A koronavírus okozta veszélyhelyzetben elrendelt rendkívüli intézkedések vonatkoznak a hagyatéki eljárásokra is: március 15. óta nem lehet új hagyatéki tárgyalást kitűzni, viszont az új, rendkívüli szabályok szerint adott esetben tárgyalás nélkül is lezárható az eljárás. Amennyiben az elhunytnak nem volt végrendelete, akkor a közjegyző a törvényes öröklési rend szerint adja át a hagyatékot az örökösöknek, kivéve, ha például bármelyik örökös tárgyalást kér, vagy az iratokhoz a hagyaték átadására vonatkozó egyezséget csatolnak.
A hagyatékot akkor is át lehet adni tárgyalás nélkül, ha az elhunytnak volt végrendelete, ilyenkor azonban az örökösök aktív közreműködése is szükséges ehhez. Végintézkedés esetén ugyanis a közjegyző a hagyatékátadó végzés tervezetét megküldheti mindazoknak, akiket egyébként meg kellene idéznie a hagyatéki tárgyalásra. A címzetteknek pedig a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy elfogadják a tervezetet. A nyilatkozatot meg kell küldeni postán a közjegyző székhelyére vagy elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül a közjegyző hivatali tárhelyére.
Ha az örökösök közül bárki nem fogadja el a tervezetet vagy nem válaszol a határidőben, akkor nem lehet meghozni a hagyatékátadó végzést. Ezért az örökösöktől aktív közreműködés szükséges ahhoz, hogy hozzájussanak a hagyatékhoz. Ha valakinek kérdése van, vagy bizonytalan a részletekben, a közjegyzői irodától segítséget kérhet, a mostani helyzetben elsősorban telefonon, e-mailen vagy a közjegyző hivatali tárhelyén keresztül.
A hagyatéki eljárásban a veszélyhelyzet ideje alatt az iratbetekintési jog személyesen nem gyakorolható.
A hagyaték egy része is átadható
Részhagyaték-átadásra is lehetőség van. Ennek akkor lehet jelentősége, ha az örökösök között vita van a hagyaték egyes elemeiről, de van, amiben egyetértenek. Például, ha a hagyatékban szerepel egy ingatlan, amit eladnának, és vevő is akad, akkor a közjegyző hozhat részhagyaték-átadó végzést. Ilyen esetekben is egyeztetni kell a közjegyzővel.
A még március 15. előtt kitűzött hagyatéki tárgyalás a közjegyző mérlegelése alapján megtartható. Ugyanakkor, ha valaki nem vesz részt a tárgyaláson, akkor az nem tekinthető mulasztásnak.
„A veszélyhelyzet idejére módosított hagyatéki eljárási szabályok lehetővé teszik, hogy az örökösök megkapják a hagyatékot, és ne kelljen akár hónapokat várniuk arra, hogy a veszélyhelyzet után a közjegyző újból tűzhessen ki hagyatéki tárgyalást” – hívja fel a figyelmet dr. Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője. „A közjegyzők minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a hagyatékot át tudják adni az örökösöknek. A MOKK arra számít, hogy a hagyatéki ügyek túlnyomó többségét a veszélyhelyzet ideje alatt is le lehet zárni.”
Magyarországon évente 120-130 ezer hagyatéki eljárás zajlik, amelyek célja az örökösök öröklési jogcímének megállapítása. Az eljárás két részre bontható. Az első szakasz az önkormányzati jegyző, a második szakasz pedig a közjegyző előtt zajlik. Az eljárás során tisztázandó tények: a hagyatéki vagyon köre, az örökösök személye, az öröklés jogcíme (törvényes vagy végrendeleti) és a részesedésük aránya. A hagyatékátadó végzés azt tanúsítja, hogy ki az örökhagyó jogutóda. A közjegyző előtt folyó hagyatéki eljárás célja annak a megállapítása, hogy a hagyatékba tartozó vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra a hagyatéki eljárás eredményére tekintettel kit milyen jogcímen, milyen jog illet meg, illetve milyen kötelezettség terhel.
Nagy nemzetközi sajtóérdeklődés közepette. 
