Megjelent a Magyar Nemzeti Bank 2025. január hónapra vonatkozó statisztikája a hitelvolumenekről, kamatszintekről. Az adatok alapján 74,03 milliárd forint személyi kölcsönre kötöttek szerződést a magyarok az év első hónapjában. Ez egy roppant erős adat, az egy évvel korábbi volument 43,91 százalékkal haladta meg a 2025. év eleji érték – írja elemzésében a Bankmonitor. (Azt hozzá kell tenni, hogy 2024. nyarán ennél magasabb havi volumennel is lehetett találkozni.)
A statisztikák alapján januárban 23 823 szerződést kötöttek, ez is szép szám, de például 2024. júliusában a 30 ezret is meghaladta azok száma, akik személyi hitelt igényeltek.
Ugyanakkor a hitelvolumen és a szerződésszám alapján már meghatározható az átlagos kölcsönösszeg nagysága is, ez 2025. januárjában 3 107 405 forint volt. Ilyen magas még sosem volt ez az összeg, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb összegű személyi kölcsönt igényelnek az érdeklődők.
Az átlagos kölcsönösszeg az elmúlt időszakban dinamikusan emelkedett: gyakorlatilag két év alatt, 2023. januárja és 2025. januárja között az értéke 56,5 százalékkal emelkedett. (2023. januárjában a személyi kölcsönök átlagösszege még nem érte el a 2 millió forintot.)
Miért emelkedik ilyen dinamikusan az igényelt hitelösszeg?
A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint több okra vezethető vissza az átlagösszeg dinamikus emelkedése.
A hitelkamatok végre csökkenésnek indultak. Az MNB adatai alapján a személyi kölcsönök átlagos kamatlába két év alatt 19,02 százalékról 16,16 százalékra mérséklődött, de ennél jóval kedvezőbb kondíciókkal is hozzá lehet jutni a személyi hitelekhez. Hiszen több banknál is újra 10 százalék alá mérséklődött a személyi hitelek kamata. Ráadásul a bérek is érdemben emelkedtek az elmúlt időszakban: a 2023. januári 528 ezer forintos bruttó átlagkereset 2024. decemberére 727 700 forintra nőtt.
A kedvezőbb kamat és a magasabb jövedelem megteremti a lehetőséget a nagyobb hitelösszeg felvételére, de ez még nem magyarázza meg azt, hogy miért van tényleg több pénzre szükségük az embereknek. Természetesen az igények emelkedése mögött ott van az árak emelkedése is. Hiszen ugyanazon áruért többet kell fizetni. Ha a vásárláshoz kölcsönre volt szükség, akkor ez maga után vonja a kölcsönösszeg emelkedését is. A 2023-as éves átlagos áremelkedése 17,6 százalék, míg a 2024-es infláció 3,7 százalék volt. Ez összességében két év alatt nagyságrendileg 22 százalékos áremelkedést eredményez. Vagyis nem kis részben ténylegesen magyarázható az inflációval a kölcsönösszeg növekedése, de kell lennie még más oknak is.
A Bankmonitor szakértői szerint a személyi kölcsönök mögött meghúzódó hitelcélok is átalakultak az elmúlt időszakban: egyre inkább előtérbe kerültek a nagyobb összegből megvalósuló célok finanszírozása. Gyakran autóvásárlásra, vagy felújításra kérik a hitelt – ezek egyébként a korábbi években is igen népszerűek voltak –, de emellett egyre többen ingatlanvásárlásra fordítják az összeget. (Ez olyan esetekben fordul elő jellemzően, amikor a lakáshitel nem valós alternatíva.)
Nem elhanyagolható az sem, hogy a digitális, online folyamatok fejlődésével egyre gyorsabban és egyszerűbben lehet személyi kölcsönt felvenni. Extrém esetekben a kölcsönigénylés benyújtása és a hitel folyósítása között csupán néhány óra telik el. Egy ingatlanfedezet mellett igényelt jelzáloghitel bírálata azonban még mindig több hetet vehet igénybe.
Csökkent a migrációs nyomás az EU határán. 
