Továbbra is mindössze 8 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, kényelmesen kijönnek a jövedelmükből, és képesek a fizetésük legalább egyharmadát megtakarítási célokra fordítani – derül ki a Provident magyar lakosság pénzügyi helyzetét vizsgáló Barométer felméréséből. Míg áprilisban a megkérdezettek 38 százaléka vélte úgy, hogy tudatos pénzkezelés mellett van esélyük minimális megtakarításra (legfeljebb a fizetésük 20 százalékáig), ez az arány néhány hónap alatt 33 százalékra esett.
Ezzel párhuzamosan emelkedett azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek hónap végére rendszerint kifogynak a pénzből: a korábbi 41 százalék helyett már a válaszadók 48 százaléka küszködik azzal az állandó szorongással, hogy nincs lehetősége a takarékoskodásra, és fizetéstől fizetésig él.
Az Ipsos Zrt. által végzett reprezentatív kutatásból mindemellett az is kiderül, hogy a 18 év feletti lakosság számottevő arányban küzd az adósság terhével: a válaszadók 11 százaléka nyilatkozott úgy júliusban, hogy a megélhetéshez kölcsönhöz kell folyamodnia.
Fotó: Pixabay
A megtakarítási képesség negatív tendenciája mellett a pénzügyi tudatosság és tájékozottság kérdése továbbra is komoly kihívás Magyarországon: átlagosan 24 százalkról 28 százalékra nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik egyáltalán nem tájékozódnak anyagi kérdésekben. A kistelepüléseken élők és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében a 40 százalékot is megközelíti azok száma, akik napjaink megváltozott gazdasági helyzetében sem érzik szükségesnek, hogy pénzügyeikkel tudatosabban foglalkozzanak.
Mindez hosszú távon még tovább mélyítheti a társadalmi egyenlőtlenségeket és növelheti ezen csoportok egzisztenciális kiszolgáltatottságát. Azok számára, akik tájékozódnak pénzügyi kérdésekben, továbbra is a személyes kapcsolatrendszer az információszerzés elsődleges forrása: a válaszadó 35 százaléka családtagokhoz és barátokhoz fordul tanácsért.
„A megtakarítási képesség romlása és a pénzügyi tájékozottság hiánya együtt minden háztartás számára komoly kockázatot jelent, különösen fokozódó anyagi nyomás idején, aminek az eredménye leszakadás és hosszú távú anyagi bizonytalanság lehet. A Providentnél ezért fontosnak tartjuk, hogy a pénzügyi megoldások mellett támogassuk ügyfeleinket a tudatos döntések meghozatalában is. Hisszük, hogy a pénzügyi edukáció nem kiváltság, hanem alapvető és mindenki számára egyformán szükséges eszköz a biztonságos jövő megteremtéséhez” – mondta Pálfalvi Márta, a Provident Pénzügyi Zrt. kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója.
A Provident megbízásából készült Barométer kutatás 2025. júliusi, reprezentatív mintán alapuló adatfelvétele azt a kérdést is megvizsgálta, hogy azok számára, akik képesek a jövedelmük bizonyos hányadát hónapról hónapra félretenni, mi a legfontosabb szempont a megtakarítási forma kiválasztásakor.
A válaszadók 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a várható hozam alapján választ szolgáltatást, és ugyanekkora százalékban számít döntőnek a megtakarítási termék rugalmassága is, vagyis hogy hozzájuthatnak-e bármikor a pénzükhöz.
Az öngondoskodási formák közül továbbra is a biztosítások a legnépszerűbbek, miközben csökken az adókedvezménnyel járó megoldások vonzereje: az adóvisszatérítés egyre kevésbé számít fontos szempontnak egy pénzügyi döntéshozatal során.
A Provident számára kiemelten fontos, hogy valós képet kapjon a magyar emberek pénzügyi helyzetéről és szokásairól – különösen egy olyan időszakban, amikor általános pesszimizmus és a saját anyagi helyzetre vonatkozó romló várakozások jellemzik a lakosságot. A pénzintézet célja, hogy az aktuális gazdasági helyzet tükrében, a valós problémákra reagálva kínálhasson egyszerű és átlátható megoldásokat, miközben edukációval is segíti azokat, akiknek nehézséget jelent a pénzügyi tájékozódás vagy az öngondoskodás lehetőségeinek mérlegelése.
Az esküdtszék tagjai megalapozottnak találták a felperes állítását. 
