Ahogy arról már korábban is írtunk, súlyos szabálytalanságok és visszaélések történtek a az induló innovatív magyar vállalkozások megsegítésére létrehozott Jeremie programnál. a Direkt36 oknyomozói portál cikkében további részleteket közölt a vizsgálati anyagból, illetve nyilvánosságra hozták a dokumentum fontosabb részleteit.
Bár tavaly Csepreghy Nándor, az uniós forrásokért felelős Miniszterelnökség miniszterhelyettese határozottan visszautasította a sajtó híreszteléseit, az európai uniós hatóságok már több mint egy évvel ezelőtt jelezték a magyar kormánynak, hogy súlyos szabálytalanságok történtek a Jeremie-program végrehajtása során.
Az ellenőrök többek között azt kifogásolták, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér alapkezelője uniós forrásokból támogatott egy szexpartner-kereső oldalakkal foglalkozó vállalkozást. Több problémát találtak ugyanakkor egy olyan alapnál is, amelynek egyik résztulajdonosa Orbán Viktor korábbi tanácsadója, Tombor András. A magyart hatóságok szerint ennek az alapnak az ügyében folyamatban van egy büntetőeljárás.
A brüsszeli hatóságok továbbá azt is kifogásolták, hogy olyan cégeket választottak a pénzek szétosztására, amelyek „egy bizonyos befektetői körhöz tartoznak” – derült ki a dokumentumból.
Nincs kellő ellenőrzés
|
A Jeremie-program 2009-ben indult Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 alap osztja szét különböző vállalkozásoknak. Az alapokat a kormányzati pályázatokkal kiválasztott magánbefektetők működtetik, nekik vállalniuk kellett, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak. |
A Bizottság szerint a magyar hatóságok nem ellenőrizték rendesen a források felhasználását, illetve, hogy olyan cégek is kaphattak támogatást, amelyek székhelyük vagy működési helyük alapján nem jogosultak erre.
A programot felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium nem értett egyet minden kritikával, de a Bizottság felszólításának megfelelően fejlesztette az ellenőrzési rendszert. Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja a programot. A vizsgálat még 2014 őszén indult, megállapításaikat pedig 2015 elején összegezték a jelentéstervezetnek nevezett, húszoldalas dokumentumban.
A jelentés fontosabb részletei itt elérhetők.
A Bizottság a pénzosztó alapkezelők kiválasztásának folyamatát bírálta, mivel véleményük szerint a magyar állam laza pályázati eljárással választotta ki a győzteseket. Nehezményezték továbbá a pályáztatás során túlzottan rövid jelentkezési időt. Előfordult, hogy mindössze 10-15 napot hagytak a jelentkezőknek, a Bizottság ellenőrei szerint viszont ez a rendszer diszkriminálja azokat az alapkezelő társaságokat, melyek nem bizonyos befektetői csoportok tulajdonában állnak, illetve nem kapcsolódnak szorosan azokhoz.
Ködös pályázati rendszer és szűkös határidők
A dokumentum nem részletezi ezen befektetői csoportok tagjait, de a négy pályázati kör közül hármat az Orbán-kormány bonyolított le 2012 és 2013 között, és ezeken többször is a kormányhoz kötődő emberek nyertek. A miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Hernádin és Garancsin kívül a győztesek közé tartozott például a bedőléséig jó kormányzati kapcsolatokat ápoló Quaestor-csoport, a Fideszhez korábban közel álló Töröcskei István bankvezér munkatársai, és a Századvégnél korábban vezető szerepet betöltő Heim Péter – írja a Direkt36. Pályázatot nyert ugyanakkor Csányi Sándor, az OTP Bank vezérigazgatója is, aki már többször is konfliktusba került a kormány egyes politikusaival, illetve voltak szakmai befektetők is a kiválasztottak között.
A Bizottság felszólította a magyar hatóságokat, hogy a jövőben versenyalapú és transzparens módon válasszák ki az alapkezelőket, illetve hagyjanak elég időt az ajánlatok benyújtására. Többek között ezen problémák miatt mintegy 4,3 milliárd forintos büntetést javasoltak, amelyet el is fogadtak a magyar hatóságok. A pénz ténylegesen nem kerül vissza Brüsszelhez, a Jeremie program egy másik részében felhasználhatták.
Az oknyomozó portál megkeresése az NGM elmondta: nem ismeri a Bizottság azon kritikáit, amelyek a „bizonyos befektetői csoportok” előnyben részesítéséről szólnak. A tárca szerint korábban is átlátható és megkülönböztetés-mentes pályázattal választották ki a nyerteseket.
Az NGM szerint nem jelentettek versenyhátrányt a rövid határidők, mivel a pályázatok feltételei hasonlóak voltak, így „a pályázók a korábbi kiírások alapján felkészültek a pályázati anyagok beadására”. A Direkt36 által megkérdezett, erre a piacra szakosodott befektetők ugyanakkor azt mondták: hiába egyeztek az egymás után kiírt pályázatok feltételei, attól még nem lesz egyszerűbb a felkészülés.
Ezeket az alapokat vizsgálták
A Bizottság három alapkezelő tevékenységét vizsgálta meg alaposabban a jelentéshez. A Hernádi Zsolt tulajdonában álló Grant azért került nagyító alá, mert ez az alapkezelő egyike volt azoknak, amelyek az utolsó pályázati körben jutottak forrásokhoz. A miniszterelnök korábbi tanácsadójához, Tombor Andráshoz köthető Morandót, illetve a szakmai befektetők által működtetett Primus Capitalt azért vizsgálták, mert a Bizottság szerint egy-egy startup támogatására ezek költötték a legnagyobb összegeket.
A három alap tíz befektetéséből négy a program céljaival ellentétes helyszínen valósultak meg. Ennek a négy cégnek hiába volt vidéken a székhelye, valójában Budapesten, illetve Pest megyében működtek, így nem kaphattak volna támogatást. Bár innovatív fejlesztéseket nehéz közép-Magyarország megkerülésével végezni, Az EU épp azért ragaszkodott ehhez, hogy a fejletlenebb régiókban jöjjenek létre új munkahelyek.
Szexpartnerkereső uniós pénzből?
Etikai szempontból kifogásolták a Hernádiék által támogatott, szexpartner- és társkereső oldalakat működtető Dating Central Europe vállalkozást, mivel a Bizottság nem értett egyet azzal, hogy a cég uniós forrásokból fedezte a szexpartnerkereső oldalak vásárlását. A Bizottság többek között olyan honlapok megvásárlását nehezményezte, mint a szexrandi.hu vagy videki-sexpartner.hu.
A Bizottság megkérte a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy Hernádiéktól követelje a kérdéses oldalak eltávolítását. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az ügyben jelenleg is tart az egyeztetés.
Az internet- és telefonszolgáltató Netfone csoportnál pénzügyi problémákat találtak az ellenőrök. A Bizottság szerint a Morando több forrást juttatott a cégcsoport tagjainak, mint amit a szabályok megengednek. Problémásnak találták, hogy az egyik támogatott cég két vállalkozásnak is fizetett olyan szolgáltatásért, amelyek a számlák leírása alapján megegyeztek egymással – a forrásokat megszerző két cég ráadásul több szálon is kötődött egymáshoz az ellenőrök szerint.
Büntetőeljárás indult
Több mint 170 millió forintért pedig szoftvert vettek egy ismeretlen tulajdonosi hátterű hongkongi cégtől, amelyről az ellenőröknek nem sikerült megállapítani, hogy „a társaság valóban ilyen nagy értékű szoftverek fejlesztésével vagy akár kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozna” – írja az oknyomozó portál cikkében.
A cégcsoport támogatása miatt büntetőeljárás indult, az üggyel a NAV bűnügyi főigazgatósága foglalkozik – reagált az NGM. A minisztérium hozzátette: jogosulatlan forrásfelhasználás miatt a teljes, több száz millió forintos tőkét vissza kell fizetni. A Morando ugyanakkor azt közölte, hogy velük és a Netfone-nal szemben nem keletkezett visszafizetési kötelezettség.
A szakmai befektetők által működtetett Primus Capital szerint az általuk támogatott vállalkozások eleget tesznek a Jeremie program szabályainak, nem értesültek arról, hogy bármi problémát találtak volna náluk.
Van még min javítani
A Bizottság jelentése hosszasan részletezi a magyar hatóságok hibáit is. A jelentés szerint a támogatott cégeknél gyakran nem történt helyszíni ellenőrzés, illetve az ellenőrzési nem rögzítették olyan formában, ami megkönnyítette volna az információk visszakeresését. A magyar hatóságok nem vezették rendesen, hogy egy-egy startup megfelelően fizeti-e a korábban megítélt hitel törlesztőrészleteit.
Az NGM közölte: fejlesztették az ellenőrzési rendszert, már a startupoknál is végeznek ellenőrzéseket, az informatikai rendszerek fejlesztése pedig már a vizsgálat ideje alatt elkezdődött. Válaszukban a felelősség egy részét áttolták az alapkezelő cégekre, a minisztérium szerint ugyanis ők már az ellenőrzési rendszer megerősítése előtt is pontosan tudták, hogy mi történik az általuk támogatott startupoknál.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
