Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) most publikált elemzésében a hazai vállalkozások üzleti helyzetét vizsgálta a bérek, az árbevétel és a belföldi- és exportárak változása szempontjából. Az elemzés a bérek kapcsán kitér a 2021-es béremelésekre és a vállalkozások jövő évre vonatkozó béremelési terveire, valamint a 2021-es minimálbér emelésre adott reakcióira.
Mit lépek a béremelés miatt?
A felmérés szerint a hazai cégek kétharmada az üzleti stratégiája módosításával kezelte 2021-ben a minimálbér-emelést:
- ennek keretében elhalasztotta a korábban tervezett beruházásait, illetve a tervezett létszámfelvételt,
- vagy emelte/emeli termékei árát.
A vállalkozások 27 százaléka hozott a foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását.
Azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgóbérének csökkentése mellett döntöttek a minimálbér emelésének hatására, 21 százalék. A vizsgált lépések közül a legnagyobb arányban az áremelést említették a válaszadók: a cégek több, mint fele (54 százalék) emelte vagy fogja még idén emelni az árait a minimálbér emelésre reagálva. Az elbocsátás a legkevésbé használt eszköz, a cégek 8 százaléka hajtott végre ilyet.
2021-ben a vállalkozások többségénél (76 százalék) nőttek a bérek, míg 22 százalékuknál nem változtak, és mindössze 2 százalékuk számolt be arról, hogy csökkentek a bérek a cégnél. 2022-re vonatkozóan a cégek 81 százaléka tervez béremelést, 18 százaléka jelezte, hogy nem tervez változtatni a béreken, míg a cégek 1 százaléka csökkenésre számít.
A vállalatméret növekedésével nő azoknak a cégeknek az aránya, amelyek 2021-ben bért emeltek, illetve 2022-ben béremelést terveznek. Az egyes gazdasági ágazatok közül az egyéb szolgáltatások területén működő vállalkozások között a legalacsonyabb, az ipari cégek körében pedig a legmagasabb a béremelést végrehajtó és tervező vállalkozások aránya.
2021-ben a szolgáltató cégek 4 százalékánál csökkentek a bérek, 37 százalékuknál nem változtak, inflációt meghaladó béremelést pedig 36 százalékuk hajtott végre. 2022-re vonatkozóan ugyanakkor az egyéb szolgáltatást végzők várakozásai optimistábbnak mondhatóak: 71 százalékuk béremelést tervez, 25 százalékuk 1–5 százalék közöttit, 35 százalékuk 6–10 százalék közöttit, 11 százalékuk pedig 10 százalék felettit.
Az ipari cégek között 2021-ben mindössze 8 százalék nem tudta emelni a béreket (1 százalékuknál csökkentek is a bérek), 2022-re vonatkozóan pedig 8 százalék számít arra, hogy nem változnak a cégnél a bérek. Az építőipari vállalkozásoknak idén körülbelül harmada (29 százalék) nem emelt a béreken, ugyanakkor körükben volt a legmagasabb azon cégek aránya, amelyek 10 százalék feletti béremelést hajtottak végre. 2022-ben legnagyobb részük (46 százalék) arra számít, hogy 6–10 százalékos béremelést tud végrehajtani.
A kereskedelmi cégek körében a béremelést végrehajtók aránya 2021-ben 83 százalék volt, legnagyobb részük 6–10 százalék közötti emelést vezetett be (40 százalék). 2022-re vonatkozóan 88 százalékuk tervez béremelést, legnagyobb részük (46 százalék), hasonlóan 2021-hez, 6–10 százalék közöttit. A tisztán hazai tulajdonú vállalkozások idén jelentősen nagyobb arányban csökkentették vagy fagyasztották be a béreket, mint a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek. 2022-ben a hazai tulajdonú vállalkozások 2 százaléka számít a bérek csökkenésére, 23 százalék nem változtatna a béreken, míg 75 százalék béremelést tervez.
A külföldi tulajdonban lévő cégek nagytöbbsége béremelést tervez, többségük az inflációt meghaladó mértékben. Hasonló módon az exportáló cégek nagyobb arányban hajtottak végre béremelést 2021-ben, illetve terveznek béremelést jövőre, mint a csak hazai piacra termelő vállalkozások.
Digitális cenzúra a válság közepén.
