Legyünk őszinték: az iskolapadban ülve, az érettségi előtt az egyik utolsó dolog, ami eszünkbe jut, az a biztosítás - a szüleink dolga, hogy gondoskodjanak a ház, a kocsi biztosításáról, foglalkozzanak a megtakarításokkal, pláne ha a nyugdíj célú megtakarításokról van szó. „Ha az osztállyal síelni megyünk, akkor kell valami utasbiztosítás, de ezt is a szülők intézik, esetleg a tanárok. Mondjuk amikor eltörtem a karom foci közben, és kemény 3 ezer forintot vágott hozzám a biztosító az állam által biztosított ingyenes tanuló-balesetbiztosításom után, azért egy kicsit elgondolkoztam, hogy nem ártott volna valami nagyobb pluszpénz, egy saját biztosítás havi párszáz forintos díjjal - de legközelebb majd jobban vigyázok az edzésen...”

Nem akarunk vészmadárkodni, de a gyerekkornak lassan vége

Nem sokáig hagyhatják azonban figyelmen kívül a felnőtté válás rögös útjának végét taposó fiatalok a témát. Vajon honnan és miből lesz új mobilunk, ha mostanit elveszítjük vagy a medencés partiban egy kissé megúsztatjuk? Utólag már hiába okoskodunk, hogy jó lett volna havi párszáz forintért bebiztosítani... A friss jogsi is jó dolog, meg is kaptuk az egyetemi évekre a család régi autóját, de miért kell ennyit fizetni a kötelező biztosításra? Mi lenne, ha egy jó választással lefelezhetnénk a költségeit? Egyáltalán mi az a kötelező biztosítás? Ha egy bénábban sikerült parkolással lezúzom a hátulját, miből fogom megcsináltatni, ha nincs cascóm? Ezekkel bizony hamarosan foglalkoznod kell neked is!

A nyugdíj aztán pláne egy elképzelhetetlenül távoli valaminek tűnik, hiszen azt az öregek kapják. Mármint a nagyon öregek. Az persze nagyjából mind úgy gondoljuk, hogy mire mi ide jutunk, az állami nyugdíj értéke nem hogy a megélhetésünket nem fedezi majd, de inkább a vicc-kategóriába esik - ezért majd egyszer, ha lesz pénzünk, biztos elkezdünk félretenni. A halogatás azonban nem a barátod: óriási pénzeket bukhatsz rajta, és könnyen lehet, hogy mire észbekapsz, már késő lesz - ilyenkor a nyugdíjadat vagy csak valami aprópénzzel tudod kiegészíteni, vagy pedig sokkal komolyabb áldozatokat kell vállalnod a megtakarítási időszakban, mint ha időben elkezdtél volna félretenni.

7,6 millió vagy 2 millió – melyik hangzik jobban?

Hogy ne csak a levegőbe beszéljünk: ha úgy döntesz, hogy mostantól félreteszel havonta 5 ezer forintot, és a pénzhez hozzá sem nyúlsz öregkorodig, és mondjuk egy óriásinak nem nevezhető, évi 5 százalékos kamatot hozó, ám biztonságos befektetést választasz, 40 év alatt 7,6 millió forintot sikerül összekuporgatnod. (Az egyszerűség kedvéért nem számoltunk a befektetés esetleges költségeivel, de az állami támogatásokkal, adókedvezményekkel sem - ez csak egy sima kamatos kamat számítás, biztos rémlik még a matekóráról.) Ha viszont úgy döntesz, hogy az első két évtizedet inkább ellébecolod, 20 év alatt ugyanilyen feltételek mellett alig több mint 2 millió forintot sikerül összegyűjtened. Nagyon nem mindegy, ugye?

Nem ismerik még a nagy biztosítókat sem

A Magyar Biztosítók Szövetsége nemrég készített egy felmérést a 18-23 éves egyetemista fiatalok körében - a téma a fiatalok biztosításokkal, biztosítókkal kapcsolatos ismeretei volt. Az eredményeket összefoglalva azt mondhatjuk: lövésük (fogalmuk?) sincs az egészről - pedig ők egyetemisták, azaz az átlagosnál tájékozottabb, tudatosabb fiatalok. Nem ismerik még a nagy biztosítókat sem  nemhogy a biztosítási termékeket. Bár elméletben fontosnak tartják az értékek biztosítását, tenni viszont még nem tesznek érte, leginkább amiatt, mert nem találkoztak még velük, nincsenek abban az élethelyzetben, nem hívta fel rájuk senki a figyelmüket, szüleik intézték eddig a biztosítási ügyeiket.

Te is érzed, hogy ez így nincs rendjén, ugye?

Nem árt tisztázni, milyen is a munka egy biztosítónál

A felmérés azt is kimutatta, hogy a fiatalok a „biztosítói álláslehetőségekről” azon belül a személyes "biztosítási értékesítői" munkáról keveset tudnak, utóbbi munkát gyakran negatív képzetekkel társítják. A biztosítások témája viszont érdekli őket, és fontosnak tartanák az ismereteik bővítését - ebben pedig az értékesítőknek bizony nagy szerepe van. A "biztosítás-közvetítő" munkája ugyanis már réges-rég nem olyan, amilyennek esetleg gyerekkori emlékeink alapján gondolhatjuk.

A szerepük, fontosságuk sokkal nagyobb annál, minthogy aláírassák a papírokat az ügyfelekkel: segítik a megalapozott döntéseket, megfelelő és minőségi információkat biztosítanak a kockázatokról, a biztosítások jellemzőiről, tanácsokat adnak egy olyan ügyben, amiről kiemelt fontossága ellenére kevés információja van az embereknek. Nem csak a biztosítások megkötésénél van szerepük, hanem a későbbiekben azok fenntartásában is: segíthetnek, ha információra van szükség, ha beüt a baj és a biztosítóhoz kell fordulni, vagy ha újabb ügyféligény merül fel.

Biztosítás-közvetítő nem is lehet akárki. Nem csak a megfelelő végzettségre és képzettségre van szükség, hanem folyamatosan képezniük kell magukat, ismerni kell az időről időre megújuló termékeket, szolgáltatásokat is. Ráadásul kellenek olyan személyiségjegyek, tulajdonságok is, amelyek nincsenek meg mindenkiben: egyrészt azért, mert folyamatosan emberekkel kell dolgozni, foglalkozni és kapcsolatot tartani, másrészt pedig... képzeld csak magad a másik oldalra: hogyan magyaráznád el magadnak, hogy foglalkoznod kell a biztosításokkal, ha egyszer semmi más nem foglalkoztat, csak a suli, a tanulás és persze a kevés szabadidőd minél kellemesebb eltöltése?

A feladat tehát nem egyszerű, de hálás: segíthetsz a családoknak abban, hogy minden élethelyzetre megfelelően fel legyenek készülve anyagilag is, ráadásul mindezt egy olyan korban teheted, amikor a dübörgő digitalizációnak köszönhetően egy csomó technikai újdonság, újfajta csatorna és megoldás használatára van lehetőséged. Ja, és egyébként keresni is jól lehet vele: a biztosításközvetítői munka tipikusan az, ahol a jobb teljesítményt, a magasabb minőségű munkát anyagilag is elismerik.

Mit is csinál egy 21. századi biztosításközvetítő?

Erről Várnai Györgyöt, a MABISZ értékesítési tagozatának alelnökét kérdeztük meg.

Ha röviden akarnánk rá válaszolni: alaposan felméri az ügyfelek élethelyzetét, igényeit és ennek alapján személyre szabott tanácsot ad ahhoz, hogy értékeiket biztonságban tudhassák, illetve hosszú távú terveiket megvalósíthassák. Egyre nagyobb hangsúly van az igényfelmérésen és az ügyfelek tájékoztatásán, hiszen csak ezek után lehet megalapozottan szolgáltatást ajánlani az ügyfélnek. Összességében tehát a 21. századi biztosításközvetítő elsősorban tanácsadói szerepet kell, hogy betöltsön, azzal, hogy komplex módon segíti ügyfeleit a hosszú távú anyagi biztonság megteremtésében, céljaik elérésében.

Mivel ehhez a biztosításvédelmi és pénzügyi tervezéshez, tanácsadáshoz felkészültnek kell lenni, egy biztosításközvetítő életében nagyon fontos szerepet kap a megfelelő szakmai és értékesítési tudás és tapasztalat megszerzése. Ehhez a biztosítótársaságok komplex képzési és gyakorlati programokkal nyújtanak segítséget a közvetítőknek.

A 21. században az természetes, hogy a biztosítás értékesítők munkájukat digitális eszközökkel végzik, hiszen az ügyféligények feltérképezése, a szolgáltatások bemutatása, a szerződéskötési folyamat mind-mind online platformokon történnek. Az is természetes, hogy a biztosításközvetítők emberekkel foglalkoznak, munkájuk ügyfélközpontú a szerződéskötési folyamatban és utána is, a kapcsolattartás módja azonban nagyon változatos lehet, igazodik az ügyfelek mai kommunikációs szokásaihoz. Mindezt rugalmas munkaidőben, magas teljesítmény elérésével magas kereseti lehetőség mellett végzik.