2025. május 7-én az OTP Bank és a Pilisi Parkerdő Zrt. ünnepélyes keretek között írta alá azt a megállapodást, amelynek keretében keretében több, mint 200 millió forintos befektetéssel újítják meg a Budakeszi Vadaskert 320 hektáros erdőterületét. Az együttműködés célja, hogy a terület ökológiai, klímavédelmi és turisztikai szempontból is megújulhasson, mondta Pókos Gergely, az OTP Zöld Program igazgatóságának ügyvezető igazgatója.
Fotó: Klasszis Média / SZT
A Budakeszi mellett fekvő több mint 300 hektáros terület Európa második legnagyobb vadbemutató kertjeként évtizedek óta a természet iránt érdeklődők kedvelt kirándulóhelye. A főváros közvetlen szomszédságából fakadóan évente rengeteg látogatót fogad, akik természetes, erdei környezetben, szabadon figyelhetik meg a hazai nagyvadfajokat egy kellemes séta közben. További vonzó tényező a szomszédos Budakeszi Vadaspark is, melynek környezeti nevelési tevékenysége egyedülálló értéket képvisel.
Kiemelt fejlesztés és élőhelymegújítás
A térség kiemelt természeti és közösségi szerepére építve most átfogó fejlesztés indul, amely az örökerdőgazdálkodás bevezetésében úttörő szerepet játszó Pilisi Parkerdő szakmai irányítása mellett valósul meg. Az élőhelymegújítás hatásait a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói mérik és hitelesítik. A beavatkozások célja, hogy egy a klímaváltozásnak ellenállóbb, változatosabb, ökológiailag gazdagabb erdő jöjjön létre. A 10 éves program 228 millió Forintból, az OTP Bank támogatásával valósul meg, amely a fenntarthatóság iránti elkötelezettsége jegyében nemcsak pénzügyi forrással járul hozzá a célok eléréséhez, hanem aktív partnerként részt vállal a fejlesztések hatásainak nyomon követésében és ismertetésében is.
Az eseményen Pókos Gergely kifejtette, a fenntarthatóság ma már szabályozói elvárás is, de az OTP Bank lehetőséget lát abban, hogy infrastrukturális beruházásokkal, például ingatlanfejlesztésekkel járuljon hozzá a fenntarthatósághoz.
„Nemcsak a közjóért dolgozunk, üzletet is építünk, de még ennél is fontosabb, hogy felelős vállalatként viselkedjünk. Több mint 40 ezer ember dolgozik nálunk, ez 40 ezer család, akik mind egy élhetőbb világot szeretnének a gyerekeiknek.”
Az együttműködés egyfajta pilot program is:
Ha sikerül elérni a tervezett eredményeket, a Közép- és Kelet-európai régió más részeire is kiterjesztik. Újdonságként egy elismerési formát is bevezetnek: szimbolikusan egy fát ajándékoznak azoknak a munkatársaknak, akik munkájukkal kiérdemlik, tette hozzá.
Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója elmondta, hogy a mostani eseményen a Budakeszi Vadaskert múltját, jelenét és jövőjét egyszerre ünneplik. A hetvenes évek második felében létrejött Budakeszi Vadaspark célja az volt, hogy a hazai kis- és nagyvadfajokat természetes közegükben mutassák be, a vadászati lehetőségeket is biztosítva. A park az akkor több mint 300 hektáros területtel a második legnagyobb volt Európában. Azóta azonban sok minden megváltozott: a környezet, a klímaváltozás hatásai, az urbanizáció és a látogatói szokások új kihívások elé állították az erdőgazdálkodókat.
Ökoturisztikai fejlesztések
A mostani fejlesztés célja, hogy a természeti értékek megőrzése mellett a látogatók számára is modern, szemléletes formában mutassák be az élővilágot. Ebben van segítségükre a Soproni Egyetem, amely szakmai iránymutatást és önellenőrzési lehetőséget biztosít. A fejlesztések része a szerkezeti és fajgazdasági sokféleség megőrzése, az invazív fajok irtása, a holtfák meghagyása, a tájsebek és vizes élőhelyek helyreállítása. Évente milliók látogatják a területet, ezért új sétálóutakat, tanösvényeket, kilátóteraszt és futóköröket építenek, digitális információs megoldásokkal kiegészítve, hogy az emberek közelebb kerülhessenek az erdő élővilágához.
Fotó: Klasszis Média / SZT
Reinitz hangsúlyozta:
„Meggyőződésem, hogy természetvédelemben és fenntarthatóságban nem lehet sikert elérni partnerség nélkül. Ez a példa megmutatja, hogyan tud együttműködni egy erdőgazdálkodó és egy gazdasági szereplő hosszú távon, széles körben, közös célok mentén.”
Ezek a beavatkozások az OTP Bank támogatásával valósulnak meg, amely a zöld átállást célzó hosszú távú stratégiája részeként vállal szerepet a biológiai sokféleség megőrzését szolgáló természetközeli fejlesztésben.
Nem csak a sétautak és a népszerű kilátóterasz újulnak meg, hanem a látogatók így interaktív, élményszerű módon kapcsolódhatnak a természethez.
Rétfalvi Tamás, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet-és Természetvédelmi Intézetének igazgatója kiemelte: az egyetem elkötelezett minden olyan kezdeményezés mellett, amely a klíma és a biodiverzitás megőrzését, valamint a társadalmi-gazdasági fenntarthatóságot szolgálja. Az egyetem 2015-ben indította el a KIMPI projektet, amely környezeti monitoring rendszert működtet. Ennek egyik elemeként a méhcsaládokat telepítenek a vadaskertbe, és a virágpor, illetve nektár elemzésével teljes botanikai felméréseket tudnak végezni, amelyek, mint Rétfalvi mondta sokkal megbízhatóbbak, mint a hagyományos felmérési módszerek. A méhek segítenek nyomon követni a biodiverzitás javulását, a beporzók számára kedvező életfeltételek kialakulását.
A hazai és fővárosi erdők sajátosságai
Budapest és környéke erdei különleges városi erdők kategóriába tartotnak. Budapest területén mintegy 5700 hektár, amelyből 3600 hektárnyi erdőt a Pilisi Parkerdő kezelésében van, míg a fennmaradó területet több mint 100 erdőgazdálkodó kezeli. A főváros parkjai körülbelül 1100 hektárt tesznek ki. Megtudtuk, hogy az 1850-es évekig az erdőterület folyamatosan csökkent, majd a főváros dinamikus fejlődésével párhuzamosan újra növekedni kezdett.Az 1870-es években indultak meg az erdősáv-telepítések, amelyek eredményeit ma is láthatjuk például Kőbánya-Kispest mellett erdőben, a Keresztúri temetőnél vagy a Sashalmi kiserdőben.
A városi erdők ma más ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, mint a hagyományos erdők és számos kihívással kell szembenéziük: a terhelés és a beépítés következményei, a túlturizmus, a változó társadalmi elvárások és a klímaváltozás.
A program eredményeként a Budakeszi Vadaskert az elkövetkező években olyan fenntartható természeti térré alakul, amely gazdag élővilágnak, tartalmas kikapcsolódási lehetőségeknek és közösségi élményeknek ad otthont.
A kezdeményezés jó példaként szolgálhat arra, hogy a városi erdőkezelés keretében miként valósulhat meg egy fővároshoz közeli erdőben a természetvédelem, az oktatás és az élményalapú erdőhasználat egysége – egy zöldebb, élhetőbb jövő érdekében. Az oktatási funkció a környezeti nevelés különféle formáiban valósul meg: a fejlesztés részeként kiépített tanösvény, információs pontok és interaktív elemek segítik a látogatókat abban, hogy mélyebb ismereteket szerezzenek az erdei ökoszisztémákról és a természetvédelem fontosságáról.
