Markánsan változott a lakásbérlés megítélése

Változott a lakásbérlés megítélése a középkorúak körében a K&H friss, harmadik negyedévben készült reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. A felmérés egyebek mellett azt vizsgálta, mi a véleménye a 30-59 éveseknek a lakásbérlésről a mostani lakóingatlan-árak tükrében

Markánsan eltérően ítélik meg a középkorúak a lakásbérlést, mint lakhatási alternatívát a legújabb K&H biztos jövő felmérés szerint. A 30-59 évesek körében az egy évvel korábbi 55 százalékról 61 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint a magas lakásárak miatt a bérlés jelenti az egyetlen megoldást az önálló élet megkezdésére. Sokan vannak azok is, akik csak úgy tudnának saját lakásba költözni, ha ajándékba kapnának vagy örökölnének egyet.

Borús a fiatalok lakáshoz jutása

Arra a kérdésre, hogy „annyira elszálltak a lakásárak, hogy szinte a lakásbérlés az egyetlen lehetőség, ha egy fiatal önálló életet akar kezdeni” a válaszadók 61 százaléka értett egyet, ami emelkedést jelent az egy évvel korábbi eredményhez képest, amikor a válaszadók 55 százaléka volt ezen a véleményen. Emellett 56 százalékuk úgy látja, hogy saját lakásra csak akkor van esélye, ha ajándékba kap vagy örököl lakóingatlant – arányuk emelkedett, tavaly ugyanis 52 százalékuk állította ezt. A tavalyi 54 százalék után szinte ugyanannyi megkérdezett, 55 százalék mondta azt, hogy az ingatlan most az egyik legkedvezőbb befektetés, és ez így is marad a jövőben. Jelentősen csökkent, mégpedig 61 százalékról 53 százalékra azoknak az aránya, akik szerint “bérelt lakásban élni gyakorlatilag pénzkidobás, a lehető leghamarabb saját lakásba kell költözni”. 

Fontos azonban kiemelni, hogy a kutatásban minden állítással kapcsolatban külön-külön kellett kifejezniük az egyetértésük szintjét, tehát egymást nem kizáró válaszokat kaptunk.

Így lehetséges az, hogy bár 61 százalék látja egyetlen alternatívaként a bérlést a fiatalok életkezdésére, ugyanakkor 53 százalékuk szerint ez még így is pénzpocsékolás. Viszont látható, hogy amennyivel nőtt az első, annyival csökkent a második állítással való egyetértés szintje, tehát a gondolkodásmódban valóban átrendeződés történt.

A kutatás alapján a megkérdezettek 26 százaléka szerint túl nagy jelentőséget tulajdonítanak az emberek a saját lakásnak. Aki bérelt ingatlanban lakik, 39 százalékban gondolja ezt, míg a nem bérelt lakásban élők körében ez az arány csak 24 százalék. Kiderült továbbá, hogy a középkorúak több mint ötöde – 21 százaléka – a bérelt lakás nyújtotta mobilitást tartja fontos tényezőnek. Tény, hogy a felmérésben szereplők közül bérelt lakásban mindössze 13 százalékuk lakik.

Egyszerűen drága

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a középkorúak egyharmada – 33 százaléka – a lakások magas árát jelölte meg indokként arra, hogy miért nem tervez lakásvásárlást, míg 68 százalékuknak a jelenlegi lakhelye is megfelel (több választ is megjelölhettek). További indokok voltak még az elegendő önerő hiánya (26 százalék), illetve hatoduk szerint nem tudnának elég hitelt felvenni a vásárláshoz.

Bár a KSH-adatok szerint az idei második negyedévben megtorpant a lakáspiaci drágulás éves szinten, a hosszú távú adatok alapján számottevő drágulás látható. A lakáspiaci árindex 2024 második negyedében a lakások nominálisan 200 százalékkal drágábbak voltak a 2015-ös szintnél, reálértéken pedig több mint 80 százalékos áremelkedés ment végbe.