A KSH új, számítógépesített módszerrel készíti a lakossági fogyasztással kapcsolatos felméréseket, így viszonylag friss, első féléves adatokat publikált tanulmányában. Ebből kiderül, hogy a lakosság jövedelem szempontjából ötödökre osztott csoportjai mennyit költöttek átlagosan az első félévben egy hónap alatt.
Ezek szerint az átlagos költés 72 214 forint volt, a legalacsonyabb ötöd 41 022, a legmagasabb jövedelműek pedig 134 437 forintot költöttek fogyasztási jellegű kiadásokra. A legnagyobb tételeket az élelmiszer (26,7 százalék), a lakhatás és háztartási energia (22,8 százalék), valamint a közlekedés (11,1 százalék) jelentették. Egészségügyre a lakosság a fogyasztási kiadások 4,9 százalékát költi, szórakozásra 5,1, hírközlésre 6,6 százalékát.
Minél többet keresel, annál több ételt veszel
A különbségek azonban nagyok: az alacsonyabb jövedelműek fogyasztásukból 32 százalékot költenek élelmiszerekre, és ez csak 13 236 forint. A magas jövedelmű ötöd nem egészen 21 százalékot, ez viszont forintban több mint duplája, 28 000 forint.
Húsra a felső jövedelmi ötöd forintban mintegy harmadával többet költ az átlagnál, és 80 százalékkal többet az alsó ötödnél. Halra pedig az átlag 2,2-szeresét, de még így is csak töredékét a húskiadásoknak. Gyümölcsre az alsó ötöd 3,4-szeresét, zöldségekre 2,4-szeresét költik a magasabb jövedelműek.
|
| Az első ötöd a legalacsonyabb, az ötödik a legmagasabb jövedelműeket jelzi (Forrás: KSH) |
Sok olcsó vackot vesz, aki szegény
Az élelmiszerek között sem csak a forintkiadás számít. Amint a KSH írja, „Az alsóbb jövedelmi ötödökben élők élelmiszer-fogyasztásának erős jövedelmi korlátja van, így ezek a háztartások különösen árérzékenyek, az átlagosnál több olcsóbb és kevésbé egészséges táplálékot – pl. kenyeret és cereáliákat, olajokat, zsírokat vagy burgonyát – fogyasztanak.”
„A legfelső jövedelmi ötöd háztartásai 10–26%-kal drágább élelmiszereket vásárolnak: kenyeret és cereáliákat 26, húst és halat 14, zöldségeket 13, gyümölcsöket 10%-kal magasabb áron szereztek be a legalsó jövedelmi ötödhöz képest.”
Sokaknak nem telik kultúrára
A nagyobb különbségek azonban nem az élelmiszernél vannak. A felső jövedelmi ötöd forintban az alsónak 4-5-szörösét, az átlagos jövedelmű fogyasztónak is két-háromszorosát költi vendéglátásra, oktatásra, közlekedésre, hírközlésre, egészségügyre, lakberendezésre, ruházatra.
A legnagyobb a különbség a kultúra, szórakozás terén van: az alacsony jövedelműeknek erre alig telik, mindössze havi 1235 forintot költenek rá, a felső ötöd ennek majdnem kilencszeresét.
Az Alföldön és Északon alig jut
Ami a területi különbségeket illeti, a budapesti háztartások összes kiadása 34, a megyei jogú városokban élőké 12 százalékkal meghaladta az országos átlagot. Az egyéb városokban lakók fogyasztása már átlag alatti (annak 91 százaléka), a legalacsonyabb fogyasztást pedig a községekben mérték (83 százalék).
„A legnagyobb különbség a kultúrára és a szórakozásra, valamint a vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra fordított kiadásokban mutatkozott” – írja a KSH. Az Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon élők „az élelmiszer- és lakhatási szükségleteik kielégítésén túl kevesebbet képesek költeni a többi fogyasztási főcsoportra” – írták.
Finom megfogalmazásaként annak, hogy ezeken a területeken nagyon sok szegény ember él.
|
| Az első ötöd a legalacsonyabb jövedelműeket jelzi (Forrás: KSH) |
„Háború van”. 
