Szlovénia más utat választott, mégis sikeresebb, mint Magyarország
Óriási szlovén sportsikereket hozott 2020: a Tour de France első két helyét a kétmilliós kisállam kerékpárosai szerezték meg, az NBA legjobbjai közé beszavazták egy kosarasukat. Kézilabdában és röplabdában is az első négyben találjuk a délszláv országot Európában. Mi a titkuk, s mi a pénzügyi háttere a titoknak? – sorozatunk első része ezt próbálja kideríteni, miközben a koronavírus súlyosan érinti délnyugati szomszédunkat is.
A szlovén sportsikerek 2017 óta állnak az érdeklődés középpontjában, ugyanis ekkor nyerte meg a kétmilliós lélekszámú ex-jugoszláv kisállam a kosárlabda Európa-bajnokságot, és lett harmadik a kézilabda-vébén. Azóta röplabdában is begyűjtöttek egy Eb-ezüstöt, kézilabdában pedig egy negyedik helyet értek el (ami csalódás egy kicsit nekik), kosarasaik közül Luka Doncic az NBA öt legjobbja közé került az All Star-szavazáson, másik kosarasuk, Goran Dragic pedig NBA playoff-döntőt játszott idén.

Vagyis a labdarúgáson kívüli három legnépszerűbb európai csapatsportban a legjobbak között vannak a szlovénok, akik mindössze kétmilliónyian élnek egy körülbelül három-négy magyar megyét kitevő területen. (Amúgy labdarúgóik sem lebecsülendőek: a világ tíz legjobb kapusa közül kettő, Jan Oblak és Samir Handanovic is szlovén – az egyik nemzetközi szaklap összeállítása szerint.)
A szlovének a látványsportágakban (foci, kosárlabda, sí és síugrás, snowboard, kézi- és röplabda, országúti kerékpározás) mutatnak fel kiváló eredményeket, nem olyan szakágakban, amelyeket Nyugat-Európában vagy Amerikában hírből sem ismernek.
De mi a titkuk?
Semmiképpen sem az állami sportpolitika. Ez éppen a szlovén kormány sporttal foglalkozó stratégiai programjából derül ki: a lakosság 64 százaléka űz ugyanis valamilyen sporttevékenységet. 2001 és 2012 között sportolóik száma 52 százalékkal nőtt, az élsportolók által begyűjtött érmek száma pedig a nemzetközi versenyeken majdnem évi tíz százalékkal gyarapodott ugyanebben az időszakban.
A szlovén sikerekre tehát az állami szerep nem ad magyarázatot. A szülők, a magánegyesületek és a magáncégek költései sokkal jelentősebbek a fiatal sportolók nevelésében, mint más nemzeteknél – a kulcs elsősorban tehát az egyéni és családi kiemelkedés vágya, ami a kisebb országokban sokszor erősebb motivációs erő, mint a nagyokban – ezt szlovén sportújságírók hangsúlyozzák előszeretettel.
Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.
Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:
- Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
- Válasszon előfizetői csomagjaink közül
- Fizessen bankkártyájával
+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!
Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat
Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat