|
| (Fotó: Pixabay) |
Mintegy 870 ezer német élt 2017-ben különböző más EU-s országokban – írta az Iwd.de. Ennek a létszámnak a legnagyobb része, 20 százaléka (181 600 ember) Ausztriában élt, elsősorban a nyelvi azonosság miatt. (A németben a DACH, “tető” kifejezés az autók jelzése alapján egyben a Németország-Ausztria-Svájc nyelvterület kódneve is. A “tető alatt lenni” = német ajkú államban élni.)
Az Ausztriában élő németek 20 százaléka fiatal, 20-29 éves, sokan még tanulnak – írják. A német Hauptverband.at társadalombiztosítási szervezet adatai szerint az Ausztriában dolgozó külföldiek között is a legnagyobb csoportot teszik ki a németek, létszámuk az utóbbi időben hol alulról, hol felülről közelítette a százezret. Összehasonlításképpen a magyar munkavállalók száma 85-90 ezer körül jár, ezzel másodikak vagyunk a németek után. (Erről itt írtunk.)
A németek második legkedveltebb országa Nagy-Britannia, ami bár nem német nyelvű, de a legtöbb német már beszél angolul. Tavaly 8 százalékkal nőtt az ott élő németek száma (146 900-ra, 2017 eleji adatok). Spanyolországban 141 100 ember élt, utána Franciaország és Hollandia következett.
Spanyol és bolgár árak
A spanyol napsütés főleg a nyugdíjasok körében kedvelt, minden harmadik ott élő német 65 éven felüli. A Bulgáriában élő németeknek pedig negyede nyugdíjaskorú – a hasonlóan kedvező éghajlat mellett az alacsony megélhetési költségek is szerepet játszanak ebben.
A német nyugdíjbiztosító a statisztikák szerint 150 országba utal nyugdíjakat, és már évente mintegy 1,8 millió főnek – írtuk korábban.
Irigyek a szomszédokra
A német nyugdíjasok egyébként gyakran irigykedve pillantanak Ausztriára – írja a német Sächsische Zeitung (Szászországi Újság). Németországgal összehasonlítva ugyanis a déli szomszédaik valóságos nyugdíjas-paradicsomnak számítanak.
Ausztriában ugyanis – kissé régi, 2015-ös adatok szerint – 1231 euró az átlagnyugdíj, ami egy harmadával magasabb volt az akkori német számnál , 909 eurónál. Ráadásul az osztrák nyugdíjat évente 14 alkalommal fizetik ki, ez 1426 eurót eredményez, ami 58 százalékkal volt magasabb a német számnál.
Magasabbak a járulékok
Emellett azonban Ausztriában mintegy 20 százalékkal magasabbak a munkáltatók és munkavállalók által fizetendő nyugdíjjárulékok is – írták. Magasabb a munkanélküliségi hozzájárulás, alacsonyabb viszont az egészségbiztosítás díja.
Mindkét országban adókötelesek a nyugdíjak, de Ausztriában évi 11 ezer euró felett már mindjárt 25 százalékos adókulccsal kezdenek. Németországban 9000 euróig adómentes évente a nyugdíj, de utána csak 14 százalékos az alsó sáv adója.
Jönnek a magyarok
Ausztriában legalább 15 évig kell a nyugdíjkasszába befizetni, hogy utána nyugdíjra legyen jogosult valaki. Németországban ez az idő csak öt év – írják.
Ausztriában 3,4 dolgozó jut egy nyugdíjasra, Németországban csa 2,9 – állítja a lap. Oknak pedig a kelet-európai országokból Ausztriába érkező bevándorlókat nevezik meg.
Évi 1000 magyar a napsütésbe
Egyre több magyar lakik Spanyolországban – írtuk még 2012-ben. “Annak ellenére, hogy ebben az országban a legmagasabb a munkanélküliség, Spanyolországot még így is szeretik az új hazát keresők, az országot durván sújtó válság ellenére is szépen gyarapodott a számuk” – folytattuk. Ez akkor azt jelentette, hogy a Spanyolországban élő magyarok száma 2012 júniusában 1100 fővel nőtt egy év alatt, így 11 821 magyar állampolgár élt ott. A friss adatok szerint a magyarok száma 2016 vége és 2017 vége között 15 389-ről 16 327-re emelkedett.
Christine Lagarde szerint az EKB közel áll inflációs céljának eléréséhez. 
