2013. augusztus 1-től a 16 százalékos kamatadón túl 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (EHO-t) kell fizetni a kamatjövedelmek után, mint például a bankszámlák, bankbetétek, kötvények és befektetési jegyek kamata és hozama. A Tartós Befektetési Szerződés keretében nyitott számlákhoz kapcsolódóan is lesz EHO-fizetési kötelezettség, ami a lekötések három éven belüli felmondásakor keletkező jövedelmekre vonatkozik. Ami mentesül a kamatadó és az EHO terheitől, azok a 2006. szeptember 1. előtti, illetve az újabb – de a mai gazdasági környezetben a lakosság számára az első években jelentős bizonytalanságot rejtő, emiatt sokak számára nem eléggé vonzó – tartós befektetések.

„Nem újdonság, hogy a hosszú távú megtakarítás az adóteher mérséklésének módja. Nem mindegy azonban az, hogy megtakarításaink mennyire testre szabottak, illetve mennyire hozzáférhetőek” – hangsúlyozta Bartók János, a MetLife Biztosító vezérigazgatója.

Bár a kamatadóval terhelt biztosítások esetében fennáll az EHO-kötelezettség, a biztosítási fedezetet, a rugalmasságot és a hozamokat együttesen más megtakarítási formákhoz viszonyítva kifejezetten kedvező eredménnyel kombináló forma újra növekedés előtt áll az utóbbi években lelassult piacon - tette hozzá Bartók János.

Előnyben a biztosítás?

A bankoknál és a biztosítóknál más a hosszú távú befektetés fogalma: az előbbinél a legjellemzőbbek a néhány hónapos lekötések, míg az utóbbinál a hosszú távú gondolkodás tíz éves időtávnál kezdődik. A banki termék jellemzően csak akkor opció a befektető számára, ha egy nagyobb összegű megtakarítás már rendelkezésére áll; a hektikusan változó devizaárfolyamok, a tranzakciós díj és a banki szolgáltatások növekvő díjtételei miatt azonban a biztosítás így is egyre vonzóbbá válik - mondta a vezérigazgató. A biztosításoknál rendszeres jövedelemből folyamatosan kisebb összegekkel is növelhető a befektetés, miközben a hosszú távú stabil befizetéseket a biztosító hűségbónuszokkal is jutalmazhatja.

Míg a banki befektetési termékek között a lekötések lejártakor lehet váltani, és így a hozamot kamatadó és EHO is terheli, a hosszú távú biztosításoknál a mögöttes befektetési alapok közötti váltáskor nem keletkezik kamatjövedelem, így kamatadót és EHO-t sem kell fizetni. Ezzel a megtakarító úgy mentesül a kamatadó és az EHO-kötelezettség alól, hogy közben a befektetési eszközalapokon rugalmasan változtathat, így sokkal könnyebben kivédheti a piaci környezet negatív hatásait, illetve kihasználhatja a változások előnyeit. A piaci tapasztalatok azt mutatják, megtakarítóként az elmúlt években jelentős előnybe kerültek azok, akik korábban kötöttek befektetési célú életbiztosítási szerződést.