<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
15p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Világsztárok sora kerül ki az utóbbi években Szlovéniából: Európa legjobb kézilabdázói, kosarasai, focikapusai közül sokan a délszláv országból jutottak el a topligákig klubszinten, s a válogatottjuk sem lebecsülendő: több labdajátékban is kontinensünk legjobb négy csapata közé tartoznak. A szlovén sport sikereinek okait cikksorozatunk második, záró részében vizsgáljuk tovább.

Kétrészes sorozatunkban a szlovén sportsikerek hátterét igyekszünk felderíteni. Az első részben rámutattunk arra, hogy a szlovén sportba viszonylag kevés központi állami pénz megy, ennél körülbelül kétszer több folyik be a sportegyesületekhez az önkormányzatoktól, és egy kisebb rész még a nemzeti lottóból is átpörög a sportalapon keresztül. Ezek a közpénzek összesen a sportfinanszírozás 15 százalékát adják, de a sport és rekreációs tevékenységre fordított források 85 százalékát a magánszféra teremti elő.

A magánköltések bő háromnegyedét pedig a lakosság ráfordításai teszik ki, miután a szlovén cégek szponzorációs tevékenysége gyenge, ráadásul a szlovén sportmarketing-piac rendkívül kicsi – a tévés jogdíjak és a reklámbevételek önmagukban nem fedeznék az élsport költségeit. Különösen addig nem, amíg a világ élvonalába nem kerülnek az atléták.

Így sorozatunk első részében rámutattunk arra, hogy bár a szlovén állam általánosságban keveset költ sportra, de az élsportra igenis fókuszálnak. A sportköltések célzottan azokat a profi sportolókat segítik, akiknek esélyük van a legjobbak közé kerülni, mivel a szlovén gazdaság ennek a költségeit nem tudja előteremteni saját erőből és a családok erőforrásai is végesek.

Tina Maze többszörös olimpiai és világbajnok alpesi síző. Fotó: depositphotos Tina Maze többszörös olimpiai és világbajnok alpesi síző. Fotó: depositphotos

A szlovén sportolók egy kétmilliós országból kikerülve kevésbé „jó” reklámhordozók. Például a horvát Janica Kostelic ötször annyit kapott szlovén pénzügyi lapok szerint a sisakján elhelyezett hirdetésért, mint Tina Maze, aki ugyan feleannyi olimpiát nyert, de majdnem ugyanannyi vb-t, mint horvát riválisa.

Kostelic körülbelül 400-500 ezer eurót kapott szezononként egy német távközlési cégtől, míg Maze ennek a 20 százalékát egy francia élelmiszeripari vállalattól szponzorációként – a nem hivatalos értesülések szerint. Kostelic nem volt ötször jobb síelő, de egy több mint kétszer akkora lakosságú ország sztárja volt, a határon túl élő horvátokkal és a diaszpórával együtt pedig többszörös közönséget érhetett el Kostelic sikerei révén a német szponzor.

A világ egyik legjobb síelőjeként Tina Maze persze nem szorult sikerei csúcsán állami segítségre. A ljubljanai kormányzat támogatására elsősorban azok a profik és félprofik számíthatnak, akik éppen kilépnek az amatőr státuszból, de még nem tudnak annyi szponzort találni, hogy megfelelő edzéslehetőséghez, felszereléshez jussanak.

 

Azt, hogy a szlovén sportban tényleg figyelnek a tehetséggondozásra, mutatja, hogy számos sztárjuk rendkívül fiatalon éri el sikereit. Tadej Pogacar, a szlovén kerékpársport új csillaga például a Tour de France második legfiatalabb győztese lett idén (a rekordot az 1904-es nyertes, Henri Cornet tartja). Pogacar a francia körversenyen életében először indult – s rögtön győzött.  Luka Doncic pedig kosárlabdában döntött meg számos korrekordot – Spanyolországtól az USA-ig.

Ami a kerékpárosokat illeti, Pogacar mögött 2020-ban a második helyen szintén egy szlovén végzett a Touron: Primoz Roglic. Neki csalódás volt a második hely, viszont azzal vigasztalódott, hogy idén ismét megnyerte címvédőként a Vueltát, a spanyol körversenyt.

Jelenleg a kerékpárosok világranglistáját a két szlovén vezeti, ám még a papírformát tükrözi az állás: Roglic áll e sorrend élén, Pogacar „csak” a második. A nemzetek sorrendjében a két sztár révén Szlovénia a második a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség országúti világranglistáján, és csak a franciák előzik meg őket.

Az, hogy a szlovén versenyzők nemzetközi szinten is komoly sikert tudnak elérni, nem elsősorban az állami támogatáson múlik. Délnyugati szomszédunkban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) sokkal nagyobb, mint Kelet-Európa más országaiban. Igor Bergant, aki sportriporterként lett híres, de a szlovén állami tévé esti politikai műsorát vezeti mostanában, a Twitteren próbálta elmagyarázni hazája sportsikereinek okát. A tényezők között Szlovénia relatív gazdagságát is megemlíti: hazája nem a topkategóriába tartozik, de az egy főre jutó GDP a 27 ezer dollárt közelítette 2018-ban, amivel a legjobban állnak a volt szocialista országok között.

Ráadásul Szlovénia az egyik legegalitáriusabb társadalom az OECD-tagországok között, vagyis Bergant szerint egyfajta „Skandinávia, olaj, IKEA, Lego vagy Nokia nélkül”, s hozzátette: „a klíma viszont jobb”. Így tehát az eleve gazdag – és egyenletesen tehetős – országban sok ember engedheti meg magának, hogy sportoljon: cikkünk első részében már utaltunk erre – a szlovének több mint hatvan százaléka rendszeresen végez testedzést, mert ezt megengedheti magának.

A sikerekhez Bergant szerint a jól kiépített infrastruktúra is hozzájárul: a szlovén iskolák tornatermei kiválóan felszereltek és modern sportpályákkal is rendelkeznek, amelyek az iskolai tanítás után rekreációs célokra is megnyílnak a közönség előtt.

A sporttevékenységek itt sokszor nem ingyenesek, de a helyi önkormányzatok támogatást nyújtanak, így a családoknak, egyéneknek nem kell a teljes önköltséget megfizetniük. (A helyi önkormányzatok sportfinanszírozási tevékenységével szintén sorozatunk első részében foglalkoztunk.)

Nemzeti ébredés

Bergant szerint a szlovén társadalom genezise, a modern Szlovénia XIX. századi megalapozása összefügg a tornaegyletek alapításával. Ez azonban – tehetjük hozzá – az Osztrák-Magyar Monarchia más népeire és Németországra is igaz, amikor a „nemzeti ébredés” korában sok helyen komoly hajtóerőnek bizonyult a tornasport.

A szláv tornaegyesületek és a német megfelelőik Ausztriában és Csehországban is a nemzeti identitás kialakulásában játszottak szerepet a XIX-XX. század fordulóján, illetve már korábban is. Jellemző módon a szlovének között a liberális Sokol (Sólyom) tornaegylet mellett a katolikus Orel (Sas) is megjelent – ez még a nyolcadikos szlovén történelemkönyvekben is kiemelt helyen szerepel.

A Sokol egyébként a csehek, a szlovákok, a lengyelek és más szláv népek között is népszerű volt, és mindenütt szerepet játszott a nacionalista mozgalmak kifejlődésében. Ugyanakkor a szlovénokra már a XIX. században jellemző volt az, ami manapság is igaz rájuk: a megosztottság, vagyis még a tornaegyleteik is ideológiai-vallási alapon különültek el egymástól. (A nyelvjárásokról nem is beszélve: egyesek szerint 48 különböző dialektust beszélnek délnyugati szomszédaink, pedig mindössze kétmilliónyian vannak.)

Identitásképző funkció

A torna máig fontos identitásképző elem a szlovénoknál: egy jugoszláv időkbeli tornász olimpiai bajnokuk, Miro Cerar népszerűségét a fia „örökölte” – legalábbis egy ideig. Nemrégiben miniszterelnök és később külügyminiszter volt az országban az ifjabb Miro Cerar.   

Ugyanakkor a sportpiac kicsi az országban – ezt Bergant is elismeri, ezért nem is elsősorban a meggazdagodás szerinte a szlovén sportolók fő motivációs ereje: sokkal inkább az önmaguk (vagy mások) számára való bizonyítás vágya hajtja őket. A szlovénok tehát ambiciózusak, s ha az államtól vagy a sportfinanszírozási rendszerből nem jön elég pénz, a családok ugranak az állam vagy a vállalatok helyére.

Ez nem azt jelenti, hogy a pénzre hajtanának: Bergant szerint síugrásból, sportmászásból vagy dzsúdóból (ebből is van világsztárjuk) nem lehet meggazdagodni. Inkább az ambícióról van szó szerinte tehát.

Minthogy a szlovénok kevesen vannak, Bergant szerint „spórolniuk kell a tehetségekkel”: ha valakinek első próbálkozásra nem megy egy sportág, kereshet másikat: második és harmadik esélyt is kaphat. Jó példa erre Primoz Roglic, aki eredetileg síugró volt, de hatalmasat bukott és ezután váltott kerékpárra – s élt is a második eséllyel, még akkor is, ha csalódás számára a Tour ezüstérme. 

A szlovénok relatív gazdagsága párosul tehát a sport és az élsport „keleties” kultuszával – ami jelentősen hozzájárul a világraszóló eredmények eléréséhez. Ahhoz, hogy a családok tényleg jelentős erőfeszítéseket tegyenek arra, hogy gyermekeik kiemelkedő sportteljesítményekre legyenek képesek.

A világ egyik legjobb jégkorongosa, a szlovén Anze Kopitar édesapja például jugoszláv válogatott hokis volt, de Luka Doncic, a világ öt legjobb kosárlabdázója közé tartozó NBA-sztár édesapja is kosarazott, illetve kosárlabdaedző volt. A családi hagyományok, az ex-jugoszláv sportkultúra tradíciója, illetve a szlovén életszínvonal együtt adja tehát azt az egészséges mixet, ami világraszóló tehetségek sorát adja immár évtizedek óta a délszláv kisállamban.

A jugoszlávok szakmai tudása nyilvánvaló a labdajátékokban: az utódállamok közül Szerbia és Horvátország is kiemelkedik e tekintetben a nemzetközi mezőnyből. A valódi különbséget tehát hiába próbálnánk a hivatalos sportdokumentumokból kiolvasni, vagy a szlovén sportköltségvetésekből kiokoskodni. Nézzük inkább a részleteket, ahol általában az ördög megbújik… 

Kétmilliós délnyugati szomszédunk kosárválogatottjában már 2017-ben feltűnt Luka Doncic, aki azóta világsztár lett, s az amerikai topligában, az NBA-ban idén már az öt legjobb játékos közé került: az All Star-szavazáson Doncic az úgynevezett „első csapatba” jutott be – LeBron James, Giannis Antetokounmpo, James Harden és Anthony Davis mellé.

Az NBA-s Dallas Mavericks szlovén sztárja: Luka Doncic. Fotó: depositphotos Az NBA-s Dallas Mavericks szlovén sztárja: Luka Doncic. Fotó: depositphotos

A 2017-es kosárlabda Európa-bajnokságon a szlovén csapatkapitány azonban még az a veterán Goran Dragic volt, aki a válogatottól ugyan azóta visszavonult, és túl van már pályafutása csúcsán, de idén az NBA nagydöntőjéig jutott. Dragic a Miami Heat egyik meghatározó játékosa volt a szezon folyamán, de a finálé hat meccséből csak kettőn játszott – az első mérkőzésen szerzett sérülése miatt. A Miami így alapvetően nélküle veszített a már említett LeBron James és Anthony Davis fémjelezte Los Angeles Lakerstől a döntőben. 

Doncic és Dragic csak két példa a sport szlovén világsztárjaira. Ami a többi látványsportot illeti, a világeseményeken az Európa Liga-győztes és európai Szuper-kupát is megnyert Jan Oblakkal találkozhatunk a legtöbbször a szlovén sztárok közül. Idén áprilisban az Atletico Madrid hálóőrét rangsorolta az egyik fociszaklap, a Fourfourtwo.com a világ legjobb kapusának. Természetesen Oblak családjában is az apa focista, sőt kapus volt, édesanyja kézilabdázott, Jan testvére pedig kosarazik. Oblak értéke a Transfermarkt.com szerint jelenleg 90 millió euró, de tavaly becsülték őt 100 millióra is.

Az Atletico Madrid sztárja több rekordot állított fel a spanyol ligában, így például idén júniusban játszotta le a 182. bajnokiját, méghozzá úgy, hogy ebből száz meccsen nem kapott gólt. Vagyis negyven mérkőzéssel javította meg Miguel Reina ötvenéves rekordját, aki a 222. spanyol élvonalbeli mérkőzésén érte el a százszoros gólnélküliséget. (Tudjuk persze, hogy Oblak sikeréhez hozzájárul a világ egyik legjobb védekező taktikája, amit az Atléticónál szinte tökélyre fejlesztettek.)

Az Inter kapusa, Samir Handanovic. Fotó: depositphotos Az Inter kapusa, Samir Handanovic. Fotó: depositphotos

A szlovén kapusok közül egy másik is a világ tíz legjobbja között szerepel: Samir Handanovicot, az olasz Internazionale csapatkapitányát hetedik helyen rangsorolták, éppen a Lipcse magyar hálóőre, Gulácsi Péter előzi meg őt.

Ami a focit illeti, a szlovén csatárok közül Josip Ilicic emelkedik ki jelenleg a BL-ben. Ő az Atalanta színeiben az Anfield Roadon lőtt a minap gólt a Liverpoolnak, az angol bajnokság címvédőjének. Ennek is köszönhető volt, hogy Ilicicék tovább is jutottak a csoportkörből, a Liverpool mögött, a harmadik helyre utasítva az Ajaxot. Ilicic értéke is növekedhet a Transfermarkt.com-on, jelenleg ugyanis 15 millió euróra becsülik, s így akár visszaemelkedhet az idei év első felében mért személyes csúcsra, a 22 millióra is.

A szlovénok a Balkánra kevésbé, de a jugoszláv hagyományokra büszkék – így a többi ex-jugoszláv állam polgárait szívesen fogadják. (A néhai jugoszláv diktátor, Tito sírjánál a szerbek után a második legtöbb látogató szlovén – a belgrádi statisztika mutatja, hogy a szlovének egyes köreiben nagyon erős a jugoszláv nosztalgia.)

A többi tagállamban is viszonylag népszerűek a szlovének, még ha nem is feltétlenül önzetlen ez a közkedveltség: Banja Lukában, Bosznia-Hercegovina egyik nagyvárosában például gyakran hosszú sorok álltak a koronavírus-járvány előtt a szlovén konzulátusnál, mivel Boszniából tömegek vártak szlovén tartózkodási vízumra, amivel persze az EU-ba is be tudtak eddig jutni.

A sport tehát egyfajta felerősítése ennek az ex-jugoszláv olvasztótégely-szerepnek, amelyet a szlovén sikereket boncolgató sportelemzők sokszor figyelmen kívül hagynak. A „Délkelet Svájcaként” is jellemezhetnénk tehát Szlovéniát, azt az országot, amely Európa keleti felén csak a csehekhez mérhető magas életszínvonalat ért el, és amely messze kiemelkedik a volt Jugoszlávia belső konfliktusoktól és polgárháborúktól sújtott térségeiből.

Bár a szlovén belpolitika sosem volt nyugodt – a horvát, szerb, bosnyák, macedón vagy koszovói helyzethez képest „álomszerűen unalmas” az itteni közélet.

Az eddig felsorolt látvány- és csapatsportok között nem említettük részletesebben a hokisokat. Pedig a szlovén jégkorongozó, Anze Kopitar kétszer nyerte meg a világ legnagyobb presztízsű klubtrófeáját, az észak-amerikai Stanley-kupát. Kopitar 14 éve játszik a topligájában, az NHL-ben és ő a Los Angeles Kings csapatkapitánya is. A kosaras Dragichoz hasonlóan ő is a pályafutása végéhez közeledik, így inkább már az életműve a lenyűgöző, és Szlovéniában ennek megfelelően tisztelik is.

A csapatsportok közül a szlovénoknál tartósan a legsikeresebbek közé tartozik a kézilabda. Talán itt érték el az egyik legnagyobb sikerüket is 2017-ben: harmadikok lettek a világbajnokságon. Ehhez képest az, hogy idén „csak” negyedikek lettek Európában, szinte csalódás volt a délszláv szurkolóknak. (Voltak már másodikok is a kontinensbajnokságon, igaz, még 2004-ben. Hét éve, 2013-ban pedig világbajnoki negyedik helyet gyűjtöttek be.)

A szlovén kézilabdások nem ismeretlenek nálunk sem: a Szeged és a Veszprém csapatában számtalan sztárjuk fordult meg: a Szeged jelenlegi irányítója, Bombac sztárnak számít a sportágban, de a 2020-as Európa-bajnokság húsz legjobb góllövője között volt Borut Mackovsek, aki honfitársaként a nyáron igazolt át a Telekom Veszprémből a Mol-Pick Szegedhez. A Veszprémben így is maradt elég szlovén sztár: a jobbszélső Gasper Marguc és a 203 centis, 123 kilós „óriásbeállós”, Blaz Blagotinsek. Az idei Eb negyedik legtöbb gólját pedig a Barcelonában játszó szlovén légiós, Jure Dolenec szerezte.

Mint említettük, Szlovénia több tájegység határán fekszik: alpesi, mediterrán, balkáni hagyományokat egyesít a kétmilliós ország sportjában is – a Vecer című maribori székhelyű lap is hangsúlyozza ezt a tradíciók ötvözését méltatva. Az újság szerint az, hogy Szlovénia kis ország, még előnyt is jelenthet a sportolóinak: nincs rajtuk akkora lelki teher, mint a nagy sportnemzetek atlétáin, és persze ha bárki, bármit nyer – nemzeti hős lesz belőle.

A szlovénok tehát tényleg ügyesen ötvözik a hagyományokat: az ex-jugoszláv csapatsportok tradícióit folytatják: rendkívül jó nemzeti válogatottjaik vannak kosárlabdában, kézilabdában és röplabdában – az utóbbiakat most nem soroljuk fel név szerint, de tavaly és 2015-ben is Eb-ezüstöt nyertek.

A mediterrán sportok hatását mutatja viszont a kerékpározás – a három legnagyobb verseny a francia, az olasz és a spanyol körverseny, s ezek közül lassan „szlovén háziversenynek” számít a Tour és a spanyol Vuelta – hogy egy kicsit túlzásba is essünk…

Az alpesi hatás szintén nem elhanyagolható a délnyugati szomszédunkban: számos híres síugrósánc és alpesi sípálya található itt, a Júliai-Alpokban, illetve Maribor környékén. Tina Maze volt a 21. században a nők között sokáig a világ egyik legjobb alpesi sízője, de 2017-ben visszavonult. (A csapatsportokban a szlovén nők nem annyira erősek, de sízésben annál inkább.)

A nők inkább egyénileg tündökölnek

A szlovén hegyekből származó, hároméves korától síelni tanuló Maze azon hét sportolónő között volt, aki mind az öt alpesi számban képes volt világkupa-futamot nyerni. (És csak hárman voltak képesek egyetlen szezonban is ugyanezt megtenni – köztük az a horvát Janica Kostelic is, akiről már szóltunk.) Kétszeres olimpiai és négyszeres világbajnok Maze. 2013-ban összetett világkupa-győztes lett és Hermann Maier csúcsát megdöntve rekordot állított fel az egy szezonban megszerzett világkupa-pontokat tekintve.

Tina Mazéhoz fogható csillag azóta sem született a délszláv országban. Utódai közül Ilka Stuhec emelkedett ki, kétszeres világbajnokként. A férfiak között óriás-műlesiklásban Zan Kranjec a legjobb szlovén az utóbbi években, általában a 4. hely környékén találjuk a világversenyeken.

A téli sportágak közül a síugrás is jól megy a szlovéneknek, Peter Prevc például olimpián és vb-n is szerzett ezüst- és bronzérmet. Sírepülésben pedig vb-aranyig és hét másik éremig jutott. Zan Kosir snowboardban olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, de van még két olimpiai bronza is.

A nőkről már említettük, hogy csapatsportokban nem túl erősek, viszont az egyéni sportokban igen. A sportmászó Janja Garnbret például hat aranyérmet szerzett világbajnokságokon.

Mindebből tehát látszik, hogy míg a férfiaknál a csapatsportok dominálnak, a szlovén nők egyéni úton emelkednek ki az átlagból. A sportpolitika a nők egyenjogúságát, az esélyegyenlőséget nem csak papíron támogatja. Ám végső soron a családi erőfeszítések azok, amelyek a megfelelő anyagi háttérrel biztosítani tudják a szlovén sport sikereit.

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Lukasenka elnök hibrid agressziója Litvánia ellen
Káncz Csaba | 2021. augusztus 4. 15:27
A belarusz ellenzéki vezető „megöngyilkolása” Ukrajnában már a Nyugat és Belarusz közötti szürke zónás küzdelemnek a része lehet.  A litván kormány „hibrid támadásról” beszél annak kapcsán, hogy a belarusz rezsim közel-keleti migránsokat használ egyfajta fegyverként és küldi át őket Litvániába.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Új lendülettel masírozhat a világgazdaság, de még mindig ott az inflációs banánhéj
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 14:53
Már 5,6 százalékos növekedésre lehet számítani globálisan, de vannak kockázatok.
Makro / Külgazdaság Olimpiai rekord: 29 új fertőzött 24 órán belül
MTI | 2021. augusztus 4. 13:22
Nem az ilyen csúcsokért követi az ember az eseményt.
Makro / Külgazdaság 60 ország kapott több mint 110 millió adag oltást az USA-tól
MTI | 2021. augusztus 4. 12:41
Az amerikai adományok mennyisége meghaladja a világ országainak összesített adományát, amelyet alacsony és közepes jövedelmű országoknak juttattak.
Makro / Külgazdaság Harmadakkora valószínűséggel fertőződnek meg a kétszer oltottak Coviddal, mint a teljesen oltatlanok
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 12:21
Mutatta ki egy friss felmérés.
Makro / Külgazdaság Továbbra is többet költünk élelmiszerre és kevesebbet bútorra, könyvre
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 10:52
Nőtt a kiskereskedelmi forgalom júniusban, megint többet kaszáltak az élelmiszerüzletek.
Makro / Külgazdaság Trendforduló a benzinkutakon? Péntektől olcsóbban tankolhatunk
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 10:05
Hatott a világpiaci kőolajárak csökkenése: péntektől a benzin literje átlagban bruttó 4, míg a gázolajé 2 forinttal lesz olcsóbb a hazai benzinkutakon.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: megduplázódott a háromszor beoltottak száma
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 09:31
Elindult a harmadik oltások felvétele, 27 ezren már kérték, 8 ezren meg is kapták. Itt a friss koronavírus-jelentés.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: Montenegróban minden nyolcadik fertőzött turista
MTI | 2021. augusztus 4. 08:22
Minden nyolcadik regisztrált fertőzött Montenegróban a turisták közül kerül ki - közölte az ország közegészségügyi intézete szerdán.
Makro / Külgazdaság Áder Jánostól két település kapott városi rangot
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 06:43
Kiskunlacháza és Nyírbogát szeptembertől már nem nagyközség, hanem város.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos