Privátbankár (P.): Sok negatív hozamú kötvény és betét van Nyugaton, Magyarországon is alacsony a kamat, ráadásul az infláció emelkedését várják a következő egy-két évben. Fenyeget-e bennünket az, hogy a megtakarításaink elinflálódnak? El tudják-e inflálni a hatalmas államadósságokat?
Mesterházy György (M. Gy.): Annyi biztos, hogy az utóbbi egy-két évben ez nem történt meg. Évtizedek óta most a legalacsonyabb az infláció globálisan, az Európai Unióban már két éve lényegében nulla, Japán pedig évek óta képes a defláció határán egyensúlyozni. Az USA-ban kicsivel magasabb, de szintén minimális a pénzromlás mértéke, Kínában is negatív az infláció.
Annyira alacsonyak az inflációs tényezők, hogy úgy gondolom, a következő egy-két évben sem fog ez bekövetkezni. Még akkor sem, ha a gazdaságok, lassuló ütemben akár, de bővülnek. Most nincs az elinflálódásnak reális esélye.
Más kérdés, hogy a sok országban akár a GDP 100 százalékát is megközelítő vagy meghaladó adósságállományt hogyan fognak tudni felszámolni. Az, hogy egyszer lesz-e még infláció most még nem látszik, bár lehetséges.
P.: Sok nyugati állampapír, betét hozama erősen negatív, valami minimális elinflálás már most is folyik.
M. Gy.: Ezzel a GDP sokszorosára rúgó adósságokat csak beláthatatlanul hosszú idő alatt lehetne eltüntetni. Igazából úgy lehetne adósságokat elinflálni, ha magas, például tíz százalékos lenne az infláció, a kamatok pedig mélyen alatta.
P.: Magyarországon három százalék a jegybank inflációs célja, a prognózisok szerint 1-2 éven belül megközelítheti a két százalékot az infláció, a betéti kamatok pedig, ha nem akciósak, valamint a rövid futamidejű intézményi állampapírhozamok egy százalék alatt vannak.
M. Gy.: Ezzel lehet stabilizálni az államadósság helyzetét, de lényeges változást nem lehet elérni.
P.: A költségvetés kamatterhei legalább jelentősen mérséklődnek?
M. Gy.: Igen, főleg ha 3-4 éven belül majd a teljes állampapír-állomány kicserélődik alacsonyabb kamatozásúra. Most még ennek mintegy fele hátravan. A kérdés az, hogy az így keletkező megtakarításokat hogyan fogják felhasználni.
P.: Összességében a következő 1-2 évben kapnak vajon a magyar megtakarítók pozitív reálkamatot, vagy sem?
M. Gy.: Az elemzők inflációs várakozásai valahol másfél-két százalék közöttiek a következő egy évre, az MNB pedig nemrég kijelentette, hogy másfél százalékos negatív reálkamattal is jól elvan a gazdaság. Két százalékos infláció mellett fél-egy százalékos kamatszint, ez könnyen előfordulhat.
Amerikában a Fed évekre előre gondolkodik, a közeljövőben várható kamatemelésére a mostani infláció fényében nem lenne szükség. Az MNB várhatóan akkor fog addig kamatot emelni, amikor már meghaladja a pénzromlás az három százalékos inflációs célt.
P.: Akkor a bankbetétek várhatóan negatív reálkamatot hozhatnak majd.
M. Gy.: Könnyen lehetséges. Azért ha nagyon jól tervez a lakosság, akkor még van pozitív reálkamat, például lakossági állampapírokkal, ingatlanalapokkal és más termékekkel is. Ebben az évben a nyugdíjpénztári szektor átlagos hozama például, befektetési portfóliótól függően, három és öt százalék között lehet.
P.: Nem túl piacszerű a lakossági állampapírok árazása, az állam ráígér mindenkire.
M. Gy.: Egy monopólium esetében az ár nem tud piaci kérdés lenni. A megtérülésről is a magyar állam dönt: ha alacsonyabb hozammal adná, akkor valószínűleg kevesebben vennék, ez abból is látszik, hogy a februári lakossági állampapír-hozamemelés után szárnyalni kezdett az értékesítés.
A belső finanszírozás növekedése az ország sebezhetetlenségét erősíti, a hitelminősítők szerint is. A külső adósság finanszírozási költsége is csökken általa. Egyébként a miénk nem egyedi eset, Csehországban már korábban elkezdett az állam magasabb hozamot adni a lakosságnak.
P.: Hogyan tudnak ezzel az alapkezelők versenyezni?
M. Gy.: Korábban a betétekkel versenyeztünk, azok lényegében kiestek, de cserébe kaptunk egy másik vetélytársat. Lehet egyéb előnyöket tenni az alapok mellé, mint a likviditási, könnyebb hozzáférési szempontok, de így sem egyszerű. Változtatni kell a kínálaton- más ajánlatokat kell keresni az ügyfeleknek - ez zajlik most a piacon.
P.: Milyen válaszokat találnak az alapkezelők erre a nagy kérdésre, mit kínálnak most leginkább?
Idén a fejlett állampapírokon már nehéz volt hozamot elérni, a magyar kötvényeken még lehetett, a fejlődő országok részvénypiaca pedig nagyon hullámzó. Viszont az ingatlanalapok értékesítése felfutóban van, egyébként nemcsak Magyarországon, hanem máshol is ahol alacsony a kamatszint. Magyarországon a 2-3 jelentősebb ingatlanalap az idei eredmények szerint még a lakossági állampapírokkal is versenyképes volt. Korábban népszerűek voltak az abszolút hozamú alapok, azoknál már akadtak döccenők az idén.
P.: A magas hozamú, high yield devizakötvényekekre is esküsznek néhányan.
M. Gy.: Ha megnézem ezen értékpapírok árfolyammozgását 2008-ra, körülbelül ugyanolyan volt a volatilitásuk, mint a részvényeké. Nem csoda, ha ugyanis egy vállalat csődbe megy, nemcsak a részvénye, a kötvénye is nullát érhet. Ennek ellenére nálunk is van fejlődő piaci vállalatikötvény-alap, amely az idén szépen teljesített.
Az ilyen kötvényalapok évi 3-4 százalékos hozama nagyon jó a nyugat-európai kamatkörnyezetben, de a magyar kötvények CMAX indexének idei hozama négy százalék felett van, mert a kamaton kívül árfolyamnyereséget is elért. Ezért nem könnyű Magyarországon high yield-alapokat eladni. Ha még egy-másfél százalékot csökkenne a hazai kamatszint, akkor viszont vonzóakká válnának.
P.: Mennek még lejjebb a hazai kamatok? Lehetnek akár negatívak is, mint Nyugat-Európában?
M. Gy.: Amint befektetési minősítésűek leszünk és felminősítenek, akkor elképzelhető. Nem vagyok jós, de az a várakozásom, hogy alacsonyabbak lesznek a kamatok a mostaninál, ha az európai kamatok is lent maradnak.
Hosszabb távon visszatekintve nagyon furcsa, hogy a magyar állampapír-hozamok ilyen moderáltak. Ez addig mehet, amíg csak likviditásbőség van a világban.
P.: A részvénypiacokon lufi van a likviditás-bőség hatására?
M. Gy.: Ezt majd a világ gazdasága eldönti… Ha a gazdaságba öntött sok pénz oda vezet, hogy a gazdaság fejlődni fog, és az adósságokat kinövik, akkor ezek a jelenlegi árazások nem irreálisak, működni fog a rendszer. A cél azonban ez: ha nem lehet visszafizetni vagy elinflálni az adósságokat, akkor ki kellene nőni a gazdasági növekedés által.
P.: Milyen alapokba érdemes fektetni ilyen környezetben?
M. Gy.: Az Erste elemzői által leginkább valószínűnek tartott forgatókönyv 2016-ra egy stabilizációnak nevezhető mérsékelt növekedés. Ennek alapján leginkább részvényalapokat és vállalatikötvény-alapokat javasolnak vételre. Ilyen az Erste Bond Emerging Markets Corporate vállalatikötvény-alap, amelyet a bécsi alapkezelőnél dolgozó magyar Varga Péter kezel, aki több díjat is nyert már.
A fenntartható fejlődésre fókuszáló alapokat is javasolják, az ilyen elven válogatott részvények jobb teljesítményt nyújtottak az utóbbi években Amerikában, mint az S&P 500 részvényindex. A légyegük, hogy korlátozottak a befektetési lehetőségeik, csak abba fektethetnek, ami szolgálja a fenntartható fejlődést.
Az Erste is aláírt egy nemzetközi egyezményt, amely alapján kifejezetten tilos fegyverekkel, tömegpusztító fegyverekkel, egyéb káros tevékenységekkel foglalkozó vállalatokba fektetni, még közvetve is. Olyan vállalat papírjaiba sem lehet, amelynek csak valamely részlege foglalkozik ezzel, mint a Boeing repülőgépgyártó.
P.: Mi a szerepe az Erste Asset Management-nek (EAM), az alapkezelő tulajdonosának?
M. Gy.: Az Erste-csoporton belül korábban olyan struktúrát alakítottak ki, hogy az egyes alapkezelőket az EAM alá rendelték. A munkamegosztás szempontjából ennek az a jelentősége, hogy teljesen világos felelősségi vonalak vannak minden területen: befektetésin, kockázatkezelésin és belső ellenőrzésin egyaránt. Az EAM most volt 50 éves, sokkal több tapasztalattal rendelkezik, mint mások. Ez nekünk nagyon hasznos, számos korábbi hibán már túl van, így mi ezeket már el tudjunk kerülni.
P.: Egyes feladatokat átvesznek, vannak külföldi portfóliók, amit ők kezelnek?
M. Gy.: Így van, ez így racionális is, 300 dolgozó van az EAM-csoportnál, ennek fele alapkezelő. Ebből 30 dolgozik Magyarországon, közülük 11-12 az alapkezelő. A 300 fő nyilván sokkal jobban le tudja fedni a világ tőkepiacait, mint a 30.
Felosztjuk a területeket, de nem mindent Ausztriából kezelnek, az egyéni képességek is sokat számítnak, a részvényterületet például egy cseh menedzser vezeti. Az ingatlan-kompetenciák és az egyes országok kötvénypiacai is helyi szinten vannak. Van egy központi sales-terület is, ahol meg tudják beszélni, hogy az egyes országokban, adott gazdasági környezetben milyen alapokat érdemes eladni.
P.: Mennyi vagyont kezel az Erste-csoport?
M. Gy.: Az EAM 58 milliárd eurót kezel összesen. Ebből Magyarországon nagyjából 3,5 milliárd euró van, valamivel több, mint 1000 milliárd forint. Ez utóbbinak 80-85 százaléka befektetési alap, a többi intézményi portfólió és magánszemélyek portfóliói az Erste privátbanki területéről.
Ezzel a harmadik legnagyobb alapkezelő vagyunk jelenleg az országban, tavaly decemberben még másodikak voltunk, de szeretnénk ismét előre törni. Ebben jövőre segítséget jelenthet, hogy az Erste megveszi a Citibank lakossági ügyfélállományát, ahol eddig nem voltak jellemző elemek az Erste-alapok.
P.: Kínálják a külföldön kezelt ESPA-alapcsalád tagjait is.
M. Gy.: Igen, ide tartozik az említett fenntartható fejlődésre fókuszáló alap, de van az alapcsaládban sok minden, mint biotechnológia, magas hozamú vállalatikötvény-alap. Ezek olyan alapok, amelyeket kiegészítő jelleggel ajánlunk a befektetőknek.
Részvényalap vásárlására általában nem biztatjuk a kisügyfelet, mert kockázatosabb. Ám vannak vagyonosabb vagy kockázatvállalásban tudatosabb ügyfelek, akik ráérnek tíz-húsz éves perspektívában gondolkodni. Az ő portfóliójukban elférnek a kockázatosabb alapok.
P.: Biztosan vannak spekulánsok, hobbi-spekulánsok is, akik rendszeresen és nagyobb mennyiségben fektetnek ilyesmibe.
M. Gy.: Vannak, bár sokan ebből a körből már inkább közvetlenül vásárolnak értékpapírokat különböző netes felületeken, mint az Erste Befektetési Zrt.-nél. A befektetési alapoknál is folyamatosan terjed a netes vásárlás, ma még nem nagy az aránya, de a netes áruvásárláshoz hasonlóan nagy jövő előtt állhat.
P.: Merre tart a magyar alapkezelői piac?
M. Gy.: Az elmúlt években a magyar alappiac nagy fejlődésen ment keresztül, jók voltak a körülmények is, a kamatszint lejjebb ment, a bankoknak nem kellettek a betétek. Most a piac 5600 milliárd forint körül van, nagyobb, mint a környező országokban.
Nehéz megszerezni a bizalmat, a magyar alapkezelői szakmának ez sikerült, ezt kell most megóvni. Például az alacsony kamatszint miatt lejjebb kell vinni a díjakat, nem lehet ugyanakkora költséget terhelni egy alapra egy százalékos kamatkörnyezetben, mint tíz százalékos szint mellett. Nem szabad telhetetlennek lenni, és vigyázni kell a befektetők pénzére.
De ha a piac fejlődése így folytatódik még a következő 10-15 évben is, mint eddig, nagyon boldog leszek.
Igaz, volt honnét erősödni. 
