Ez a 21 ezermilliárd annyit jelent, mintha minden magyar ember 2,7 évnyi fizetését tartaná megtakarításként. Bár első ránézésre ez nagyon soknak tűnhet, kiderült, hogy európai viszonylatban bőven van még hova fejlődnünk, hiszen míg egy magyar embernek átlagosan 2,1 millió forintos megtakarítása van, egy németnél ugyanez 23,9 millió.
A Bankmonitor.hu közleménye alapján nem csak a mennyiségben, hanem az összetétel tekintetében is jelentős a különbség.
A magyar megtakarítók még mindig a kelleténél több készpénzt tartanak, amivel elsősorban saját maguknak ártanak. Bebizonyítjuk, hogy egyáltalán nem nehéz elkerülni ezt a nagyon is súlyos hibát.
Nyugathoz képest sehol sem tartunk
Ahhoz, hogy objektíven megítélhessük a magyar megtakarítások nagyságát, először valamilyen módon „közös nevezőre” kell hoznunk a külföldi országokéval.
Ennek a legegyszerűbb módja, ha megnézzük, hogy a megtakarítások teljes összege hányszorosa az ország teljes bértömegének, vagyis az ország összes dolgozó emberének hány évi fizetésével egyenlő.
Egy egyszerű számítás után azt kapjuk, hogy Magyarország összes dolgozója 2,7 év alatt keresi meg azt a közel 21 ezermilliárd forintot, ami az ország a teljes megtakarítását alkotja. Másként fogalmazva, a statisztika alapján egy magyar embernek átlagosan 2,7 évi keresetével megegyező megtakarítása van.
Ezzel pedig a kelet-közép-európai országok között igen előkelő helyet foglalunk el, hiszen csak a csehek rendelkeznek nálunk nagyobb megtakarításokkal (3,2 év). Viszont még ez is messze elmarad a dél- és nyugat-európai országok átlagától, ami messze öt év feletti nagyságot mutat. Sőt, egy holland megtakarítónak átlagosan több mint 9 évnyi keresetével megegyező megtakarítás áll rendelkezésére.
Nem tanultunk meg megtakarítani?
Ezek után már nem meglepő, hogy a magyar lakosság az egy főre jutó megtakarítások nagyságában is messze a nyugat-európai átlag alatt van. Mint az az alábbi ábrán is jól látszik, egy magyar ember pénzügyi megtakarítása átlagosan 2,1 millió forintot tesz ki, ez Nyugat-Európában átlagosan 23,9 millió forint.
Bár az is igaz, hogy a különbség gyökere nem a közelmúltban keresendő. A megtakarítási kultúra egészen más a kelet-közép-európai, illetve a nyugati és déli régióban.
Ami nagyobb baj, hogy a magyarok átlagosan 2,1 millió forintos megtakarítása lényegesen alacsonyabb a kelet-közép-európai térségben élők átlagosan 3 millió forintos megtakarításánál is.
Semmire sem jó a készpénzes megtakarítás
Nem csak a pénzügyi megtakarítások nagysága, annak összetétele is sok tekintetben eltér a nyugat-európai országokétól.
Ami kimondottan negatív, hogy Közép-Kelet-Európában kimagaslóan sok készpénzt tartanak. A nyugat-európai megtakarításokban ennek aránya 3% alatti, ezzel szemben a magyarok megtakarításainak közel 14%-át készpénz alkotja.
Ezzel pedig a fő probléma az, hogy a megtakarítók így megfosztják magukat attól a kamatbevételtől is, amit kockázatvállalás nélkül, bankbetétekért vagy állampapírokért kaphatnának.
A befektetési alapok még mindig népszerűek
Van azonban olyan eszköz is, amiben a magyar megtakarítók nem maradnak el a nyugatiaktól.
A befektetési alapok aránya ugyanis nagyon hasonló a magyar és a nyugati országok pénzügyi megtakarításaikban.
Sokat növekedett ezek népszerűsége annak következtében, hogy a jegybank 2012 augusztusa óta folyamatosan vágja az alapkamatot, ezzel együtt pedig a banki ajánlatok is egyre alacsonyabbá váltak.
Ez abban is jól látszik, hogy a kamatvágások megkezdése óta a befektetési alapok megtakarításokban jegyzett aránya 12%-ról 18%-ra növekedett, ezzel párhuzamosan pedig a bankbetétek hányada 49%-ról 39%-ra csökkent.
Tekintve pedig, hogy ez idő alatt a megtakarítások nagysága 20%-kal növekedett, a különbség még hangsúlyosabb. Az alacsony kamatok tehát arra ösztönözték a megtakarítókat, hogy akár nagyobb kockázatvállalás mellett is, de a nagyobb hozamokkal kecsegtető befektetési alapok irányába kilépjenek a bankbetétek biztonságából.
Államkötvények
A magyar megtakarítók egy másik sajátosságát jelenti az államkötvények elmúlt években látott hatalmas népszerűség-növekedése is.
Az MNB statisztikája szerint a magyar háztartások birtokában álló kötvények mennyisége 2012 második negyedéve óta 1,8 ezermilliárd forintról 3 ezermilliárd forintra növekedett, ami 64%-os gyarapodást jelent (ez az államkötvényeken kívül egyéb kötvényeket is tartalmaz). Az államkötvények aránya nemzetközi szinten is kiemelkedő, tekintve, hogy míg az OECD adatai alapján a magyar megtakarítások 15 %-át teszik ki a kötvények (tehát nem csak állampapírok), Nyugat-Európában ez mindössze 6%. E
nnek okát azonban nem is olyan nehéz megtalálni. A folyamat hátterében az az agresszív árazás és kommunikáció áll, amit az elmúlt években tapasztalhattunk a magyar állam részéről, és aminek köszönhetően valóban nagyon is versenyképes termékeket vásárolhatnak meg a megtakarítók.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
