A magyarok tavaly összesen 17 millió 276 ezer alkalommal utaztak, 63,1%-ban 1 napos, 36,9%-ban pedig többnapos utak keretében. Utóbbiak esetében 2015-ben átlagosan 6,3 napot töltöttünk utazással, és az összes utazást figyelembe véve összesen nem kevesebb mint633 milliárd forintot fordítottunk kiruccanásainkra – derül ki a KSH adataiból, amelyet most a Generali közölt.  A növekvő tendencia folytatódni látszik: 2016 első negyedévében 4 millió 169 ezer alkalommal utaztunk, amelynek kicsivel több mint a 38%-a volt többnapos út.*

A turisztikai célú utazások legnépszerűbb célpontja 2016 első negyedében Ausztria volt (2 millió 225 ezer utazásból 650 ezer), ezt követi Szlovákia (426 ezer utazás) majd Németország (293 ezer alkalom), emellett a TOP 10-be bekerült az Egyesült Államok és Olaszország is. Míg egy 5-30 napos utazáson átlagosan 13,6 ezer forintot költünk egy nap, egy 2-4 napos (hétvégi) látogatásnapi 15 ezer forintos költést jelent.

Bár nálunk növekvő tendenciát mutat a külföldi utazások száma, egy felmérés szerint a megkérdezett európaiaknak csak az 54%-a tervezett nyaralást 2016-ban – ez 7%-os csökkentést jelent tavalyhoz képest. A nyári utazásra szánt átlagos európai költségvetés összege viszont emelkedett: jelenleg 2247 euró (kb. 680 ezer forint).*

Nyáron az európaiak leginkább pihenésre vágynak, és arra, hogy a családjukkal, barátaikkal tölthessék az időt, emellett az új kultúrák felfedezése is sokakat hoz lázba. Legnagyobb arányban, 42%-ban az időjárást sorolják első helyre a fő befolyásoló tényezők közül, amit egy esetleges terrortámadás kockázata (40%), az utazásra fordítandó költségek (38%), illetve a szabadidős és kulturális programlehetőségek (36%) követnek.

Nem meglepő, hogy az európaiak elsődleges nyári célpontjai a tengerparti üdülőhelyek (65%). A Földközi-tenger például a magyarok körében is kedvelt célpont ilyenkor, ahol azonban egy nagyobb eső könnyen megkeserítheti a nyaralást. Az időpont és a helyszín kiválasztásánál segítségünkre lehet az időjárás-előrejelzés, azonban tartsuk szem előtt, hogy érhetnek minket meglepetések.„Magas beválású előrejelzés általában 4-6 napos időtávra készíthető, egy mediterrán ciklon csapadéktevékenységét illetően, vagy zivatarok kialakulásánál azonban még a következő napra is nagy bizonytalanságot rejthet az előrejelzés” – árulta el a Generalinak Molnár László meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatási osztályának vezetője.