Minimálisan változik a vonat kiesése, illetve késése esetén az utasnak fizetendő kártérítés szabálya. A kártérítés alapja továbbra is az egy útra szóló menetjegy ára. Kimaradás esetén a 15-szörös szorzó tovább él, ennyivel kell felszorozni a jegy árát - áll a Magyar Közlönyben.
A késésnél jelenleg csak 30 perc felett kell fizetnie a vasúttársaságnak, mégpedig a jegyár ötszörösét. A jövőben 5 percet meg nem haladó késés esetén a szorzó egy, 5 és 30 perc közötti késés esetén pedig három.
Szintén új szabály, hogy ha a kártérítés nem haladja meg az ezer forintot, abban az esetben akkor köteles fizetni a vasúttársaság, ha ezt az üzletszabályzatában vállalja.
Szigorítás az elektronikus jegyeknél
A rendelet definiálja az elektronikus jegyet is. Az elektronikus jegy, a vonatkozó EK rendeletben előírtak szerint, az elektronikus adathordozóra kiállított menetjegy, illetve az otthon nyomtatott jegy is, amely "olyan elektronikus jegy, amely nem a vasúti társaság által biztosított jegypapírra kerül kinyomtatásra".
Az elektronikus jegy az utazás megkezdése előtt nem váltható vissza és aki ilyen jeggyel utazva a célállomás előtt lemond a továbbutazásról, nem kapja vissza a menetdíj különbözetet.
Új szabály az is, ha a vasúttársaság a menetrendben jelzi azt, hogy a vonat kalauz nélkül közlekedik, akkor arra csak előre váltott menetjeggyel lehet felszállni.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
