A probléma abból fakad, hogy a hatályos törvények szerint egészségügyi ellátást idős korban az kaphat főszabályként, aki saját jogú nyugellátást (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat), hozzátartozói nyugellátást (özvegyi nyugdíjat, árvaellátást, szülői nyugdíjat, baleseti hozzátartozói nyugellátást), illetve rehabilitációs járadékot kap. Aki most marad a magánnyugdíjpénztárban, és nincsen legalább tizenöt év szolgálati ideje, az egyszerűen nem kaphat saját jogú nyugellátást, még állami résznyugdíjat sem – hívták fel a figyelmet az Indexnek nyilatkozó társadalombiztosítással foglalkozó, nevük elhallgatását kérő szakértők.

Szegénység vagy öngondoskodás

A cikk szerint ők tehát saját jogú nyugellátásra való jogosítvány híján egészségügyi ellátásra sem lesznek jogosultak. Elvileg lenne egy mentsvár: aki nem tud összegyűjteni a nyugdíjkorhatár eléréséig legalább 15 év szolgálati időt, annak megítélhet az állam - pontosabban az önkormányzat - időskorúak járadékának nevezett apanázst, és ez már jogosít egészségügyi ellátásra.

Az időskorúak járadékának odaítélése azonban nem automatikus: azok a valóban szegények részesülhetnek ebben, akiknek egyedülállóként a havi jövedelmük nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 95 százalékát (most ez havi 27 ezer forintnál alig több), illetve a házasságban, élettársi viszonyban élők esetén az egy főre jutó jövedelem nem több az öregségi nyugdíjminimum 80 százalékánál (csaknem 23 ezer forintnál).

Az elégtelen szolgálati idővel rendelkező magán-nyugdíjpénztári tag erre az időskorúak járadékára sem számíthat, mert – hacsak nem minimálbéren vagy annál nem sokkal nagyobb béren lesz bejelentve élete végéig – a magánnyugdíjpénztárból őket megillető pénz ezt az alacsony összeghatárt meghaladja majd.

Az is feltételezhető, hogy sok magán-nyugdíjpénztári tag a magán-nyugdíjpénztári befizetésén felül más öngondoskodási formát is választ, önkéntes pénztárba utal havonta egy bizonyos összeget, vagy megtakarításait bankbetétben gyűjtögeti, részvényeket vásárol, befektetési jegyeket vesz. Nyugdíjas korában ezekből jövedelme származik, vagyis ezekkel együtt még inkább túl lesz a mostani mércével havi 23-27 ezer forintos összjövedelem-határon - hívja fel a figyelmet az Index.

A házastárs elhalálozásával járna a jog

A magán-nyugdíjpénztári tagok nagy része tehát sem saját jogon, sem szociális alapon nem kaphat egészségügyi ellátást, és családi tragédia kell ahhoz, hogy mégis hozzájussanak a szolgáltatáshoz. A törvény szerint annak, akinek a nyugdíjas házastársa meghal, özvegyi nyugdíj jár élete végéig, az özvegyi nyugdíj pedig automatikusan feljogosítja az egészségügyi ellátásra. Kivéve, ha a házasságban mindketten magán-nyugdíjpénztári tagok: ilyenkor, ha bármelyikük hal meg, a másik nem kap özvegyi nyugdíjat és így egészségügyi ellátásra sem lesz jogosult.

A pénztártagok akkor részesülhetnek ellátásban, ha a nyugdíjba vonulástól kezdve havonta fix összegű díjat fizetnek az államnak. A most havi 5100 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék befizetésével ugyanis egészségügyi szolgáltatásra való jogot lehet vásárolni.

A probléma létezéséről az Index megkérdezte az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF), azonban onnan szűk négy nap alatt nem érkezett válasz.

Az Index forrásai szerint valószínű, hogy a törvényelőkészítési és -hozási kapkodás számlájára írható. Az ONYF válaszának hiányában arról sincs információja a portálnak, hogy egyáltalán a kormányzat tudatában van-e ennek a lyuknak a létezéséről, és azt sem tudni, hogy szeretnék-e korrigálni a jövőben a lépést, az egészségügyi szempontból fennálló egyenlőtlenséget ki akarják-e küszöbölni.

Remény: a feketén dolgozók

A pénztárban maradók a törvényalkotói hiba felismerése és a korrekció szándéka mellett egy dologban mégis bízhatnak. A rendszerváltás után munkahelyüket elveszítő, ám a jövedelemhez jutás egyetlen felkínált lehetőségével élve hosszú évekig feketén dolgozó tömegek hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt, közülük sokaknak azonban ugyanúgy nem lesz meg a 15 évnyi szolgálati idejük, ahogyan a magánnyugdíjpénztárban maradók jelentős részének, de megtakarításaikból származó jövedelmük miatt időskorúak járadékát sem kapnak. Ráadásul az ilyen helyzetben levő feketén foglalkoztatott majdani nyugdíjasok jóval többen lesznek, mint a pénztártagok, így a politika számára fontosabb választói csoportot alkotnak - írja a cikk.

Ezért aztán – okoskodnak nyugdíjszakértők – előbb-utóbb miattuk az állam vélhetően hoz egy olyan szabályt, hogy mégis hozzájuthassanak valamilyen formában egészségügyi ellátáshoz. Így a feketén dolgozók farvizén a pénztártagok is kaphatnak egészségügyi ellátást - állapítja meg az Index.

Privátbankár