November elején kezdődött a koronavírus második hulláma miatt elrendelt korlátozási, zárási hullám Németországban, Ausztriában és több más országban. Ennek ellenére az ottani munkaerő-piac viszonylag jól megúszta, sokkal kevesebb munkahely szűnt meg, mint tavasszal, az első hullám idején.
Az év 11. hónapjában 28 288 munkahely veszett el októberhez képest, és 54 983 az előző év hasonló hónapjához képest – derül ki a Sozialversicherung.at társadalombiztosítási szervezet adataiból. Összehasonlításképp, márciusban 187 ezer munkahely szűnt meg Ausztriában, majdnem egyforma a szám 2020 februárral és 2019 márciusával összehasonlítva. Az előző hónapokban, 2020 augusztusban, szeptemberben és októberben egyébként 40-45 ezer között mozgott a megszűnő állások száma év/év alapon.
Több magyart küldtek el, mint románt
Így a második hullámot novemberben még viszonylag jól vészelte át az osztrák gazdaság. Ám egy jelentős különbség, hogy márciusban még síszezon volt, ami magasabb foglalkoztatással szokott járni. A november pedig amúgy is inkább holtszezonnak számít az olyannyira jelentős turizmusban.
A magyar dolgozók száma 90 011 volt novemberben, ezzel egy hónap alatt 2792, egy év alatt 2844 fővel csökkent. Márciusban ezek a számok még több mint –23 ezer, illetve –18 ezer főt tettek ki. Novemberben ezzel egyébként még mindig a magyarok a csúcstartók a külföldi országok között, a román állampolgárok körében mintegy 2000, a lengyelektől 1000, a szlovákok és németek közül 900, illetve 800 főt nem foglalkoztattak tovább. Összesen mintegy 13 800 külföldi és 14 500 osztrák veszítette el munkáját az ősz utolsó hónapjában.
Életbe lépett a harmadik lezárás
Bár a sípályák karácsonykor még üzemeltek, sok kapcsolódó létesítmény (szállodák, éttermek, wellness stb.) már nem. Nagyon valószínű, hogy az osztrák munkanélküliség tovább nő az év végével. Főleg, mivel szomszédainknál éppen szigorítottak a lezáráson.
December 26-án életbe lépett a “3. Lockdown”. Ez egész napos országos kijárási korlátozást, a személyes kapcsolattartás szigorú korlátozását jelenti. Az alapszükségleteket kiszolgáló boltokon kívül minden üzlet zárva marad, ahogy a vendéglátó- és szálláshelyek, valamint a kulturális és szabadidős létesítmények is – írta az ORF.
Tízezer magyar munka nélkül?
A Népszava riportja hasonló számokról ír, szerintük a járvány kezdete óta mintegy tízezer magyar vesztette el állását Ausztriában.
Ez már az osztrák-magyar határátkelők csökkenő forgalmán is meglátszik. Munkaügyi szakértők szerint várható volt, hogy a sok szigorú korlátozás és a jóval rövidebb szezon a turizmus-vendéglátásban elbocsátási hullámhoz vezet, és emiatt sok dolgozót nem hívnak vissza a téli szezonra sem. Akinek nincs állandó lakcíme Ausztriában, annak ott nem jár a munkanélküli segély. Magyarországon pedig három hónapig legfeljebb nettó 120 750 forint az álláskeresési járadék, amivel nincsenek kisegítve.
Ezért sokan itthon nem is kérik, inkább kint keresnek tovább állást. Akik osztrák munkanélküli segélyre jogosultak, azok havonta körülbelül 1000 eurót (jelenleg mintegy 364 ezer forintot) kapnak – írták.
Majdnem minden harmadik bécsinek külföldi útlevele van
Bécs lakosságának 31 százaléka nem rendelkezik osztrák állampolgársággal, vagyis csaknem minden harmadik bécsinek külföldi útlevele van – idéz az osztrák közszolgálati ORF egy felmérést. Ez a 2002-es 16,4 százalékhoz képest közel duplázódás.
A város lakosságának majdnem fele migrációs hátterű, mert 45,9 százalékuknak mindkét szülője más országban született. Az osztrák főváros lakossága a 2020. január elsejei adatok szerint 1,322 millió fő volt. Ebből az Európai Unió tagállamaiból érkezők több mint 260 ezren voltak. A legtöbben Németországból érkeztek, majdnem 50 ezren. Őket követik a lengyelek és a románok, míg a magyarok a 25 144 fővel a negyedik helyen állnak. Nem EU tagállamból a legnagyobb létszámban még mindig a szerbek és a törökök vannak.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
