A tájékoztatás szerint az Európai Bankhatóság (EBA) 2023. évi stressztesztje a vizsgálatban résztvevő európai bankok sokkellenálló képességét méri hároméves időhorizonton, egy hipotetikus kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyvet feltételezve.
A stresszteszt 70 európai bankot érintett, amelyek együttesen az EU bankszektorának mintegy 75 százalékát fedik le a teljes eszközállomány alapján. Ebből 57 az Európai Központi Bank részvételével működő egységes bankfelügyeleti mechanizmus (SSM) alá tartozó országokban, további 13 pedig Dániában, Lengyelországban, Magyarországon, Norvégiában és Svédországban rendelkezik székhellyel.
A 2023. évi stresszteszt felmérésben a magyar tulajdonú hitelintézetek közül egyedül az OTP csoport vett részt. Ennek oka, hogy az OTP csoport mérlegfőösszege haladta meg az EBA által meghatározott 30 milliárd eurós küszöböt, amely a 2023. évi EBA stressztesztben való részvétel feltétele volt - írják a közleményben.
Ismertetik, hogy az OTP csoport a leányvállalatain keresztül a közép-kelet-európai régió tizenegy országában van jelen. A stresszteszt legfontosabb tényezőjének számító tőkepozíció alapján az OTP csoport eredménye a két évvel ezelőttihez képest kissé javult, és bőven a jelenleg érvényben levő SREP tőkekövetelmény felett maradna a stresszteszt időhorizontján.
Az OTP Csoport - a 2018-tól európai szinten kötelező IFRS 9 számviteli standardra való átállás miatt kiigazított, az irányadó európai rendelet átmeneti rendelkezéseit nem tartalmazó - elsődleges alaptőke-mutatója (CET1) a 2022. évi 15,24 százalékos szintről 14,48 százalékra (átmeneti rendelkezésekkel 16,42 százalékról 14,48 százalékra) változna a hároméves sokkpálya végén. Az alap- és a stresszpálya alatt előrejelzett CET1 ráták közötti eltérés a hároméves időhorizont végén meghaladja az 5 százalékpontot, amely igazolja a stresszteszt szigorúságát - részletezték a közleményben.
A stresszteszt során átadott adatok minőségbiztosítása a nemzeti felügyeleti hatóságok, Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feladata volt.
(MTI)
Mégis újjáéledhet a visegrádi négyek? 
