Tavaly július óta 700, a törlesztési moratóriumhoz kötődő ügyfélpanaszt, vitarendezési kérelmet kezelt az MNB ügyfélszolgálata és a jegybankban működő Pénzügyi Békéltető Testület. Az MNB ősszel zárhatja le témavizsgálatát, amelyben 16 pénzügyi intézménynél tekinti át, hogy azok megfeleltek-e a moratórium jogszabályi előírásainak. A még a fizetési stopban lévőknek – ha anyagi körülményeik megengedik – érdemes ismét megkezdeni a hiteltörlesztést - fogalmaz az MNB közleménye.
Az elmúlt egy évben – az általános információkéréseken túl – 543 db lakossági ügyfélpanasz, megkeresés érkezett írásban, telefonon vagy személyesen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfélszolgálatára a banki törlesztési moratórium témájában. Ezen felül a jegybank szervezetén belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) 156 db vitarendezési kérelmet kezelt, amelyek összesen 23 bankot, pénzügyi vállalkozást vagy fióktelepet érintettek.
Nyilatkozati gondok
Az ügyfelek egy része a moratórium korábbi időszaka kapcsán egyebek közt azt sérelmezte, hogy a kilépésre vonatkozó nyilatkozatát a pénzügyi intézmény nem fogadta el vagy késedelmesen dolgozta fel. Egyes ügyféljelzések szerint a kezdeti időszakban extrém esetként előfordult, hogy a bank megtagadta a moratóriumból való kilépés lehetőségét.
Mások azt tették szóvá, hogy 2021 novemberében – a moratórium korábbi meghosszabbításakor – pénzügyi intézményük nem vette figyelembe a hosszabbítási szándékot kinyilvánító nyilatkozatukat (pl. az online beküldésnél felmerült technikai hiba vagy a kérelmek korlátozott személyes beadási lehetősége miatt). Többen pedig a lejárat nélküli konstrukciók (így a folyószámlahitelek, hitelkártyák) kamatának számítását kifogásolták. Tavaly szeptember végét követően – amikor a moratóriumot immár csak rászorultsági alapon lehetett igénybe venni – felmerültek a jogosultsággal kapcsolatos vitás ügyek is. További fogyasztók a hitel tőkerésze után felszámított kamat mértékét, számítási módját vitatták.
A lakossági ügyfelek hiteleinek törlesztőrészleteivel kapcsolatosan előforduló esetnek számított, hogy egyes fogyasztók szerint bizonyos törlesztőrészletüket a moratórium alatt is levonták. Mások esetében viszont annak ellenére tartották nyilván egy gyűjtőszámlán befizetett havi törlesztéseiket, hogy korábban kinyilvánították: távoznának a moratóriumból. Akadtak, akiknek (vélhetően figyelmetlenségből) kétszer vonták le havi törlesztésüket a moratóriumból való kilépés után.
Az MNB minden esetben fellép a moratóriumhoz kötődő esetleges ügyfélsérelmek mielőbbi orvoslására. A PBT-hez beérkezett vitarendezési kérelmek nyomán számos esetben zárult egyezséggel (s ennek kapcsán a pénzügyi intézmény többletkifizetésével, kamat elengedésével, esetleg az ügyfél számára kedvező szerződésmódosítással) a jogvita. Az ügyfélszolgálati jelzések nyomán emellett az MNB több esetben fogyasztói figyelmeztetést, folyamatos felügyelési lépést tett az adott pénzügyi intézmények felé, illetve a súlyosabb esetek kapcsán célvizsgálatot is indított.
Mint ismert, a jegybank emellett 16 pénzügyi intézménynél témavizsgálatot is folytat a moratóriummal kapcsolatos jogszabályi előírások betartásának áttekintésére. A vizsgálatsorozat eredményét az MNB az ősz folyamán hozhatja nyilvánosságra.
Aki teheti, fizessen!
A továbbra is a moratóriumban maradók anyagi többletterhet, illetve hitelük futamidejének meghosszabbítását vállalják magukra. Ha anyagi helyzetük rendezett, ez fölösleges kiadást jelenthet. A moratóriumban maradás így azoknak jelenthet további átmeneti védelmet, akik változatlanul nehéz anyagi helyzetükben nem képesek hitelüket törleszteni. Akik viszont anyagilag megtehetik, azoknak célszerű – a moratóriumot maguk mögött hagyva – mielőbb ismét megkezdeni a törlesztést. Ehhez semmit sem kell tenniük: ha nem adnak be újabb kérelmet a moratórium folytatásáról idén július 31-ig, akkor visszaáll korábbi törlesztőrészletük.
Az MNB honlapján, ügyfélszolgálatán, illetve a megyeszékhelyeken elérhető Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózatában részletes információkat nyújt a moratóriumról és a törlesztés folytatásának lehetőségéről.
Az uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni. 
