A kilenc feljelentésből 8 hűtlen kezelés miatt történt, egy feljelentés pedig sikkasztás elkövetésének alapos gyanúja miatt született. Ezek közül a legjelentősebb tétel, több mint 66 millió forint miatt azért tettek feljelentést, mert az önkéntes pénztári ágazat költségeit a magánnyugdíjpénztári ágazatra számolták el. A büntetőfeljelentések az AXA, az Erste és az Aegon magánnyugdíjpénztár működése kapcsán születtek meg.
A Kehi tájékoztatása szerint az 1997-es indulás után, amikor több mint 60 magánnyugdíjpénztárat alapítottak, 13 éves működés alatt 2010 végére a pénztárak száma az időközbeni koncentráció folytán 18-ra csökkent, 2010-ben közel 3 millió taggal és piaci értéken számolva 3 304 milliárd forintnyi kezelt vagyonnal rendelkezett a magánnyugdíjpénztári ágazat.
A 2010. évi jogszabályváltozás miatt a visszalépő tagok vagyonaként 2 957 milliárd forint vagyont adtak át az Államadósság Kezelő Központ részére. Összességében 1998-tól 2009 végéig a magánnyugdíjpénztári rendszer fenntartása óriási terhet jelentett a magyar büdzsé számára, a központi költségvetés ezzel kapcsolatos kiadásai ez alatt a 12 év alatt 2 043,2 milliárd forintot tettek ki.
A különböző kockázatelemzések nyomán a Kehi csupán az 5 legkockázatosabb magánnyugdíjpénztárat vizsgálta, ezek az Aegon, az Allianz, az AXA, az Erste és az ING voltak. Ezekből a legkockázatosabb magánnyugdíjpénztárakból összesen 1,9 millió tag lépett vissza az állami nyugdíjrendszerbe, közülük 427 ezer pénztártag egyáltalán nem kapott reálhozamot, további 67 ezer tag pedig igen alacsony, 10 ezer forint alatti reálhozamot vehetett fel.
A vizsgálat szerint a legrosszabbul teljesítő pénztár esetében a tagok 65,3 százaléka egyáltalán nem kapott hozamot, vagy csak 10 000 forintnál kisebb hozamot vehetett fel annak ellenére, hogy az átlagos tagi befektetési állomány egymillió forint volt.
A Kehi vizsgálata alapján a pénztárak 2000 és 2010 között saját üzemeltetésükre összesen 230,3 milliárd forintot fordítottak, ebből a működési kiadások 137 milliárd forintot tettek ki, míg a befektetési tevékenységgel kapcsolatos vagyonkezelői díj 93,3 milliárd forint volt ez alatt a 10 év alatt.
A Kehi szakemberei kitértek arra: olyan jogszabályi környezet volt abban az időben, amely lehetővé tette, hogy a magánnyugdíjpénztárak a befizetett tagdíjak 4,5, illetve a törvényi változások függvényében 5,5 százalékát költötték el a saját működésükre. Az nem nagyon befolyásolta pénztárak menedzsmentjét - állítja a Kehi -, hogy a pénztárszolgáltatónál valóban indokoltak voltak-e ezek a költségek, ez különösen akkor volt kimutatható, ha ugyanazon csoporthoz tartozott a pénztárszolgáltató és magánnyugdíjpénztár is. Az ellenőrzések kiderítették: a válság alatt jogosulatlan bónusz-kifizetéseket, sőt, a nemzetgazdasági átlagot jóval meghaladó béremelést is végrehajtottak a vizsgált pénztárak.
Lezárult a vizsgálat: 3 magánnyugdíjpénztár esetében 9 feljelentés
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a magánnyugdíjpénztárak ellenőrzése kapcsán a működési költségek kezelése miatt 3 pénztár esetében 9 feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A kilenc feljelentésből 8 hűtlen kezelés, míg egy feljelentés sikkasztás gyanúja miatt született.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
