Stagnál a kereskedelmi szálláshelyek forgalma

A vendégek és vendégéjszakák száma 2010 első nyolc hónapjában az előző évhez viszonyítva lényegében változatlan volt, a szálláshelyek árbevétele folyó áron alig emelkedett - írja a KSH közleménye.

Ezen belül a forgalom 70%-át képviselő szállodák vendégforgalma mind a nyolc hónapban élénkült az elmúlt évhez képest. A belső kereslet továbbra is hanyatlik, így a belföldivendég-forgalom az előző évi alacsony bázishoz képest is csökkent. A külföldi vendégek száma ugyanakkor 4%-kal élénkült, de ez is csak a 2006. évi teljesítmények közelébe hozta az ágazatot. A vendéglátás héthavi eladási forgalma is csupán 97%-a volt az előző év azonos időszakinak.

2010. január–augusztusban 2 millió 304 ezer külföldi vendég 6 millió 530 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma nőtt (4%) a vendégéjszakák számának stagnálása mellett.  A legjelentősebb küldő országok közül Németországból, az Egyesült Királyságból és Lengyelországból érkező vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, miközben az Ausztriából hazánkba látogatóké stagnált, az Olaszországból, Csehországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezettek esetében pedig nőtt. A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a magasabb kategóriákban (öt-, négycsillagos egységek) jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a vendégek száma közel egyötödével, a vendégéjszakák száma 11–17%-kal bővült. Az alacsonyabb kategóriákban (három-, kettő-, egycsillagos egységek) 179 ezerrel kevesebb éjszakát töltöttek el külföldiek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A külföldi vendégek számának kismértékű emelkedése a Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl és a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régiókban tapasztalható fellendülésnek köszönhető a kereskedelmi szálláshelyeken.

Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 2 millió 770 ezer belföldi vendég 7 millió 97 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma 2, az éjszakák száma 1%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához mérten. A belföldivendég-forgalom közel kétharmadát fogadó szállodákban 3%-os növekedés figyelhető meg az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál 11%-os csökkenés következett be. A belföldivendég-forgalom visszaesése a kilenc turisztikai régióból ötöt érintett.

A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma 2010 első nyolc hónapjában a külföldiek és a belföldiek esetében egyaránt 8%-kal esett vissza. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága eltérő képet mutat. A megfigyelt időszakban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma 8%-kal csökkent, míg a wellness-szállodákban – részben a kapacitásnövekedés következtében – másfélszeresére nőtt a vendégéjszakák száma 2009 azonos időszakához képest.

Budapesten – a balatoni üdülőkörzettel ellentétben – zömében a visszatérőben lévő külföldi vendégeknek köszönhetően 3%-kal nőtt a vendégéjszakák száma.

A 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentősen emelkedett (16, illetve 17%-kal). Bár csak minden negyedik vendég volt külföldi a pécsi szálláshelyeken, számuk a dinamikus emelkedést követően több mint másfélszeresére nőtt az egy évvel ezelőttihez képest.

Január–augusztusban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 45%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb szobakihasználtsági aránnyal, 59%, a négycsillagos házak 51%-os foglaltságot értek el. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt, 57%. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb kihasználtsággal működtek az első nyolc hónapban, 30%.

A KSH adatai szerint a szálláshelyek összes árbevétele – stagnáló vendégforgalom mellett – 1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–augusztusban összesen 156 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 86 milliárd forint volt. A magas külföldivendég-forgalmi részesedés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a forint az euróhoz képest az első nyolc hónapban kb. 6%-kal volt erősebb, mint egy évvel korábban. A májusban elkezdődött kedvező folyamatok augusztusban is folytatódtak az ötcsillagos kategóriában, a 69%-os foglaltság a (nettó) REVPAR-mutató 12%-os emelkedését eredményezte. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 971, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 6302 forint volt. Budapesten a három–ötcsillagos kategóriákban a szobák átlagára 8900 és 29 400, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3800 és 18 600 forint körül alakult (ami körülbelül 32–107, illetve 14–67 eurónak felel meg).  Az európai összehasonlításban is alacsony szállodai átlagárak 7%-os mérséklődése is hozzájárult mind a belföldi, mind a külföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.

A működő kereskedelmi szálláshelyek közül augusztusban 2150 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket. A belföldi vendégek az év első nyolc hónapjában 13,2 milliárd forint értékben fizettek a szálláshelyi szolgáltatásokért üdülési csekkel, ami az összes bevétel 8,5, illetve a belföldi szállásdíjak 38%-ával volt egyenértékű. Augusztusban a szálláshelyeken beváltott üdülési csekk aránya elérte a belföldiektől származó szállásdíjbevétel 45%-át. 

Kínálati oldalon 2010. augusztus 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2834 volt, ezen belül a 881 szálloda 52,7 ezer szobával, az 1080 panzió 14 ezer szobával működött. Némi szerkezeti átalakulásra utal, hogy a szobakapacitás a négycsillagos házaknál tavalyhoz képest 5 ezer férőhellyel gyarapodott, a többi kategóriában összességében 3,8 ezerrel kevesebb volt. Az egyéb szálláshelyek (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) száma 873-at tett ki. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken augusztusban közvetlenül több mint 31 ezer főt foglalkoztattak, ami éppen hogy meghaladja az előző év azonos időszaki adatot - írja a KSH.

Privátbankár