Az albérletpiac megint napirenden van. Egyrészt azért, mert a napokban felmerült, hogy új szabályozás jöhet az elmúlt években a budapesti bérleti piacot átrendező rövid távú lakáskiadás területén. Amúgy is középpontban vannak ezek a lakások, mert a koronavírus-járvány lényegében lenullázódott a külföldi turisták száma, akik a legjelentősebb keresletet generálták ebben a szegmensben. Közben pedig a kiadó lakások tulajdonosai készülnek a főszezonra, mivel közeledik a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése.
Alacsonyabb árszinten stabilizálódtak a bérleti díjak
Az ingatlan.com elemzése szerint június végén a kiadó budapesti lakások átlagos bérleti díja 150 ezer forint volt a kínálati piacon, ez 10 százalékkal marad el a járvány előtti, februári szinttől. “Mivel a bérleti díjak már a koronavírus-járvány megjelenését követő hetekben erre a szintre csökkentek, ezért 3-4 hónap elteltével az látszik, hogy a budapesti albérletárak ezen az alacsonyabb árszinten stabilizálódtak.” - fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Sok városrészben jóval komolyabb áresés következett be: az I. kerületi lakások átlagos bérleti díja 40 ezerrel forinttal lett kevesebb, vagyis 20 százalékkal 160 ezer forintra csökkent, a VI. kerületben 15 százalékkal szintén 160 ezer forintra, az V. kerületben pedig 17 százalékkal 190 ezer forintra estek a havi bérleti díjak. Ez egyben azt is jelenti, hogy az V. és VI. kerületekben átlagosan 40, illetve 35 ezerrel forinttal kell kevesebbet fizetni havonta a járvány előtti szinthez képest.
Az Airbnb budapesti szabályozása még nagyobb hatással lehet az árakra
A fővárosi albérletpiacon tapasztalható áresés nagy mértékben a járvány következtében lenullázódott rövid távú lakáskiadási aktivitásnak köszönhető. “Az elmúlt 4 hónapban ugyanis Budapesten negyedével bővült a kiadó lakóingatlanok kínálata és már több mint 13500 hirdetésből válogathatnak a kiadó lakást keresők. A visszaesés az eladási árakra is hatással volt, mivel a VI. és VII. kerületben az elmúlt pár hónapban a kínálati négyzetméterárak másfél százalékkal 904, illetve 816 ezer forintra csökkentek. A rövid távú lakáskiadás szabályozása vélhetőleg további árcsökkenést idézne elő a bérleti díjakban és az eladási árakban is.” - tette hozzá az ingatlan.com szakértője.
A vidéki egyetemvárosokban a rövid távú lakáskiadás az utóbbi években nem volt annyira elterjedt, így itt nem okozott a budapestihez hasonló visszaesést a turizmus hanyatlása. Az érintett városokban eltérően alakultak az árak a járvány előtti helyzethez képest. Míg Debrecenben 5 százalékkal 105 ezer forintra emelkedett az átlagos bérleti díj, Győrben 8 százalékkal 110 ezer forintra csökkent. Miskolcon a 85 ezer forintos átlag lényegében stagnálásnak felel meg. Pécsen és Szegeden sem módosultak az átlagos bérleti díjak, előbbi városban ez 90 ezer, utóbbiban pedig 100 ezer forintos kiadást jelent a bérlők számára.
Digitális oktatás, kevesebb kollégiumi férőhely és a bérleti díjak
“Egyelőre korai pontos előrejelzést mondani arra, hogy Budapesten és a vidéki egyetemvárosokban miként alakulnak a díjak a következő időszakban. A koronavírus-járvány hatásai miatt ugyanis bizonytalan a gazdasági helyzet, a munkanélküliség és a fizetések alakulása, az esetleges második hullám mind-mind befolyásolhatja a piaci helyzetet.” – összegzett Balogh László.
Az ingatlan.com elemzése szerint a kiadó lakások iránti keresletre több tényező is hathat ellentétes hatással:
ha a különböző egyetemeken szeptembertől digitális oktatással indul a tanév, az csökkentheti az albérletek iránti keresletet. Ugyanakkor számos felsőoktatási intézmény kevesebb kollégiumi férőhelyet biztosít a diákoknak a járvány elleni védekezés miatt. A kollégiumi férőhelyek csökkenése viszont növelheti az igényt a kiadó lakásokra.
A bérbeadók leginkább azokra a diákokra számíthatnak ősztől, akik dolgoznak a tanulás mellett, függetlenül attól, hogy digitálisan indul-e az oktatás a számukra vagy sem. Egyelőre arra lehet számítani, hogy elsősorban Budapesten a korábbi évekhez képest olcsóbban juthatnak ugyanakkora lakáshoz a felsőoktatásba tartó fiatalok.
Utoléri a magyar igazságszolgáltatás? 
