Jön a járulékcsökkentés, de ez nem elég?
A kialakult helyzet megoldására a kormány felvetette a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó csökkentését, amelyről a legutóbbi VKF tárgyaláson a kormányoldal ismertette, hogy az adónem 1 százalékpontos csökkentése 120 milliárd forint kiesést jelentene a költségvetésnek.
A KASZ elnöke azonban úgy látja, hogy ez a járulékcsökkentés nem oldja meg az alacsony bérek és a munkaerőhiány problémáját, mert kérdéses, hogy a járulékcsökkentés révén megmaradt összeget a munkáltatók átadják-e a dolgozóknak. A béremelés előmozdításához Sáling József eredményesebb eszköznek tartaná a személyi jövedelemadó (szja) mérséklését. A járulékcsökkentés gazdasági hátteréről és jövőbeli hatásáról itt olvashat részleteket >>>>
Annyi a cafeteriának
A szakszervezet elnöke felidézte: 2017. január 1-től megszűnik az Erzsébet-utalvány, és bár a kialakult helyzetre megoldást jelentene ha a munkaadók készpénzben fizetnék ki a béren kívüli juttatást, ez azonban a kereskedelemben felvet egy problémát. A szektorban a cégek a cafeteriánál mindig arra törekedtek, hogy a dolgozóik ezt az összeget annál a cégnél költsék el, ahol dolgoznak, mindezt a készpénzes kifizetésénél már nem tudják elérni. A szakszervezet célja, hogy megőrizze a béren kívüli juttatásokat, hiszen jelenleg is a kereskedelemben dolgozóknak a cafeteria átlagosan 5-6 ezer forint kiegészítő jövedelmet jelent.
A problémák kezelésére a KASZ országos értekezlete állásfoglalást készített. A dokumentumban egyebek mellett kifejtették: a minimálbér nettó értékének 2018. január 1-től el kell érnie a létminimum összegét, a kormánynak egyértelművé kell tennie, hogy mit akar tenni a tömeges munkaerőhiány megszüntetése érdekében, valamint a szakszervezet kezdeményezi egy úgynevezett foglalkoztatási kódex kialakítását is.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
