A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a gondos pénzügyi tervezéssel előkészített gondtalan nyaralás érdekében ad tanácsokat új fogyasztóvédelmi kampányában Pénzügyi Navigátor honlapja tematikus tartalmai, a vármegyeszékhelyeken elérhető Pénzügyi Navigátor tanácsadó irodák, illetve a jegybank Ügyfélszolgálata munkatársai segítségével.
Az MNB-hez érkezett ügyfélpanaszok szerint folytatódnak a szállásadói, autókölcsönzői és egyéb partnerekre hivatkozó kibercsalási kísérletek. Az ismert szálláskereső portálokon pl. a korábban üdülést foglalt (és legtöbbször bankkártyájukkal már fizetett) fogyasztók egyes esetekben a portálok hivatalos üzenőfelületén újabb értesítést kapnak vendéglátójuktól.
A sürgető, a foglalás törlésével fenyegető üzenetek szerint „kártyaadataik nem egyeznek”, „tranzakciójuk gyanús”, „hiba történt”, ezért – bizalmas kártyaazonosítóik, illetve a kétfaktoros ügyfélhitelesítés kódjainak megadásával – állításuk szerint a foglalást ismét meg kell erősíteni. Az azonosítókkal azután pénzt emelnek le az ügyfél számlájáról – sorol fel példákat az MNB közleménye.
Az ügyfelek éberségét csökkentheti ilyenkor, hogy a bűnözők sokszor látszólag nem kérnek újabb pénzt, illetve, hogy a megszokott szálláskereső cégek felületértől jön az értesítés. Utóbbi oka az lehet, hogy a kibercsalók (pl. kártékony alkalmazás telepíttetésével) előzőleg az adott szállásadók számítógépeihez fértek hozzá, s innét tudják meg az adott ügyfelek konkrét szállásfoglalásainak részleteit.
Fotó: Pixabay
E kibercsalások ellen érdemes korlátozni bankkártyák vásárlási-, készpénzfelvételi limitjeit, illetve egyszer használatos virtuális kártyával fizetni a szállásfoglalást. Célszerű igénybe venni a kártyás tranzakciókat azonnal jelző sms vagy felugró ablakos banki értesítési szolgáltatást, gyanús tranzakció(k) észlelése esetén pedig azonnal letiltatni a kártyát.
Változatlanok a valamilyen közösségi oldalon meghirdetett szolgáltatáshoz, áruhoz kötődő csalások. Előfordulhat, hogy a csalók nyári munkavégzést hirdetnek, amelyhez előzetes (pl. szálláshoz szükséges) befizetéseket kérnek a hozzájuk jelentkező ügyfelektől. Ha ezután bizalmas kártya- vagy bankszámla-azonosítóikat a fogyasztók a csalók által küldött hamis banki honlapokon adják meg, szintén kiszolgáltatják magukat pénzük ellopásának. Védekezésképp a megküldött honlapok helyett érdemes a hivatalos weboldalon teljesíteni a fizetést. Gyanúra adhat okot, ha a csalók az online tranzakciókhoz rájuk nem tartozó további adatokat (pl. bankkártyánk – csak ATM-eknél, fizikai vásárlásoknál szükséges – PIN-kódját vagy kétfaktoros ügyfélazonosítóinkat) is megpróbálják elkérni.
Az online vagy telefonon megkötött utasbiztosításoknál a legtöbb jogvita oka, hogy a biztosítottak szerint a biztosító jogtalanul utasítja el a kártérítési igényt vagy sokkal kevesebbet – például váratlan betegség, sérülés miatti – fizet ki számukra a kártérítési igényüknél. A vita elkerülhető, ha az utasbiztosítási díjak mellett előzetesen alaposan ellenőrizzük a biztosítók által kínált szolgáltatások feltételeit, kifizetési limitjeit és a szerződéses tartalmakat. Az egyes konstrukciók kiválasztásánál célszerű figyelni a nyári utazás módjára (eltérhetnek az autós vagy repülőgépes utazás ajánlati feltételei); az utazás céljára (pl. búvárkodás vagy városnézés); illetve saját egyéni adottságainkra (pl. egészségi állapotunk, viszünk-e magunkkal drága elektronikai cikkeket).
A Richter talán folytathatja az erősödést. 
