Hamarosan érkeznek a levelek a lakossági bankszámlák tulajdonosoknak arról, mennyivel jobban jártak volna, ha egy évvel ezelőtt kivették volna a bankból a pénzüket, és állampapírba fektették volna be a megtakarítást. A bankoknak 2023. október 1. és 2023. december 31. között kell egy alkalommal figyelemfelhívó értesítést küldeniük a náluk bankszámla-szerződéssel rendelkező magánszemélyeknek a vonatkozó rendelet szerint, ebben a Kincstári Takarékjegy, az egyéves diszkontkincstárjegy és a Bónusz Magyar Állampapír hozamát vetik össze a folyószámlák kamatával.
A cél nyilvánvaló: minél több lakossági megtakarítás átcsatornázása az állampapír-piacra. Ezt szolgálta az az intézkedés is, amely szerint július 1-től a kamatadó mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli a legtöbb befektetés nyereségét. Az új közteher alól csak az állampapírok és az ingatlanalapok mentesültek.
Bár a magyar lakosság tavaly februárban még 13 500 milliárd forintnál is többet parkoltatott a bankokban jóformán kamatmentesen, a magas infláció sokakat lépésre késztetett kormányzati ösztönzés és figyelmeztető levél nélkül is. Másfél év alatt csaknem 1800 milliárd forintot vontak ki a bankokból a háztartások, az idén augusztusban pedig a történelem során először több pénzük volt állampapírban, mint bankbetétben. A nyolcadik hónapban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 191 milliárd forintnyi friss pénz került állampapírokba, ezzel a háztartások értékpapírszámláin lévő volument elérte a 11 941,5 milliárd forintot. Ugyanekkor bankbetétben csupán 11 722,7 milliárd forintjuk volt.
A szocho bevezetése a többi megtakarításra nem vette el a kisbefektetők kedvét más eszközöktől sem. A befektetési alapok csaknem ugyanannyi megtakarítást vonzottak augusztusban, mint az állampapírok: 183,7 milliárd forintot. Miután némi hozam is keletkezett a nyolcadik hónapban a befektetési jegyeken, a háztartások befektetésialap-állománya a hónap végén már meghaladta a 7719 milliárd forintot, ami történelmi rekord.
Kelendőek maradtak a banki kötvények is, 22,6 milliárd forintnyi friss megtakarítást vonzottak, ezzel a háztartások állománya 508,9 milliárd forintos kilencéves rekordra hízott. A vállalati kötvényektől viszont továbbra is távol maradnak a kisbefektetők, ezekben alig 21 milliárd forintot tartanak.
A háztartások részvényállománya ezzel szemben történelmi csúcson volt augusztus végén, 1390 milliárd forintnál is több hazai részvény volt az értékpapírszámláikon Történt ez annak dacára, hogy a nyolcadik hónapban is alapvetően eladtak a kisbefektetők, 42,8 milliárd forintot voltak ki a tőzsdéről. Augusztus már zsinórban a negyedik olyan hónap volt, amikor a háztartások profitot realizáltak a tőzsdén. Azok, akik megtartották a részvényeiket, az árfolyamok emelkedésének köszönhetően csaknem 95 milliárd forintos nyereséget értek el.
A Bank360.hu szerint a legtöbben továbbra is OTP-papírokkal spekulálhatnak a statisztika szerint. Az eladások 90 százaléka ugyanis az egyéb monetáris intézmények - vagyis bankok - papírjait érintette. Augusztusban 38,6 milliárd forintot vontak ki bankrészvényekből a magyar háztartások, de tekintettel a több mint 80 milliárd forintos árfolyamnyereségre, még így is nőtt a bankpapírokban lévő megtakarításuk értéke. A hónap végén már megközelítette a 748 milliárd forintot, ami historikus rekordnak számít.
Emelkedéssel zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék szerdán. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
