Ember legyen a talpán, aki a különböző nem rezsicsökkentett mennyiségek (köbméterek, megajoule-k) erdejében legalább közelítőleg meg tudja becsülni azt, hogy mekkora gázszámlára számíthat télen.
Többször írt már az Otthontérkép Magazin is arról, hogy az évi 1729 köbméteres gázmennyiség nem havonta, egyenletesen elosztva jár, hanem úgynevezett fogyasztói jelleggörbe alapján.
Ez még csak az alap probléma, ugyanis a kedvezményes köbméter mennyiségeket minden régiós szolgáltató a fűtőérték szerinti megajoule értékre váltja, így az sem egységes, hogy az ország melyik szegletében havonta pontosan hány köbméter erejéig vásárolhatunk kedvezményes gázt.
Még tovább bonyolítja a helyzetet a mérőórák diktálása, ugyanis ezek nem naptári hónap elsejétől naptári hónap végéig fogyasztott mennyiségek, hanem mondjuk október 10. és november 10. között elfogyasztott mennyiségek. A jelleggörbe szerinti mennyiségek azonban naptári hónapra érvényesek.
Ha mindez nem lenne elég, akkor ott van még a legfeljebb négy lakásos családi házakra – egyetlen mérőóra esetén is – igényelhető, többszörözhető rezsikedvezmény. Ez utóbbit egyrészt kérvényezni kell a jegyzőnél, másrészt a beadás követő naptári hónap elsejétől érvényesíthető az így többszörözhető kedvezmény.
Jöjjön az igazi, „ezer forintos” kérdés!
A fenti többszörösen összetett problémahalmaz azonban eltörpül amellett a kérdés mellett, hogy vajon mennyibe fog kerülni egy köbméter nem rezsicsökkentett gáz 2023. január 1-jétől?! Azt ugyanis tudjuk, hogy változni fog, mert a mai lakossági árak csak 2022 december 31-éig érvényesek.
Aki rendszeresen követi a híreket, az ugyanis jól láthatja, hogy az őrült magasságokból jelentősen visszazuhant a gáz tőzsdei ára. Mielőtt azonban mosolyra húzódna a szánk, eláruljuk, hogy a szakértők szerint még akkor sem igen csökkenhet a lakossági gáz ára januártól, ha egyébként tartós marad a mostanság jellemző alacsonyabb tőzsdei gázár. Az, hogy miért nem csökkenhetnek az árak, egy összetett ügy.
Először is, az oroszoktól és más alternatív forrásokból beszerzett gáz árát nem a pillanatnyi tőzsdei jegyzés határozza meg, hanem egy átlagos időszak tőzsdei ára. E tekintetben azonban még a szerényebb árszintek mellett is két-háromszorosa a gáz átlagára az egy évvel korábbinak. Mindeközben, év eleje óta a forint is 20-30 százalékkal gyengült az euróval szemben. Ez a két tény még mindig csak részben indokolja azt, hogy várhatóan tartósan magas lesz a gáz ára.
A másik indok az, hogy gyakorlatilag egy éven át, illetve a rezsicsökkentett mennyiség erejéig elképesztő mértékű kompenzációt fizet a magyar költségvetés a háztartási gáz árának alacsonyan tartásáért. Egy friss elemzés szerint csak az elmúlt hónapokban olyan magas volt ez a kiadás, hogy a szolgáltatók, illetve a költségvetés 2-3 évig bizonyosan nem heveri ki ezt az anyagi sokkot. Akkor sem, ha időközben a gáz ára ténylegesen alacsonyabb marad.
Ám a lényeg: nyilvánvalóan még a szakértők sem tudnak előre jósolni sok tényezőt. Egyrészt azt, hogy pontosan mennyi lesz a gáz tőzsdei ára a következő fél-egy évben, másrészt, hogy a magyar költségvetés mennyit és meddig tudja kompenzálni a lakosságnak a piaci és a támogatott árak közti, még ma is meglévő szakadékot.
Így gyakorlatilag két forgatókönyvet lehet felvázolni arra, hogy januártól milyen árat fizetünk a nem rezsicsökkentett gázért, illetve a rezsicsökkentett mennyiséget részben vagy egészben ugyancsak piaci áron fogjuk-e megfizetni.
A fenti leírták okán – nagyon leegyszerűsítve – tehát két eset lehetséges.
1,
Az első, optimistább verzió szerint tartósan alacsony marad a gáz tőzsdei, világpiaci ára, amelyhez azért az is szükséges lenne, hogy az orosz-ukrán konfliktusban legalább egy tartósabb tűzszüneti megállapodás jöjjön létre, és legalább a gáz tekintetében enyhüljön a szankciós politika.
Ha ugyanis lesz elég orosz gáz Európában, akkor az az áraknak is jelentősen gátat szab. Ebben az esetben nagyobb eséllyel elképzelhető az a forgatókönyv, hogy nagyjából a mostani feltételekkel és árakkal vásárolhatunk gázt január, február és márciusban is.
2,
A pesszimistább forgatókönyv szerint az úgynevezett TTF tőzsdei gázárak csak ideiglenesen csökkentek most, mivel az európai gáztározók átlagosan 90 százalékig tele vannak, ám ahogy elkezdődik a tél és újra ürülnek a tárolók az EU-ban, továbbá az orosz-ukrán konfliktus sem enyhül érdemben, akkor újra emelkedésnek indulhat a tőzsdei gázár.
Ez esetben hatalmas, igen égető kérdés lesz heteken belül, hogy a jelenlegi magyar gázár-kompenzációs politika meddig tartható fent a mai árakkal. Ha ez így lesz akkor még – a támogatások fenntartása esetén is – könnyen előfordulhat, hogy további, mondjuk 20-30 százalékos gázár emelésre lehet szükség. Főként azért, mert a magyar költségvetés sincsen manapság abban a pénzügyi helyzetben, hogy ezt a dotációs politikát még hosszú hónapokig, egy hidegre forduló, sok gázt igénylő időszakban is fenntartsa.
Összefoglalva: olcsóbb aligha lesz!
Készüljünk tehát arra, hogy a gázárak a piaci ár csökkenése esetén sem feltétlenül fognak érdemben csökkenni, így az elektromos fűtés, a hőszivattyú, a napelem vagy akár a fatüzelésű kályha 2023-as éve elején és tavaszán is jól jöhet – de természetesen a következő telekre se váljunk meg ezektől...
Részben sikerülhetett reprodukálni a Havanna-szindróma tüneteit.
