A kormány még a 2010-es hatalomra kerülésekor fogalmazta meg a nyugdíjasok felé a vállalását, amit azóta is tart. Sőt, a gazdaság alakulásának köszönhetően még túl is teljesítették, ami szintén jól hangzik a kormányzati propagandában. Noha a nyugdíjak értékének megőrzése vitathatatlanul jól hangzó kifejezés, így 9 év távlatából kezdenek nagyon élesen kirajzolódni az inflációhoz kötött nyugdíjemelés problémái.
Mint arról mi is beszámoltunk már, az, hogy a bérek elmúlt években mutatott robbanásszerű növekedését nem követik a nyugdíjak, azt is eredményezte, hogy 2018-ra 10 éves csúcsra ugrott a nyugdíjasok körében a szegények aránya. A folyamatok hatására egyre jobban nyílik szét az olló a kétféle juttatás között, a szegénységi mutatókat pedig rendre az átlagos fizetésekhez kötik. A 2020-as költségvetés makrogazdasági prognózisa alapján a jövő sem kecsegtet fordulattal ezen a téren. Számításaink szerint öt év múlva már 135 ezer forinttal lehet magasabb az átlagos nettó bér az átlagos nyugdíjnál. Jelenleg ez a különbség még "csak" 85 ezer forint.
Mindenesetre most újabb részletek láttak napvilágot a nyugdíjakkal kapcsolatban. A Központi Statisztikai Hivatal Magyarország, 2018 című összefoglaló kiadványában megyei lebontásban is ismertetik a tavalyi átlagos nyugdíjakat, melyek mutatnak némi átfedést a nettó bérek alakulásával. Pontosabban:
a legnagyobb átlagos juttatást a fővárosi nyugdíjasok kapták tavaly, 154 ezer forintot, míg a legkevesebbet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők, 115,6 ezer forintot.
Ez az információ annak fényében egyáltalán nem meglepetés, hogy ugyanitt a legmagasabb és a legalacsonyabb az átlagos nettó bér is, nyugdíjba vonuláskor pedig a juttatás meghatározásakor a kereseteket is figyelembe veszik.
Alig kapnak nagyobb nyugdíjat a szabolcsiaknál a Bács-Kiskun megyében élők, 115,9 ezer forintot, a harmadik legkisebb nyugdíj pedig Békés megyéhez kötődik, 116,2 ezer forint. A rangsor elején Budapest mögött jócskán leszakadva áll Fejér megye 134,2 ezer forinttal, mögötte a dobogó harmadik fokán pedig Pest megye 134 ezerrel.
2017-hez képest kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy vajon megyei lebontásban van-e eltérés a növekedés mértékében, ám az egy évvel ezelőtti kiadványban megyék helyett régiók szerint közölte a statisztikai hivatal az ellátások nagyságát. Mindenesetre minimális eltérés megmutatkozott miután régiós szinten átlagoltuk az adatokat, a régiókban 4,4-5 százalék között alakult az emelkedés mértéke.
A legkisebb, 4,4 százalékos növekedésnek az egyik legszegényebbnek tartott észak-alföldi megyékben élők örülhettek, a legnagyobb, 5 százalékos emelkedést pedig Budapesten regisztrálta a KSH. Mivel a 2018 januári nyugdíjemelés ennél alacsonyabb, 3 százalék volt, a statisztikai hivatal vélhetően figyelembe vette az évközi korrekciókat, egyszeri juttatásokat is.
Vagyis nemcsak a nettó bérek terén szakad szét az ország, de lassú ütemben a nyugdíjak terén is mélyül a szakadék a megyék, pontosabban régiók között.
Budapesten a legnagyobb a differencia, Észak-Magyarországon a legkisebb
Régiós viszonylatban összevetettük, vajon mennyit érnek a nyugdíjak akkor, ha a területre jellemző nettó bér arányában fejezzük ki az ellátás nagyságát. Az országos átlagra érvényes fokozódó elmaradás régiós szinten is megmutatkozik, 2017-hez képest ugyanis mindenhol már a nettó kisebb hányadát teszi ki az átlagos nyugdíj.
A kétféle havi jövedelem között a legnagyobb különbség a fővárosban volt tavaly,
a budapesti nyugdíjasok átlagosan a nettó bér 58 százalékából kell, hogy megéljenek - ez az arány egy évvel korább még 62 százalék volt. A legkisebb különbség Észak-Magyarországon volt, ahol a nyugdíjak az átlagos nettó bér 72,5 százalékát tették ki, igaz, az ellátások összege alapján a nyugdíjasok itt is kezdenek leszakadni a dolgozókhoz képest. 2017-ben még az átlagos nettó bér 78,4 százalékából kellett kijönniük a régióban élő időseknek.
Egy év leforgása alatt ebből a szempontból a legrosszabbul a dél-dunántúli nyugdíjasok jártak. Az ellátásuk a nettó bér 69,4 százaléka volt tavaly, ami 6,06 százalékponttal alacsonyabb hányadot jelent a 2017-eshez viszonyítva.
A volt orosz elnök szerint az ukránoknak szembesülnie kell az új, harctéri realitásokkal. 
