A látogatók száma 9 százalékkal, a vendégéjszakák száma négy százalékkal marad el a 2019-es, pandémia előtti rekordév adataitól. A legtöbb vendégéjszakát a németek töltötték el (24,9 millió), őket a szlovénok (10,1 millió), az osztrákok (8,2 millió), a lengyelek (6,7 millió), a csehek (6 millió), az olaszok (4,2), a britek (3,7), a szlovákok és hollandok követték (egyaránt 3,3 millió).
A legtöbb turistaéjszakát Isztriában (29,5 millió), Split-Dalmácia megyében (19,5 millió), a Tengermellék-fennsík megyében (18,3 millió), Zára megyében (14,9 millió), Dubrovnik-Neretva megyében (8 millió) és Sibenik-Knin megyében (6,8 millió) realizálták. A városok közül a legtöbb látogatót Rovinj (4,2 millió), Dubrovnik (3,8 millió) Porec (3,4 millió) és Split (3,1 millió) fogadta.
Nikolina Brnjac turisztikai miniszter a sajtónak úgy nyilatkozott: azzal, hogy Horvátország csatlakozott a schengeni és euróövezethez, a turizmus még versenyképesebb ágazattá válik, ezért optimistán állnak a 2023-as évhez.
Kiemelte: a Horvát Nemzeti Bank adatai alapján a tavalyi év első kilenc hónapjában a külföldi vendégektől származó bevételek elérték a 11 milliárd 641 millió eurót, ami 43 százalékos növekedés 2021 ugyanezen időszakához képest. 2019 első kilenc hónapjához képest pedig 2 milliárd 206 millió euróval, azaz 23 százalékkal nőttek a külföldi turistákból származó bevételek 2022 ugyanezen időszakában - tette hozzá. A tárcavezető megköszönte a turisztikai szektornak azt az együttműködést, amellyel - mint mondta - már harmadik éve az egyik legjobb eredményt érték el a mediterrán térségben. (MTI)
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
