|
| (Fotó: Pixabay) |
Takarékoskodjunk, gondoskodjunk magunkról, mert a nyugdíj túl kevés lesz – halljuk már sok éve úton-útfélen. A probléma az, hogy sokan egyáltalán nem rendelkeznek ehhez a megfelelő ismeretekkel. Bár az ifjúságot már igyekeznek pénzügyi ismeretekre is oktatni, korábban ez kevésbé volt szokás, az idősebb generációknak itt is sokszor hiányos a tudása.
A nemzetközi Aegon-csoport most közzétett egy tanulmányt “Retirement Readiness Survey 2018” címmel, amely azt vizsgálta, mennyire készülnek fel az emberek a nyugdíjas évekre. Ehhez 15 országban, köztük Magyarországon is megkérdeztek összesen 14 400 dolgozót és 1600 nyugdíjast.
Például arról, milyen főbb trendekre számítanak a világban, ami nyugdíjas éveiket érinti. A legtöbb interjúalany, 38 százalékuk tart attól, hogy az államok segítsége a polgárok nyugdíjazásában csökkenni fog addigra.
Ez után csak rosszabb lesz?
Ez Magyarországon kiugróan magas, 53 százalék. Bizonyára azért, mert a magyar állam már most keveset költ polgáraira, lásd a múlt heti cikkünket.
Szintén 49 százalék tart attól, hogy egészsége romlik majd. A terrorizmus csak 11, a klímaváltozás 12 százalékuk szerint fogja hátrányosan befolyásolni az életüket. A demenciától és az alzheimer-kórtól 33 százalék fél.
Csak minden tizedik magyar tájékozott
Az Aegon-csoport évek óta számol egy Retirement Readiness Index (ARRI) nevű mutatót, amelynek a feladata annak mérése, hogy mennyire felkészültek az emberek. Az idén az index értéke 5,9, ami nem jelent javulást 2017-hez képest. Jobb azonban, mint az az 5,2-es érték, amit 2012-ben először kalkuláltak. Az index ideális esetben 8,0 felett kellene hogy legyen.
A magyar adat 5,3, ez átlag alatti, 2012-ben pedig még csak 4,8 volt. Nemzetközi szinten csak minden ötödik dolgozó ér el magas, 8,0 feletti eredményt a teszten, Magyarországon azonban csak minden tizedik ember ilyen felkészült.
Harmadának sem lesz félretéve
Magyarországon különösen sokan, az emberek 67 százaléka számít arra, hogy a jövő nyugdíjas generációinak helyzete rosszabb lesz, ennél magasabb értéket csak Németországban és Franciaországban mértek. A legtöbben az állami nyugdíjban bíznak, a magyarok 29 százaléka számít arra, hogy saját megtakarítása is lesz.
Három fontos kérdést tettek fel az embereknek, az inflációra, a kamatos kamatra és a kockázatmegosztásra (diverzifikációra) vonatkozóakat. Főleg az utolsót rontották el sokan, Magyarországon az emberek 40 százaléka adott csak helyes választ.
Robotok mint társ?
A kérdés az volt, hogy egy egyedi részvénybe, vagy pedig egy sok részvényből álló nyílt végű alapba jelent-e kisebb kockázatot befektetni. (Természetesen az összetett portfólió kockázata alacsonyabb.)
Érdekes, hogy Kínában már az emberek 20 százaléka, Magyarországon még csak 8 százalék el tudja képzelni, hogy nyugdíjasként egy robot nyújtson neki társaságot.
Meghosszabbítják a 90 napos felfüggesztést, erről állapodtak meg a stockholmi tárgyalásokon. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
