Erőteljes, mondhatni brutális állapotromlást okozott Magyarország, és méginkább Budapest úthálózatán az elmúlt hetek téli időjárása. A csapadék, az ismétlődő fagyás-olvadás ciklusok hatására az utakon észlelt kátyúk darabszáma meredeken emelkedik. Azt maga a Budapest Közút közölte január végi becslésében, hogy 2026 első három hónapjában, az olvadást követően körülbelül 10-12 ezer darab burkolathibára lehet számítani.
A társaság ennek kapcsán tudatta: minden rendelkezésre álló erőforrását mozgósítva, megemelt saját kapacitással, valamint alvállalkozó bevonásával végzik a hibák elhárítását. A városszerte rendkívül nagy számban jelentkező javítási igény miatt a munkálatok során elsőbbséget élveznek azok a javítandó felületek, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek a közúti forgalom biztonságára.
A nagy testvér végre jó testvér is: a japánok megint megcsinálták
A japán Honda és az Ohio-i Közlekedési Minisztérium (ODOT) egy úttörő kísérleti projekt keretében azt vizsgálta, miként alakíthatók a modern autók szenzorai közúti ellenőrző rendszerekké. Technológiájuk a járművek beépített kameráit és az úgynevezett LiDAR (lézer alapú, kifejezetten pontos távolságmérő technológia – a szerk.) érzékelőit használja arra, hogy menet közben azonosítsa az úthibákat, a lekopott útburkolati jeleket, a sérült szalagkorlátokat vagy akár hiányos közlekedési táblákat. Az adatokat az autók valós időben gyűjtik, majd egy központi adatbázisba továbbítják, segítve a hatóságokat a karbantartási munkák hatékonyabb ütemezésében. A rendszer már 2021 óta létezik.
Tűpontosság, már most karnyújtásnyira
A tesztidőszak során a rendszer kimagasló, átlagosan 89 százalékos pontossággal ismerte fel a kátyúkat, míg a sérült közlekedési táblák észlelésénél 99 százalékos hatékonyságot ért el.
A projekt mintegy 3000 mérföldnyi útszakaszt fedett le, bebizonyítva, hogy a technológia képes akár kiváltani a manuális útellenőrzési folyamatokat.
A begyűjtött vizuális információkat GPS-koordinátákkal és állapotjelző színekkel látják el, így az üzemeltetők pontos térképet kapnak a javításra szoruló helyszínekről.
A kísérleti program a résztvevők szerint már most képes lehet több millió dolláros megtakarítást elérni, hiszen a manuális, emberi ellenőrzésekre fordított idő csökkenne. A javítások ütemezése tovább javulna, valamint a megelőző karbantartásokat is hatékonyabban lehetne tervezni. Ezzel persze kevesebb „utolsó pillanatos”, de nagyobb karbantartási munkára lenne szükség, ami adófizetői forintokat spórolna meg, nem beszélve az elkerült járműkárokról. Ez a rendszer ráadásul elméletben nem csak a villanyautók sajátja lenne, hiszen a modern, benzines vagy hibrid autókban ugyanúgy elkérhető kamerás vagy szenzoros rendszerekre támaszkodhatna.
Fotó: Illusztráció
Adják írásba! Ezért kell rendőrt hívni a káytúkhoz
Apropó károk. A hideg, jeges időjárás következtében országszerte látványosan felgyorsult a kátyúképződés, ami számos autóst érinthet kellemetlenül. A kátyúk miatt keletkező gépjárműkárok után lehet ugyan kártérítést igényelni, ám az út kezelőjével szembeni igényérvényesítés gyakran nehézkes, és csak jogilag felkészült, precíz eljárás mellett lehet eredményes.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint a kátyúk okozta gépjárműkárok esetében viszonylag magas a biztosítói elutasítás aránya: a bejelentések közel fele adminisztratív hiányosság miatt nem teljesül. Az atervező.hu portál szerint a sikeres kárrendezés elsősorban a felkészültségen és a helyszíni precizitáson múlik.
Kiemelték: kátyúkárok esetében még akkor is célszerű rendőrt hívni, ha nincs személyi sérülés, mert a hatósági jegyzőkönyv kulcsfontosságú bizonyíték.
Ennek hiánya komoly nehézséget okozhat a kár rendezésében. A kárt pedig először nem a biztosítónál, hanem a közút fenntartójánál kell írásban bejelenteni.
Kedvezőnek értékelte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeit. 
