Erős emelkedés figyelhető meg az egyéni befizetések terén, az OTP Nyugdíjpénztárnál az év első felében összesen mintegy 7 milliárd forintot helyeztek el a tagok nyugdíjpénztári számláikon, ami éves alapon 22 százalékos bővülés. Az egyéni és munkáltatói befizetések összege elérte a 10 milliárd forintot, de az egyik legfontosabb eredmény mégis a belépők átlagéletkorának csökkenése – derült ki a közleményből.
Az egyéni vállalással rendelkező pénztári tagok összesen 6,95 milliárd forintot helyeztek el az év első hat hónapjában, amely az ebben az időszakban mért befizetések 68 százalékát tette ki – az teljes befizetések mértéke elérte a 10 milliárd forintot az év első hat hónapjában. Ezen felül nőtt az egy főre eső átlagos tagdíjvállalás is, a pénztártagok havonta 41 százalékkal többet, átlagosan mintegy 8700 forintot fizettek be a nyugdíjpénztári számlájukra ez év júniusáig. A növekedéshez a munkáltatók 3,2 milliárd forintnyi befizetéssel támogatták dolgozóikat – tették hozzá.
2018 első félévében több mint 6300 fő csatlakozott az önkéntes nyugdíjpénztárhoz, a teljes tagállomány így 225 556 főre növekedett. Az új belépők jellemzően továbbra is Budapestről (23,26%) és Pest megyéből (13,58%) csatlakoznak a Nyugdíjpénztárhoz, azonban egyre többen ismerik fel az öngondoskodás fontosságát Borsod-Abaúj-Zemplén (5,64%), Hajdú-Bihar (4,89%) és Fejér megyékben is (4,65%). Az új belépők átlagéletkora 39 évre csökkent, ami megtörte a hosszú ideje tartó, 40 éven stagnáló tendenciát.
A magyarok fel nem is tesz félre
Ahogy arról korábban már részletesen írtunk, a társadalmi trendek és az OTP Öngondoskodási Indexe eredményei alapján a magyarok egyre hosszabb életre számíthatnak, mégsem tesznek félre az idősebb korukra: az OECD adatai szerint Magyarországon is folyamatosan nő a 65 év felettiek aránya az aktív korúakhoz képest. A KSH szerint ennek egyik legfőbb oka, hogy az elmúlt években mintegy 5 százalékkal nőtt a várható élettartam, míg a nyers születési arányszám továbbra is az 1,6-os EU átlag alatt mozog. Ez hosszú távon oda vezethet, hogy ha nem változik, akkor a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik.
Bár a megkérdezettek háromnegyede szerint az állami nyugdíj nem lesz elegendő, a magyarok fele pedig jelenleg nem rendelkezik semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással – a válaszadók több mint fele szerint így a nyugdíjkorhatár elérése után is folytatnia kell majd a munkát.
Megnőtt a fogyasztás, és nem is olyan kedvezők a feltételek
A nem nyugdíjas korú fiatalok érezhetően egyre kevésbé bíznak az állami nyugdíjban. A K&H Biztosító nemrégiben készült felmérése szerint emelkedett a megtakarítással rendelkezők száma a 30-59 évesek körében: az idei második negyedév végére 70 százalékra nőtt az arány a tavalyi év végi 63 százalékról, a megtakarítások átlagos összege 1,2 millió forint volt.
A vizsgált időszakban 42 százalékról 54 százalékra emelkedett azok aránya, akik általános céllal tesznek félre, ennek ellenére csökkent a 30 év felettiek kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítási hajlandósága: 2 éve még a válaszadók 39 százaléka jelezte, hogy kifejezetten idős korra is gyűjt pénzt, a mostani felmérés során 29 százalék válaszolta, hogy rendelkezik ilyen célú megtakarítással. Ezt a tendenciát a növekvő lakossági fogyasztás mellett az is befolyásolhatja, hogy az elmúlt hónapokban nem voltak túl vonzóak a megtakarításokkal elérhető hozamok – tették hozzá.
A CIG Pannónia Életbiztosító kutatása még ennél is lesújtóbb: a felmérés szerint semennyire sem bíznak a nem nyugdíjaskorú magyarok a majdani állami nyugdíjban. A nők 208 ezer forinttal, a férfiak átlagosan 240 ezer forinttal lennének elégedettek, havonta - magyarán a férfiak a jelenlegi nyugdíj megduplázását tartanák csak elegendőnek, de a nők is 70 százalékos emelést tartanának elfogadhatónak – derült ki a kutatásból.
A K&H nemrégiben publikált felmérése is hasonló eredményeket hozott: a bankcsoport "biztos jövő indexe" szerint a magyarok úgy látják, átlagosan havi 243 ezer forint kell a kényelmes nyugdíjas évekhez. A magyarok nagy átlagban úgy számolnak, hogy mostani jövedelmük mindössze 47 százalékát kapják majd nyugdíjasként – tették hozzá.
|
Duplaannyit kéne takarékoskodni a nyugdíjra A nyugdíjalapok menedzserei nagy tévedésben vannak, amikor azt feltételezik, hogy hét százalékos átlagos hozamra tehetnek majd szert. A társadalmak elöregedése ezt négy százalékra csökkentheti. Ez azzal járhat, hogy az embereknek több mint dupla annyit kéne félretenniük nyugdíjas éveikre, mint eddig. Ront a helyzeten, ha jön a következő recesszió. Részletek >>> |
Továbbra sem világos, milyen útvonalon érkezhet az orosz elnök, Romániát mindenesetre nem keresték az ügyben. 
