10p
Nem biztos, hogy lépést tart az inflációval a megtakarításunk értéke a következő években, nagyon oda kell figyelni, mibe fektetünk. Milyen alapfajtákat érdemes választania most a kisbefektetőknek? Merre tart a magyar alapkezelői piac? Interjú az Erste Alapkezelő vezérigazgatójával, Mesterházy Györggyel.

Privátbankár (P.): Sok negatív hozamú kötvény és betét van Nyugaton, Magyarországon is alacsony a kamat, ráadásul az infláció emelkedését várják a következő egy-két évben. Fenyeget-e bennünket az, hogy a megtakarításaink elinflálódnak? El tudják-e inflálni a hatalmas államadósságokat?

 

Mesterházy György (M. Gy.): Annyi biztos, hogy az utóbbi egy-két évben ez nem történt meg. Évtizedek óta most a legalacsonyabb az infláció globálisan, az Európai Unióban már két éve lényegében nulla, Japán pedig évek óta képes a defláció határán egyensúlyozni. Az USA-ban kicsivel magasabb, de szintén minimális a pénzromlás mértéke, Kínában is negatív az infláció.

Annyira alacsonyak az inflációs tényezők, hogy úgy gondolom, a következő egy-két évben sem fog ez bekövetkezni. Még akkor sem, ha a gazdaságok, lassuló ütemben akár, de bővülnek. Most nincs az elinflálódásnak reális esélye.

Más kérdés, hogy a sok országban akár a GDP 100 százalékát is megközelítő vagy meghaladó adósságállományt hogyan fognak tudni felszámolni. Az, hogy egyszer lesz-e még infláció most még nem látszik, bár lehetséges.

P.: Sok nyugati állampapír, betét hozama erősen negatív, valami minimális elinflálás már most is folyik.

M. Gy.: Ezzel a GDP sokszorosára rúgó adósságokat csak beláthatatlanul hosszú idő alatt lehetne eltüntetni. Igazából úgy lehetne adósságokat elinflálni, ha magas, például tíz százalékos lenne az infláció, a kamatok pedig mélyen alatta.

P.: Magyarországon három százalék a jegybank inflációs célja, a prognózisok szerint 1-2 éven belül megközelítheti a két százalékot az infláció, a betéti kamatok pedig, ha nem akciósak, valamint a rövid futamidejű intézményi állampapírhozamok egy százalék alatt vannak.

M. Gy.: Ezzel lehet stabilizálni az államadósság helyzetét, de lényeges változást nem lehet elérni.

P.: A költségvetés kamatterhei legalább jelentősen mérséklődnek?

M. Gy.: Igen, főleg ha 3-4 éven belül majd a teljes állampapír-állomány kicserélődik alacsonyabb kamatozásúra. Most még ennek mintegy fele hátravan. A kérdés az, hogy az így keletkező megtakarításokat hogyan fogják felhasználni.

P.: Összességében a következő 1-2 évben kapnak vajon a magyar megtakarítók pozitív reálkamatot, vagy sem?

M. Gy.: Az elemzők inflációs várakozásai valahol másfél-két százalék közöttiek a következő egy évre, az MNB pedig nemrég kijelentette, hogy másfél százalékos negatív reálkamattal is jól elvan a gazdaság. Két százalékos infláció mellett fél-egy százalékos kamatszint, ez könnyen előfordulhat.

Amerikában a Fed évekre előre gondolkodik, a közeljövőben várható kamatemelésére a mostani infláció fényében nem lenne szükség. Az MNB várhatóan akkor fog addig kamatot emelni, amikor már meghaladja a pénzromlás az három százalékos inflációs célt.

P.: Akkor a bankbetétek várhatóan negatív reálkamatot hozhatnak majd.

M. Gy.: Könnyen lehetséges. Azért ha nagyon jól tervez a lakosság, akkor még van pozitív reálkamat, például lakossági állampapírokkal, ingatlanalapokkal és más termékekkel is. Ebben az évben a nyugdíjpénztári szektor átlagos hozama például, befektetési portfóliótól függően, három és öt százalék között lehet.

P.: Nem túl piacszerű a lakossági állampapírok árazása, az állam ráígér mindenkire.

M. Gy.: Egy monopólium esetében az ár nem tud piaci kérdés lenni. A megtérülésről is a magyar állam dönt: ha alacsonyabb hozammal adná, akkor valószínűleg kevesebben vennék, ez abból is látszik, hogy a februári lakossági állampapír-hozamemelés után szárnyalni kezdett az értékesítés.

A belső finanszírozás növekedése az ország sebezhetetlenségét erősíti, a hitelminősítők szerint is. A külső adósság finanszírozási költsége is csökken általa. Egyébként a miénk nem egyedi eset, Csehországban már korábban elkezdett az állam magasabb hozamot adni a lakosságnak.

P.: Hogyan tudnak ezzel az alapkezelők versenyezni?

M. Gy.: Korábban a betétekkel versenyeztünk, azok lényegében kiestek, de cserébe kaptunk egy másik vetélytársat. Lehet egyéb előnyöket tenni az alapok mellé, mint a likviditási, könnyebb hozzáférési szempontok, de így sem egyszerű. Változtatni kell a kínálaton- más ajánlatokat kell keresni az ügyfeleknek -  ez zajlik most a piacon.

P.: Milyen válaszokat találnak az alapkezelők erre a nagy kérdésre, mit kínálnak most leginkább?

M. Gy.: Sokan az aktívan menedzselt vegyes alapokat választották, nő is ezek vagyona, mi magunk is nagy hangsúlyt fektetünk rájuk például a You Invest alapcsaláddal. Kérdés, hogyan fogadják ezeket a befektetők, ha éppen egy rosszabb év jön, mivel az elmúlt két-három évben jó volt a piac. Nehéz volt melléfogni, az állampapír is, a részvény is jól teljesített.

Idén a fejlett állampapírokon már nehéz volt hozamot elérni, a magyar kötvényeken még lehetett, a fejlődő országok részvénypiaca pedig nagyon hullámzó. Viszont az ingatlanalapok értékesítése felfutóban van, egyébként nemcsak Magyarországon, hanem máshol is ahol alacsony a kamatszint. Magyarországon a 2-3 jelentősebb ingatlanalap az idei eredmények szerint még a lakossági állampapírokkal is versenyképes volt. Korábban népszerűek voltak az abszolút hozamú alapok, azoknál már akadtak döccenők az idén.

P.: A magas hozamú, high yield devizakötvényekekre is esküsznek néhányan.

M. Gy.: Ha megnézem ezen értékpapírok árfolyammozgását 2008-ra, körülbelül ugyanolyan volt a volatilitásuk, mint a részvényeké. Nem csoda, ha ugyanis egy vállalat csődbe megy, nemcsak a részvénye, a kötvénye is nullát érhet. Ennek ellenére nálunk is van fejlődő piaci vállalatikötvény-alap, amely az idén szépen teljesített.

Az ilyen kötvényalapok évi 3-4 százalékos hozama nagyon jó a nyugat-európai kamatkörnyezetben, de a magyar kötvények CMAX indexének idei hozama négy százalék felett van, mert a kamaton kívül árfolyamnyereséget is elért. Ezért nem könnyű Magyarországon high yield-alapokat eladni. Ha még egy-másfél százalékot csökkenne a hazai kamatszint, akkor viszont vonzóakká válnának.

P.: Mennek még lejjebb a hazai kamatok? Lehetnek akár negatívak is, mint Nyugat-Európában?

M. Gy.: Amint befektetési minősítésűek leszünk és felminősítenek, akkor elképzelhető. Nem vagyok jós, de az a várakozásom, hogy alacsonyabbak lesznek a kamatok a mostaninál, ha az európai kamatok is lent maradnak.

Hosszabb távon visszatekintve nagyon furcsa, hogy a magyar állampapír-hozamok ilyen moderáltak. Ez addig mehet, amíg csak likviditásbőség van a világban.

P.: A részvénypiacokon lufi van a likviditás-bőség hatására?

M. Gy.: Ezt majd a világ gazdasága eldönti… Ha a gazdaságba öntött sok pénz oda vezet, hogy a gazdaság fejlődni fog, és az adósságokat kinövik, akkor ezek a jelenlegi árazások nem irreálisak, működni fog a rendszer. A cél azonban ez: ha nem lehet visszafizetni vagy elinflálni az adósságokat, akkor ki kellene nőni a gazdasági növekedés által.

P.: Milyen alapokba érdemes fektetni ilyen környezetben?

M. Gy.: Az Erste elemzői által leginkább valószínűnek tartott forgatókönyv 2016-ra egy stabilizációnak nevezhető mérsékelt növekedés. Ennek alapján leginkább részvényalapokat és vállalatikötvény-alapokat javasolnak vételre. Ilyen az Erste Bond Emerging Markets Corporate vállalatikötvény-alap, amelyet a bécsi alapkezelőnél dolgozó magyar Varga Péter kezel, aki több díjat is nyert már.

A fenntartható fejlődésre fókuszáló alapokat is javasolják, az ilyen elven válogatott részvények jobb teljesítményt nyújtottak az utóbbi években Amerikában, mint az S&P 500 részvényindex. A légyegük, hogy korlátozottak a befektetési lehetőségeik, csak abba fektethetnek, ami szolgálja a fenntartható fejlődést.

Az Erste is aláírt egy nemzetközi egyezményt, amely alapján kifejezetten tilos fegyverekkel, tömegpusztító fegyverekkel, egyéb káros tevékenységekkel foglalkozó vállalatokba fektetni, még közvetve is. Olyan vállalat papírjaiba sem lehet, amelynek csak valamely részlege foglalkozik ezzel, mint a Boeing repülőgépgyártó.

P.: Mi a szerepe az Erste Asset Management-nek (EAM), az alapkezelő tulajdonosának?

M. Gy.: Az Erste-csoporton belül korábban olyan struktúrát alakítottak ki, hogy az egyes alapkezelőket az EAM alá rendelték. A munkamegosztás szempontjából ennek az a jelentősége, hogy teljesen világos felelősségi vonalak vannak minden területen: befektetésin, kockázatkezelésin és belső ellenőrzésin egyaránt. Az EAM most volt 50 éves, sokkal több tapasztalattal rendelkezik, mint mások. Ez nekünk nagyon hasznos, számos korábbi hibán már túl van, így mi ezeket már el tudjunk kerülni.

P.: Egyes feladatokat átvesznek, vannak külföldi portfóliók, amit ők kezelnek?

M. Gy.: Így van, ez így racionális is, 300 dolgozó van az EAM-csoportnál, ennek fele alapkezelő. Ebből 30 dolgozik Magyarországon, közülük 11-12 az alapkezelő. A 300 fő nyilván sokkal jobban le tudja fedni a világ tőkepiacait, mint a 30.

Felosztjuk a területeket, de nem mindent Ausztriából kezelnek, az egyéni képességek is sokat számítnak, a részvényterületet például egy cseh menedzser vezeti. Az ingatlan-kompetenciák és az egyes országok kötvénypiacai is helyi szinten vannak. Van egy központi sales-terület is, ahol meg tudják beszélni, hogy az egyes országokban, adott gazdasági környezetben milyen alapokat érdemes eladni.

P.: Mennyi vagyont kezel az Erste-csoport?

M. Gy.: Az EAM 58 milliárd eurót kezel összesen. Ebből Magyarországon nagyjából 3,5 milliárd euró van, valamivel több, mint 1000 milliárd forint. Ez utóbbinak 80-85 százaléka befektetési alap, a többi intézményi portfólió és magánszemélyek portfóliói az Erste privátbanki területéről.

Ezzel a harmadik legnagyobb alapkezelő vagyunk jelenleg az országban, tavaly decemberben még másodikak voltunk, de szeretnénk ismét előre törni. Ebben jövőre segítséget jelenthet, hogy az Erste megveszi a Citibank lakossági ügyfélállományát, ahol eddig nem voltak jellemző elemek az Erste-alapok.

P.: Kínálják a külföldön kezelt ESPA-alapcsalád tagjait is.

M. Gy.: Igen, ide tartozik az említett fenntartható fejlődésre fókuszáló alap, de van az alapcsaládban sok minden, mint biotechnológia, magas hozamú vállalatikötvény-alap. Ezek olyan alapok, amelyeket kiegészítő jelleggel ajánlunk a befektetőknek.

Részvényalap vásárlására általában nem biztatjuk a kisügyfelet, mert kockázatosabb. Ám vannak vagyonosabb vagy kockázatvállalásban tudatosabb ügyfelek, akik ráérnek tíz-húsz éves perspektívában gondolkodni. Az ő portfóliójukban elférnek a kockázatosabb alapok.

P.: Biztosan vannak spekulánsok, hobbi-spekulánsok is, akik rendszeresen és nagyobb mennyiségben fektetnek ilyesmibe.

M. Gy.: Vannak, bár sokan ebből a körből már inkább közvetlenül vásárolnak értékpapírokat különböző netes felületeken, mint az Erste Befektetési Zrt.-nél. A befektetési alapoknál is folyamatosan terjed a netes vásárlás, ma még nem nagy az aránya, de a netes áruvásárláshoz hasonlóan nagy jövő előtt állhat.

P.: Merre tart a magyar alapkezelői piac?

M. Gy.: Az elmúlt években a magyar alappiac nagy fejlődésen ment keresztül, jók voltak a körülmények is, a kamatszint lejjebb ment, a bankoknak nem kellettek a betétek. Most a piac 5600 milliárd forint körül van, nagyobb, mint a környező országokban.

Nehéz megszerezni a bizalmat, a magyar alapkezelői szakmának ez sikerült, ezt kell most megóvni. Például az alacsony kamatszint miatt lejjebb kell vinni a díjakat, nem lehet ugyanakkora költséget terhelni egy alapra egy százalékos kamatkörnyezetben, mint tíz százalékos szint mellett. Nem szabad telhetetlennek lenni, és vigyázni kell a befektetők pénzére.

De ha a piac fejlődése így folytatódik még a következő 10-15 évben is, mint eddig, nagyon boldog leszek.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 17640 17540 17735 +0,23% 0 0 9 557 625 505 HUF 2024-06-21 17:05:08
MOL 2850 2838 2854 +0,35% 0 0 5 429 907 728 HUF 2024-06-21 17:05:58
MTELEKOM 1052 1046 1060 -0,57% 0 0 1 437 424 608 HUF 2024-06-21 17:09:11
RICHTER 9300 9285 9360 -0,37% 0 0 2 812 088 345 HUF 2024-06-21 17:05:17
OPUS 425 421 425 +0,35% 0 0 94 189 925 HUF 2024-06-21 17:05:07
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Befektetési alapok A duplájába is kerülhetne az OTP? – interjú
Eidenpenz József | 2024. június 21. 15:02
A magyar részvények nem drágák, ráadásul értékalapúak, ami szép hozamot biztosíthat, miközben a nagy nemzetközi növekedési részvények már legalábbis nem olcsók. A részvények hatékony védelmet nyújthatnak az infláció ellen is. A kockázatot, árfolyamingadozásokat kevésbé jól tűrő befektetőknek kezdőlépésként a vegyes alapokat ajánlják. Interjú Dudás Mátéval, az Erste Alapkezelő Zrt. szenior portfólió-menedzserével.
Befektetési alapok Rengeteg pénz vándorolt a látra szóló bankbetétekből a befektetési alapokba
Csabai Károly | 2024. június 17. 15:01
Tíz díjat - három elsőt, három másodikat és négy harmadikat - is elhozott a Privátbankár Alapkezelő Klasszis 2024 szavazáson az OTP Befektetési Alapkezelő. Ennek apropóján beszélgettünk a cég vezérigazgató-helyettesével, Turner Tiborral.
Befektetési alapok Sávban mozoghat a forint, menedék maradhat a kötvényalap – interjú
Eidenpenz József | 2024. június 12. 15:07
Az év végéig sávozhat a forint, az MNB politikája támogatja az árfolyamot. A részvények és a kötvények is jól teljesítettek az utóbbi időben, kérdés, mi lesz az inflációval, a kamatokkal és a gazdasági növekedéssel. A kötvényalapok befektetői helytelenül általában a múltbeli hozamok alapján tájékozódnak, de van célravezetőbb módszer is. Interjú Kiss Péterrel, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatójával.
Befektetési alapok Gyurcsik Attila: Ha úgy hozza a sors, akkor valami ellen is fogadhatok
Vég Márton | 2024. június 10. 19:01
Két díjat is nyert az Accorde Alapkezelő a befektetési alapok Privátbankár.hu Klasszis 2024-es szavazásán: az Accorde Abacus Alap az első helyen végzett a Legjobb Abszolút Hozamú és Származtatott Alap (közepes kockázat) kategóriában. Gyurcsik Attilát, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatóját választották az Év Portfóliómenedzserének. Ennek apropóján beszélgetett Gyurcsik Attilával Vég Márton újságírónk.
Befektetési alapok A kötvények maradhatnak a kisbefektetők kedvencei
Privátbankár.hu | 2024. június 5. 15:06
Nagyon szép hozamokat adott 2023 a kötvényalapok befektetőinek, nagyon ritka, hogy ilyen nagy áremelkedést lehet látni. De a jelenleg hét százalék közelében levő állampapírhozamok még mindig nem éppen alacsonyak, így a kötvénybefektetések is vonzóak maradnak. A forint is viszonylag erős maradhat, mert az inflációs cél eléréséhez nem engedhető meg a korábbi, trendszerű leértékelődés. Bebesy Dániel, az Erste Alapkezelő senior portfóliómenedzsere lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban beszélt a kötvénypiacról.
Befektetési alapok Móra Máté: Nem biztos, hogy örülnünk kell, ha eljön a kamatvágások ideje!
Vég Márton | 2024. június 4. 15:01
A Legjobb Feltörekvő Piaci Részvény Alap lett a Generali Amazonas Latin Amerika Részvény Alap a Privátbankár.hu Klasszis 2023-as szavazásán. Ennek apropóján beszélgetett Móra Mátével, a Generali Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzserével Vég Márton újságírónk.
Befektetési alapok A trendi részvények nélkül is lehet jó hozamokat elérni
Csabai Károly | 2024. június 3. 18:56
Kis túlzással állítható, hogy a Hold Alapkezelő tarolt lapunk idei szavazásán, a szakmai szavazatok alapján ugyanis négy első, valamint egy-egy második és harmadik helyet érdemelt ki. Köztük az Év Alapkezelője lett a Hold, illetve a legjobb közép- és kelet-európai részvényalappal is büszkélkedhet. Alapvetően e két cím apropóján beszélgettünk Cser Tamással, a Hold Alapkezelő részvénystratégiáért felelős vezetőjével, partnerével és Orosz Gergővel, a cég szenior portfóliókezelőjével.
Befektetési alapok Egyre kevesebb pénzt hagynak pihenni a magyarok
Privátbankár.hu | 2024. június 2. 14:07
Látványosan csökkent az elmúlt egy évben a készpénz és a betétek aránya a háztartások megtakarítási portfóliójában. A befektetési jegyekbe viszont ömlik a pénz, az állampapírok iránti lelkesedés ugyanakkor kissé alábbhagyni látszik.
Befektetési alapok Az idén a rövid lejáratú pénzpiaci eszközök még jól teljesíthetnek
Csabai Károly | 2024. május 30. 18:44
Az egy évvel korábbinál dupla annyi, négy díjat is elhozott a K&H Alapkezelő a befektetési alapkezelők Privátbankár Klasszis 2024-es szavazásán. Három kategóriában második lett, a K&H Válogatott Iram Alapok Alapja rendszeres sorozat viszont a Legjobb Dinamikus Vegyes Alap lett. Ez utóbbi apropóján beszélgettünk Bánhalmi Gábor vezető stratégával.
Befektetési alapok Klasszis 2024: megvannak a legjobb magyar befektetési alapok és alapkezelők
Privátbankár.hu | 2024. április 19. 15:46
A befektetési alapok vagyona tovább nőtt tavaly, meghaladta a 14 ezer  milliárd forintot, ami bő 50 százalékos emelkedés. A Privátbankár.hu idén is kiosztotta a Klasszis 2024 díjakat a hazai alapkezelői szakma legjobb vagyonkezelő szakembereinek. Az Év Alapkezelője a HOLD Alapkezelő, az Év Portfóliómenedzsere Gyurcsik Attila, az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere pedig Tóth István lett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG