A nap képe: rég nem látott dolgok történnek Magyarország határán

Kis Rómának is nevezik, hol cseh katonák, hol magyar és osztrák hadak harcoltak érte. Egyik háza a magyar Szent Korona ideiglenes búvóhelye volt. Az őrtornya óráját pedig állítólag még ma is ajánlatos naponta felhúzni... A Világjáró ezúttal Nagyszombatban járt. 

A héten már leendő miniszterelnökként tárgyalt Magyar Péter az EU fővárosában az uniós vezetőkkel. A Tisza Párt elnöke optimista: szerinte május végéig megszülethet a megállapodás a befagyasztott uniós pénzek felszabadításáról. Az egyik nagy kérdés, hogy ehhez pontosan milyen feltételeket kell teljesítenie. Mindeközben eldőlt, hogy Orbán Viktor 36 év után távozik a magyar Országgyűlésből – korszakváltó időket élünk.

Magyar Péter leendő miniszterelnök már számos miniszterét megnevezte. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy mit gondolnak az új kormányról. Arról is érdeklődtünk, hogy mit üzennek a távozó kabinetnek.

A magyar kormányfő bukása messze nem old meg minden problémát. Hiánya viszont felszínre hozhat egy rakás, eddig a szőnyeg alá söport feszültséget.

A Tisza Párt elszámoltatást ígért kampányában, Magyar Péter pártelnök pedig az „Út a börtönbe” programot is beígérte. A járókelőket még Orbán Viktor szombati bejelentései előtt kérdeztük.

Európa és Ázsia határán felépült egy felhőkarcolókkal, kaszinókkal és bitcoin-automatákkal teli város, amit egyelőre nem sok magyar turista fedezett fel. A szovjet építészet mellett zöldterületek, a világ legnagyobb szállodája mellett szegénység: Batumi a szélsőségekről szól, de mindenki találhat benne szépet. A Világjáró a negyvenedik emeletről nézte meg, hogyan változott meg Grúzia.

A választás előtt kirobbant titkosszolgálati és egyéb botrányokat követően a héten újabb, az Orbán-rendszer számára felettébb kellemetlen ügy pattant ki: Simor András volt MNB-alelnök zsarolással, maffiamódszerekkel és hivatali visszaéléssel vádolta meg a jegybank egyik volt alelnökét. Kandrács Csaba tagad, Varga Mihály jelenlegi elnök ugyanakkor vizsgálatot rendelt el. Mit mond el ez az ügy a rendszer természetéről? Mekkora az igény itthon az elszámoltatásra, és hogyan kellene azt megtenni?

„Látogasd meg a Szovjetuniót, mielőtt a Szovjetunió látogat meg téged!” A bölcs intelmet követve jutottunk el egy újabb nem létező országba, ahol zavarba ejtően állt meg az idő. De szétnéztünk abban a leszakadó államban is, amelyből kiszakadt. A Világjáró nemrég a Dnyeszter Menti Köztársaságban és/vagy Moldovában futott nosztalgiaköröket.

Április 12-én 16 év után megbukott az Orbán-rendszer. A Tisza Párt kétharmados felhatalmazással teljesen átrendezné a sakktáblát: közjogi méltóságokat váltana le, alapjaiban szervezné újra a közmédiát (minderre már jelezte is szándékát), és több ezer milliárd forintot szerezhet meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok államosításával. De mennyire indokoltak ezek a lépések? Mennyiben tud felnőni Magyar Péter a miniszterelnöki feladathoz? Hoz-e gyökeres változást a külpolitikában is, vagy egyes területeken – migránsok és Ukrajna támogatásának elutasítása, a nemzetközileg körözött Netanjahu meghívása Magyarországra – az orbáni vonalat követi? És mit várunk mi a következő négy évtől?

Magyarország és az EU kapcsolata érdemben javulhat az Orbán-kormány bukásával, már csak azért is, mert a Tisza Párt egyik fő ígérete az európai integrációnk erősítése. Ugyanakkor Magyar Péter aligha fog simán betagozódni az uniós mainstream politikába – a konfliktusok már most körvonalazódnak. Nagyító alatt ezúttal a közelgő Tisza-korszak uniós szempontból.