Szegő Iván Miklós cikkei

Finnország a világ legfejlettebb államai közé került a XX. század során, míg az eredetileg szintén félperifériás (és Suominál 1913-ban még fejlettebb) Magyarország nem tudott kiemelkedni ebből a felemás pozícióból. A finn fejlődés titkait kutató sorozatunkban most a két világháború közti gazdasági folyamatokat elemezzük. A titok itt is a finn elit viselkedése, és persze némi szerencse: a finn exportot ugyanis az 1929-33-as világgazdasági krízis kevésbé érintette. 

A finn és a magyar gazdaság fejlettsége 1913-ban gyakorlatilag azonos szintű volt – kis magyar előnnyel. 2019-ben az északiak viszont csaknem háromszor nagyobb fajlagos GDP-vel rendelkeztek nálunk. Mi a titkuk? Ezt vizsgálja cikksorozatunk.

Világsztárok sora kerül ki az utóbbi években Szlovéniából: Európa legjobb kézilabdázói, kosarasai, focikapusai közül sokan a délszláv országból jutottak el a topligákig klubszinten, s a válogatottjuk sem lebecsülendő: több labdajátékban is kontinensünk legjobb négy csapata közé tartoznak. A szlovén sport sikereinek okait cikksorozatunk második, záró részében vizsgáljuk tovább.

Óriási szlovén sportsikereket hozott 2020: a Tour de France első két helyét a kétmilliós kisállam kerékpárosai szerezték meg, az NBA legjobbjai közé beszavazták egy kosarasukat. Kézilabdában és röplabdában is az első négyben találjuk a délszláv országot Európában. Mi a titkuk, s mi a pénzügyi háttere a titoknak? – sorozatunk első része ezt próbálja kideríteni, miközben a koronavírus súlyosan érinti délnyugati szomszédunkat is.