Május közepén véglegesítették a következő uniós fejlesztési ciklusra szóló átfogó terveket, köztük a közlekedésfejlesztés kereteit tartalmazó Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programot (IKOP) is. Amennyiben Brüsszelben a programot jóváhagyják, a vasúti közlekedés fejlesztésére hazánk 2020-ig összesen több mint 500 milliárd forintot fordíthat.
A tervekben szerepel a vasútvonalak korszerűsítése, a szűk keresztmetszetek felszámolása, a hidak felújítása, és az utazási időt gyakran elnyújtó jelenlegi kényszerű lassítások megszüntetése.
Az előző fejlesztési ciklusban a közúthálózat a vasúthálózatnál nagyobb figyelmet kapott, a 2020-ban záruló új szakaszban azonban végre sor kerülhet erre a területre is: a következő évek vasúti fejlesztési tervei mind a háttérrendszereket, mind a vasúti pályákat, mind az utasszállítást tekintve pozitív változásokat jeleznek előre.
Az még szakmai vita tárgyát képezi, hogy megépüljön-e a „V0”-ként emlegetett, 113 kilométer hosszúságú, Budapestet elkerülő, nagy sebességű teherszállításra szánt teljesen új vasútvonal, amellyel az árutovábbítás sebessége – az ország átszelése – a jelenlegi 5 napról 1 napra rövidülhet.
Rengeteget költhetnek rá a magyar vasútra - mi változna?
A tervek szerint több mint 500 milliárd jut vasútfejlesztésre 2020-ig.
A FIFA elnökével együtt adják majd át a trófeát. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
