatosan kúsztak felfelé” – idézte fel Szűcs Örkény. A nyersanyagokkal való kereskedésben sokak számára vonzó az is, hogy az árat mozgató okok, az időjárási helyzet vagy a gazdasági növekedési kilátások könnyebben érthetőek, mint például az euró/dollár kurzusára ható tényezők.
Magyarországon az arany, az olaj és a "reggeliző termékek" mennek
Az itthoni tőzsdézők számára az arany és az olaj messze a legnépszerűbb árupiaci termék, egy szűkebb réteg azonban érdeklődik a befektetési szolgáltatói zsargonban reggeliző termékeknek nevezett narancslé, kakaó, cukor és kávé iránt is. A költségeket is figyelembe véve árupiaci termékekkel elemzői vélemény szerint elsősorban a külföldi piacokon érdemes kereskedni.
Az egykor régiós hírű, majd a rendszerváltás után feltámasztott budapesti tőzsdei gabonakereskedés mostanra olyan mértékben elsorvadt, hogy a magyar termelők kockázatfedezeti szándékkal sem nagyon tudnak ügyletet kötni. Az árupiacokba fektető tőzsdén kereskedett alapok vásárlásával elérhető széles választék révén jóval egyszerűbben és kisebb tételben lehet befektetni a különféle nyersanyagokba, mintha közvetlenül vásárolnánk meg azt.
Aranyat például egy uncia alatt nem éri meg megvenni, míg a tőzsdén kereskedett alapoknál ennek tizedébe is be lehet fektetni. Ráadásul a vételi és eladási ár közötti rés egy unciányi valóságos arany forgatásánál 10 százalékot is elérhet, s még a 12 millió forint felett járó 1 kilós aranytömb esetében is 3-4 százalékos, addig például a New York-i tőzsdén jegyzett egyik legnagyobb aranyba fektető alap vételi és eladási ára közötti marzs 0,1 százalékos egy darab befektetési jegyet vásárlásakor is.
A természet jelentette kockázat mellett is jó gabonába fektetni
Az árupiaci befektetésnek is vannak azonban kockázatai. Az aszályt vagy a természeti katasztrófákat nem lehet előre látni, ugyanakkor a hosszú távú áremelkedés lehetőségét a gabonák esetében például a folyamatosan növekvő kereslet is erősíti. Ezért Szűcs Örkény szerint a mostani időkben 20-30 százalékos árupiaci kitettséget is érdemes vállalni egy részvényekre alapozott portfólióban. Tapasztalat szerint az árupiacok iránt korábban főként a szokatlan befektetési ötleteket kereső, a piacokhoz jobban értő fiatalok, illetve a 40 évnél idősebb, befutott cégvezetők, felsővezetők érdeklődtek, ez a befektetői kör azonban a trendek alapján a jövőben szélesedhet.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
