A dánok vezetnek
Európa antikvitásban leggazdagabb városai közé tartozik Budapest: a 10 pontos indexből 7,02 pontot értünk el a Confused.com szerint. A magyar főváros kiemelkedően jól teljesít régiségboltjainak kínálata tekintetében (4,40/5), egyes számítások szerint 42 százalékkal jobban, mint például a szlovén Maribor, (3,09/5). Budapesten több, mint kétszer annyi régiségbolt jut 100 ezer főre vetítve (1,01), mint Bukarestben (0,26).
Az antik tárgyak szakértői Koppenhágát ítélték legjobbnak, 8,66 pontot értek itt el a lehetséges 10-ből. A dán főváros ad otthont Európa egyik legkiválóbbnak ítélt régiségboltjának. Koppenhágában 100 ezer emberre több mint kétszer annyi lelőhely jut, mint a svédországi Göteborgban.
Divatba jött az újra hasznosítás
Lettország fővárosa, Riga, a második legjobb úticél az antik tárgyakba beleszerelmesedett gyűjtőknek Európában, ők 10-ből 8,56 pontot értek el. Mindehhez az is hozzájárul, hogy az ország egyre komolyabban veszi a fenntartható vásárlás gyakorlati megvalósítását, azaz a régi holmik újra felhasználását. A lett főváros 31 százalékkal magasabb pontszámot ért el ezen a téren, mint Észtország fővárosa, Tallinn, (3,65/5), amely csak a 30. helyen áll az összesített eredmények között. Az antikvitások rajongóit elkényeztetik errefelé is, ezer emberre 0,94 üzlet jut, ami 77 százalékkal több, mint a harmadik balti állam, Litvánia fővárosában, Kaunasban (0,53).
Amszterdam, Bergen, a luxemburgi Diekirch, Vilnius, az írországi Dublin és Cork, valamint Valletta szintén előkelő helyezést ért el.
Hogyan maradtak meg az évszázadok folyamán?
Az összetett történelmi háttérre, az okokra nem tér ki a jelenre koncentráló összeállítás, pedig nyilvánvaló, hogy ott maradtak meg leginkább a régi tárgyak, ahol vagy nem volt háború, vagy ha volt is, mint a balti államokban, nem ők voltak a fő csapás iránya. Netán olyan helyen élt a tulajdonos, ahol volt idő és mód elrejteni, kimenekíteni az értékesebb holmikat.
Az sem mindegy, milyen (volt) a közelmúltban az adott országban az életszínvonal, a tulajdonosok rákényszerültek-e, hogy megváljanak értékeiktől, illetve létezett-e olyan vevőkör, amelyik áldozni tudott ezekre a bájos apróságokra, vagy éppen a borsosabb árú festményekre.
Mindebben az az igazán érdekes, hogy a listát egy biztosító cég állította össze. A „kincsek” megtalálói ugyanis érdekeltek abban, hogy féltve őrzött tárgyaikat biztosítással is védjék. Nyilvánvalóan nem néhány eurós porcelántányérokról van itt szó, bár a megszállott gyűjtőknek persze utóbbiak is jelentős értékkel bírnak.
Jó üzlet a biztosítónak is
Jessica Willock, a Confused.com biztosítási szakértője szerint " Európa legjobb helyein nagy értékű tárgyakat találhatunk, valós értékükhöz képest olcsón. Kedvezményes áruk ellenére fontos figyelembe venni a piacokon, régiségboltokban vagy üzletekben történő vásárlások valódi értékét, mert ez szolgáltatja majd az alapot a szerződéshez.”
Az antik tárgyakra vonatkozó biztosítási szerződések a véletlen elvesztés, a sérülés, a lopás és az érték csökkenéséig terjednek. Ha a gyűjtemény valamelyik eleme megsérül, és nem javítható, vagy javítható, de értékvesztéssel, akkor a biztosítónak kell fizetnie.
A munkaadóknak is érdemes utánaszámolniuk, hogy melyikkel tudják jobban megtartani dolgozóikat. 
