A Magyar Nemzeti Bank a – már felszámolás alatt lévő – Hungária Értékpapír Zrt.-nél végzett célvizsgálata, illetve ügyfélbejelentések, egyéb nyilvános közlések nyomán piacfelügyeleti eljárást folytatott le a Biztonság-Trade Kereskedelmi és Tanácsadó Kft.-nél (Biztonság-Trade).
A hungáriások pilótajátékára bukkantak
A jegybank ennek során megállapította, hogy a – Hungáriával egyébként azonos székhelyű és ugyanazon vezető tisztségviselőkkel és tulajdonosokkal bíró – Biztonság-Trade nem rendelkezett pénzügyi tevékenység végzésére vonatkozó jegybanki tevékenységi engedéllyel. A társaság ennek ellenére üzletszerű tevékenység keretében, kölcsönszerződések formájában, jelentős hozamokat ígérve, többféle mértékű garantált hozamot is vállalva gyűjtött be különböző összegeket számos ügyféltől, jellemzően készpénzben, az adófizetéssel és pénzmosás megelőzésével kapcsolatos előírásokat mellőzve.
A Biztonság-Trade nagyon kedvezőnek tűnő befektetési lehetőséggel kecsegtette befektetőit: 2013-ban például átlagosan 20, a társasággal jobb ismeretségben álló ügyfeleknek 30-40 százalékos éves hozamot ígértek. Ugyanakkor – bár az átvett pénzeszközökre visszafizetési kötelezettsége volt – mostanáig több mint 4 milliárd forintot nem térített meg a befektetőknek.
Félmilliárdos bírság
Mindezek nyomán az MNB ma publikált határozatában megtiltotta, hogy a Biztonság-Trade – engedély nélküli pénzügyi szolgáltatásnak minősülő – a nyilvánosságtól származó, visszafizetendő pénzeszközök gyűjtését célzó tevékenységet végezzen. Eddigi jogsértő működése miatt a jegybank 500 millió forint – azaz a jogszabályok szerinti maximálisan kiszabható összegű – piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a társaságot.
A kiszabott bírságtétel meghatározásánál súlyosító körülménynek számított többek között, hogy a Biztonság-Trade súlyosan és ismétlődően szegte meg a jogszabályokat, amivel kiemelkedő befektetői kockázatot idézett elő. A társaság rosszhiszeműen professzionális, engedélyezett piaci szereplő látszatát keltette ügyfelei felé, kihasználva azt a tényt, hogy vezető tisztségviselői megegyeztek egy, a tevékenységének végzésekor még az MNB nyilvántartásában szereplő, engedélyezett befektetési vállalkozás vezetőivel. A jegybank – amely piacfelügyeleti vizsgálata során együttműködött a nyomozó hatósággal is – az ügyfél tevékenységével kapcsolatban nem tárt fel enyhítő körülményt.
Senki, de tényleg senki nem csinál neked biztos 40 százalékot
A történtek kapcsán az MNB ismételten hangsúlyozza: a pilótajátékok jellemzője, hogy akár rövidtávon valószínűtlenül magas, kétszámjegyű hozamokat ígérnek, nemegyszer tőke- vagy hozamgaranciát is vállalva. A kereskedelmi banki kamatok, tőkepiaci hozamok világszerte tapasztalt csökkenése azonban sehol sem teszi lehetővé ekkora mértékű megtérülés tartós elérését, tehát ezekben az esetekben megtévesztik a befektetőket.
Pilótajáték, piramisjáték, hógolyó- (vagy inkább lavina-) rendszer, Ponzi-séma – különböző nyelveken különféleképpen hívják, de a lényeg ugyanaz. Pilótajátéknak pedig azért nevezik, mert egy változatában a 70-es, 80-as években a piramis csúcsán álló vezető felmarkolta a lóvét, és „elrepült”, kiszállt a játékból. Az ezerarcú csalásról korábban itt írtunk >>
Rövid távra drágábban, hosszabb távra viszont olcsóbban hiteleznek a magyar államnak a befektetők az előző aukcióhoz képest. 
