Kell-e nekünk nemzeti légitársaság?

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén ismert üzletemberek, nagyvállalati vezetők vitatták meg azt a kérdést, hogy kellenek-e nemzeti nagyvállalatok, mennyire működik a piacgazdaság Magyarországon.

Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium alapító kurátora, üzletember szerint nem indokolt olyan problémahalmazt újra létrehozni, mint amilyet a Malév korábbi működése állított elő.

Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnök-tulajdonosa azt hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben is rendszerszerűen kell gondolkodni, és arra kell választ adni, helye van-e a gazdaságban állami nagyvállalatnak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy állami cégnek, szemben egy magánvállalattal, még nulla profit esetén is megéri a gazdaságban jelen lenni, legalább azért, mert a közteher-befizetéshez kapcsolódó költségét egyik zsebéből a másikba teszi, míg egy magáncég esetében ez tisztán kiadás. Nemzetközi példákkal összehasonlítva Kürti Sándor úgy vélte, Magyarországon az állami jelenlét gazdasági sikerességét kedvezőtlenül befolyásolja, hogy nincs hosszú távú stratégia az adott területre.

A kerekasztal beszélgetésen Szarvas Ferenc hangsúlyozta: van olyan típusú szolgáltatás, amelyet csak az állam tud ellátni, mivel más piaci szereplő nem vállalja, ilyen a vasúti infrastruktúra területe. Az állam jelenléte a gazdaságban gazdálkodóként szükséges akkor is, ha az adott területen torzított a piac, és tekintetbe kell venni az össztársadalmi hasznosságot is.

Strohmayer János, a McKinsey and Company ügyvezetője igazgatója felhívta a figyelmet: egy cégben az állam résztulajdonos is lehet.

Tombor András a Molt hozta fel jó példának arra, hogy regionális cégként, amelyben az államnak kisebbségi tulajdona van, nemzeti nagyvállalatként tud működni, mert a döntések Budapesten születnek.

A rendezvényen Szarvas Ferenc felhívta a figyelmét arra, hogy Magyarországon az állami tulajdon aránya a gazdaságon belül lényegesen alacsonyabb, mint Németországban.