A kormány honlapján megjelent az új vasúti törvény tervezete, amely a szabályozást a 2012-ben született uniós irányelvnek való megfeleléssel magyarázza. Ez részben átalakította a vasúti társaságok részére nyújtott szolgáltatásokat, így a pályahálózat-használati díj-képzés és -számítás szabályait is megváltoztatták. A pályahálózat-működtetőre vonatkozó legfontosabb előírás a pénzügyi egyensúly fenntartása, amely az állami költségvetéssel szemben is sokkal szigorúbb feltételt támaszt. Az irányelv ugyanis előírja, hogy - az öt évet meg nem haladó időszakban - a pályahálózat-működtető bevételei és a pályahálózatra fordított kiadásai, legalább egyensúlyban legyenek, azaz nem lehetséges a jövőben a veszteségfinanszírozás.
Sok új szereplőre - a kiszolgáló létesítményekre és azok üzemeltetőire - kiterjesztette a fennhatóságát a szabályozás, de más elemeket kivett belőle. Ennek következtében a hazai szabályozásból is kikerültek azok a kötöttpályás rendszerek - így például a trolibuszok és a sífelvonók -, amelyekről eddig a vasúti törvény rendelkezett. Az irányelv szabályai alól kivonásra kerülnek azok az ipari üzemek, amelyek a területükön, saját tulajdonban lévő mellékvágányokat és vonalakat üzemeltetnek, a törvénytervezet visszahozza a régi "iparvágány" fogalmat.
Az irányelv alapján ugyanakkor új kategóriák kerültek be a tervezetbe. Így például - az országos pályahálózattól és az azon nyújtott szolgáltatásoktól - külön szolgáltatási körben kezeli a városi, helyi, térségi és elővárosi rendszereket. Azaz mód lesz városi vasúttársaság létrehozására.
Az uniós irányelv sok ponton szigorította a piacfelügyeleti hatósággal kapcsolatos függetlenségi feltételeket. A vasúti igazgatási szervnek függetlennek kell lennie, bármely pályahálózat-működtetőtől, díjképzési vagy elosztó szervezettől.
A vasúti munkavállalókkal kapcsolatos szabályozás csak kismértékben változik. Eddig közösségi szabályozás csak a nemzetközi forgalomban részt vevő vonatszemélyzetre vonatkozott, de számos – a munkavégzéssel összefüggő – kérdést rendezni kell a tervezetben, különös tekintettel a 2012-ben megalkotott új Munka törvénykönyvére is. Ezért a belföldön közlekedő munkavállalók számára is belekerült a törvénybe néhány garanciális szabály, amely a foglalkoztatás, a munkavégzés biztonságát erősíti.
Tovább nőhet a kihasználatlanság az irodáknál és a raktáraknál, kicsit javulhat a helyzet a bevásárlóközpontok és a hotelek esetében. 
