A véglegesítés előtt álló új EU-s szabályzat lehetőséget ad a médiakiadóknak arra, hogy pénzt kérjenek a Google anyacégétől, az Alphabettől, a Facebooktól és további techcégektől, amennyiben az általuk kiadott cikkek egy kis töredéke feltűnik a netes hírkeresésekben vagy közösségi oldalas megosztásokban.
A fejlemény miatt a Google most azt fontolgatja, hogy kivezeti Európából a Google News híraggregátor szolgáltatást, mondta Jennifer Bernal, a Google Európáért, Közel-Keletért és Afrikáért felelős menedzsere. Hozzátette: több opciójuk is van a probléma megoldására, jelenleg még csak vizsgálgatják ezeket, és egyébként vonakodnának bezárni a szolgáltatást.
A Google korábban azt közölte, hogy a hírgyűjtő oldala nem termel nekik pénzt, így a bezárása önmagában semmiféle bevétel-kieséssel nem járna. Áttételesen viszont mégis: a mobilos felhasználók a hírtalálatok miatt az egyszerű keresésekre is a Google-höz térnek vissza, mely azonban már komoly bevételt hoz a cégnek. Emellett az Apple-nek is van híraggregátor szolgáltatása, és a Facebook egyik legfontosabb funkciója is a hírgyűjtés, így a Google News bezárásával a vállalat hátrányba kerülne a riválisaival szemben.
Az európai törvényhozók egyébként még nem jutottak egyetértésre abban, hogy a médiakiadók tartalmaiban mi számítson tiltható töredéknek, illetve hogy a tervezett törvény akár egyes szavakra is vonatkoztatható legyen-e, mondta a lapnak egy neve elhallgatását kérő uniós forrás. A döntés ezzel együtt egy-két hónapon belül megszülethet, nyilatkozta a Bloombergnek két további forrás, azonban ha az európai parlamenti választásokig nem lesz megegyezés az ügyben, akkor az év során későbbre tolódik a törvény véglegesítése.
Van már ilyen
Spanyolországban a Google már bezárta a szolgáltatását, miután ott 2014-ben elfogadták a törvényt, hogy a kiadók megsarcolhatják a hírgyűjtőket a cikkeikből származó töredékek megjelentetése után. A Google-től jobban függő kis spanyol kiadók netes forgalma ezzel 13 százalékos csökkenést szenvedett el, ami nagyjából 9 millió euró kiesésének felel meg. A kiadók többsége azonban végül jelentéktelennek ítélte meg a Google News kivonását, mert annak helyébe más, szintén sarcolható aggregátorok nyomultak be.
A Google azzal is megpróbálja jobb belátásra bírni az EU-t, hogy a törvény élesítése után nekik választani kellene a kiadók között: csak a legnagyobbakkal maradhatna meg az együttműködésük, mert szerintük minden kiadót még ők se tudnának kifizetni, ezzel viszont tulajdonképpen vége lenne a szabad versenynek a piacon, hiszen arra kényszerülnének, hogy ők válasszák ki a "győzteseket és a veszteseket."
A szakértők szerint viszont ez csak blöff: Európa túl fontos a Google-nek ahhoz, hogy ilyen, megbuherált eljárással legyen itt jelen, ahhoz meg pláne, hogy bezárjon egy népszerű szolgáltatást.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
