|
| (Fotó: Pixabay) |
Új szabályok, reformok, első, második, harmadik pillér, állami, magán, adómentes, nem adómentes – az, hogy nyugdíj, nehezen értelmezhető Európában, inkább nyugdíjszerű, célú járandóságok hatalmas szövevénye van. Körképünk szerint minden országban más a rendszer, és sok helyen éppen változik.
De azért figyelnek a nyugdíjasokra, és sok helyen annak ellenére is emelik járandóságukat, hogy ez a romló demográfiai viszonyok miatt egyre nagyobb terhet jelent.
Csehország az egész EU rekordere a munkanélküliség terén, ez év elején csak 2,4 százalék volt állás nélkül. A nyugdíjak emelését nehéz követni, mert volt egy ősszel is, majd januárban is, és ráadásul ez évtől épp változott a számítás módja. (A szegényeknek kedvező módon az egységes alapnyugdíjat emelték.)
Dehogy állnak csehül
Ám a Prague Daily Monitor cikke szerint az új módszerrel erre az évre átlagosan 4,0 százalékos lesz az emelkedés, míg a régi módszerrel csak 3,4 százalék adódott volna. A tavaly decemberi év/év infláció náluk csak 2,2 százalék volt, így elég szép reálnövekedés adódik. Az átlagnyugdíj egyébként becslésünk szerint ez után mintegy 151 ezer forintnak megfelelő korona lehet (12 325 CZK).
Nagy-Britanniában április 6-től nőnek az állami nyugdíjak, három százalékkal. De hogy kinek pontosan mennyire, az az Express.co.uk szerint az illető biztosítási előéletétől is függ (“National Insurance record”). (Ráadásul itt is reform van, az 1951. április 6-a után született férfiakra és az 1953. április 6-a után született nőkre új szabályok vonatkoznak majd.)
Háromból a legjobb
A szigetországban egyébként pont három százalék volt tavaly az infláció, így reálértékben emelésről nem beszélhetünk, de ez nem véletlen. A szabály ugyanis az, hogy három tétel, a bérek átlagos emelkedése, az árak emelkedése vagy évi 2,5 százalék közül a legmagasabb értékével nő az állami nyugdíj.
|
Eközben Magyarországon Nálunk 2018. január 1-től három százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, az infláció pedig 2017-ben éves átlagban 2,4 százalék volt. Erre az évre magasabb, 2,5-3,0 százalék közötti hazai inflációs becslések vannak. Ha azt kérdezzük, mennyi a nyugdíj, kérdés, mit nevezünk annak. (Lásd a táblázatot is lejjebb.) A kissé elavult 2017 közepi hivatalos államkincstári adatok szerint az öregségi nyugdíj átlaga – különböző kiegészítőkkel együtt – 124 278 forint volt. Ezt kapta kétmillió 22 ezer ember, mások – például rokkantsági, özvegyi, szülői ellátásokon keresztül – általában ennél jóval kevesebbet, ami újabb közel 600 ezer ember. Az összes ellátás átlaga így csak 112 415 forint. Még Magyarországon belül is többfélle nyugdíj és ahhoz hasonló juttatás létezik tehát, másutt az egyes pillérek, eltérő adózás miatt még sokkal bonyolultabb is lehet a helyzet. Nem csoda, hogy használható nemzetközi összehasonlító statisztika a nyugdíjakról lényegében sehol nincsen. |
Ám az ottani nyugdíjrendszer több pilléres, van, akinek nincs semmi állami nyugdíja, és van, akinek öngondoskodnia kellene. A britek 12 százaléka, minden nyolcadik ember nyugdíj nélkül fog majd visszavonulni 2018-ban az Express másik cikke szerint.
Elképesztő-e a 18,2 százalék?
Romániában tavaly óriásit ugrottak a nyugdíjak, az utolsó negyedévre éves szinten 18,2 százalékkal, átlagosan 1132 lejre, azaz 245 euróra – derült ki a Business-review.eu román híroldal cikkéből. Egy másik számítási módszer azonban, ahol éves átlagos nyugdíjakkal számolnak, nem negyedév/negyedéves adatokkal, csak 12,8 százalékos ugrást mutat.
A 245 euró jelenleg mintegy 76 600 forint, tehát az emelés ellenére a nyugdíj még a magyar szinttől is nagyon messze van. Tavaly március 1-től a minimális, garantált szociális nyugdíjat egyébként 30 százalékkal emelték, 520 lejre. Az inflációjuk tavaly 2,6 százalék, az egyik legmagasabb Európában.
Megint szétvernek egy pillért
De jó előre eldöntötték már az idei emelést is, amely megint két számjegyű. Romániában tíz százalékkal nőnek 2018. július 1-jén a nyugdíjak, ugyanakkor a kötelező magánnyugdíjak hozzájárulását 5,1 százalékról 3,75 százalékra mérsékelték - írja az MTI. (Ezen egyébként sok szakmai szervezet, EU-hatóság ki van akadva, egyesek máris a nyugdíjpénztári rendszer magyar és lengyel mintájú szétveréséről beszélnek.)
|
| (Forrás: Államkincstár) |
Most jó lenni német nyugdíjasnak
Németországban az infláció tavaly átlagosan 1,7 százalék volt, idén júliustól azonban a nyugati tartományokban 3,2, Keleten, a volt NDK területén 3,4 százalékos emelés lesz. (Erről itt írtunk részletesebben.) Ezt lehetővé teszi a magas növekedés, a jó munkaerő-piaci helyzet – a munkanélküliség itt is csekély, 3,6 százalék, a harmadik legalacsonyabb az EU-ban.
Havi 2626 fixszel
Szlovákiában a magyar nyelvű Új Szó (Ujszo.com) szerint 0,8 százalékkal növekedtek volna az idén a nyugdíjak, ha a korábbi szabály alapján csak a nyugdíjasok inflációját veszik figyelembe. De egy friss módosítás 2021-ig évi két százalékban minimalizálta az emelést, így 2019-től is legalább ennyi várható.
Ezt viszont az átlagnyugdíjra értve számolják, következésképpen idén januártól nyugdíjtípustól függő fix összegű emelést kaptak a legtöbben. A teljes összegű öregségi nyugdíjnál például 8,40 eurót, azaz 2626 forintot. Csak az 1050 euró feletti nyugdíjaknál lesz ennél nagyobb, ott ugyanis már a 0,8 százalék emelés érvényes.
Szlovák a magyar felett
Idén ráadásul átszámolják azon személyek nyugdíját is, akik 2004 előtt vonultak nyugállományba, emiatt százezren számíthatnak magasabb juttatásra – írta az Új Szó. Másoknak rossz hír viszont, hogy idén ismét emelkedik a nyugdíjkorhatár északi szomszédunknál.
|
| (Fotó: Pixabay) |
A Körkép.sk szerint tavaly júliusban 427 euró volt az átlagos öregségi nyugdíj összege Szlovákiában. Ez jelenleg 133 523 forint lenne, vagyis mintegy kilencezer forinttal meghaladja a magyar számot. (Lásd a keretes írást.)
2009 óta az első emelés?
Horvátországban a kormány pár hete az állami fizetések, nyugdíjak nemsokára következő reformjáról kezdett el beszélni, de a részletek nem ismeretesek. Az év elején viszont büszkén számoltak be arról, hogy a költségvetés a függetlenség óta először többletet ért el 2017-ben, és így 2009 óta először emelhették az állami nyugdíjakat és fizetéseket.
Egy másik hír szerint viszont aggasztóan nagy Horvátországban a nyugdíjalapok deficitje, duplájára kéne emelni a polgárok befizetéseit az UMFO magánnyugdíjpénztári szervezet szerint.
Amikor a nyugdíjasok tüntetnek
Spanyolországban három hete is hír volt, hogy tüntetéseket rendeztek, amiért 2017-ben csak 0,25 százalékkal emelték a nyugdíjakat. Ez körülbelül havi egy hamburgerre elegendő, mert az átlagnyugdíj 920 euró (288 ezer forint), az emelés tehát 2,3 euró.
Ráadásul a következő években sem terveznek emelést. Kevés ilyen ország lehet, ahol kimondottan az a cél, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke csökkenjen, mégpedig 2022-ig összesen hét százalékkal. Az ország nyilván még nem lábalt ki teljesen a korábbi válságból.
Nem kell sajnálni őket
A finn nyugdíjak sem emelkedtek túlságosan tavaly, 20 euró volt az emelés, kicsivel egy százalék feletti. De mindjárt abbahagyjuk sajnálni őket, ha megtudjuk, hogy az átlagnyugdíj 1565 euró, azaz majdnem 490 ezer forint havonta.
(Körképünket holnap újabb országokkal folytatjuk.)
Alig változott az árfolyama. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
