4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A Figyelő szerint a kormány több lépcsőben a munkabéreket terhelő járulékok csökkenésére készül a béremelkedés szintjének függvényében. A lap által felvázolt elképzelés ésszerűnek tűnik, megnézzük, hogyan lehetne ezt ténylegesen lebonyolítani, és mik lennének a hatások.

A bérekre rakódó terhek túlzott nagysága a magyar gazdaság egyik legfőbb problémája lényegében a rendszerváltás óta. Az utóbbi években történt némi javulás: egyrészt csökkent egy százalékponttal az személyi jövedelemadó, másrészt megjelent a gyermekkedvezmény, ami a kettő vagy több gyermekeseknél komoly könnyebbség.

Mozgástér

Az átlagos szint azonban még mindig túl magas, különösen a munkáltatók érzik úgy, hogy indokolatlanul sokat kell még kifizetniük a munkabéren felül. Ez egyrészt gátolja a béremelési hajlandóságot, másrészt a szürkefoglalkoztatás mértékét növeli. Konkrét számokban: a nettó munkabérnek 1,93-szorosa a teljes bérköltség (gyermekkedvezmény nélkül), míg ugyanaz a mérték a hozzánk hasonlítható fejlettségű régiós országokban 1,65-1,75. Erre a szintre, vagy legalábbis a felső szélére kéne eljutnunk ahhoz, hogy ne szenvedjünk hátrányt velük szemben.

Nyilvánvaló, hogy a terhek bármely elemét csak úgy lehet csökkenteni, ha a bevételek nem csökkennek, vagy a kiadási oldalon következik be jelentős csökkenés. Ez utóbbinak nincs realitása, hisz sem a nyugdíjakat, sem az egészségügyre fordított összeget nem lehet csökkenteni, és a költségvetés sem bírna érdemi csökkentést. Viszont ezekre nincs is szükség, hisz a jelenlegi és a következő években várható erőteljes bérnövekedés megnöveli a mozgásteret.

A béremelkedés lehetővé teszi

A megoldás az lehet, hogy a kiadások kisebb mértékben nőnek százalékosan, mint a bérek, és akkor máris lehetőség nyílik a terhek valamekkora mérséklésével. Konkrét példát említve: a nyugdíjak a jelenlegi kormánypolitika szerint csak az infláció mértékében, vagy kevéssel fölötte nőnek. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkassza bevételeinek, vagyis a nyugdíjjárulékoknak is csak ilyen szerény, jelenleg 1-2 százalékos mértékben kell nőnie.

A bérek ezzel szemben 6-8 százalékkal nőnek, és ez a dinamika a következő években is szinte biztosan fennmarad, mert a munkaerőpiac szűkössége, illetve a munkaerő számára szabadon hozzáférhető, többszörös jövedelmet kínáló nyugat-európai munkaerőpiac elszívó hatása ezt kikényszeríti. Ha ezekből a számokból indulunk ki, máris ki lehet számolni, mennyivel csökkenthető a nyugdíjjárulék évente, már csak azt kell tudni, hogy mennyi az most az összes járulék közül.

Mennyi az annyi?

Jelenleg két címen kerül pénz a nyugdíjkasszába: a munkavállalótól a bruttó fizetése 10 százalékát vonják le ezen a címen, a munkaadótól 27 százalékot szociális adó címén, csak azt nem tudjuk, hogy ez a tétel hogy oszlik meg a nyugdíjkassza és az egészségügy között. Ezért feltételezésekre kell hagyatkoznunk, abból indulunk ki, hogy a 27 százalék 15:12 arányban oszlik meg a kettő között, így a nyugdíjkasszára jutó teljes járulék a bruttó bér 25 százaléka.

Ennek a hányadnak elég 2 százalékkal nőni évente, miközben a bérnövekedés 6-8 százalékos. Ez akkor jön ki, ha a nyugdíjjárulék évente egy-másfél százalékponttal csökken. A kérdés már csak az, hogy ez hány éven át valósítható meg, és a végére milyen arányok alakulnak ki. A Figyelő információi szerint a cél a 20 százalékos szociális adó lenne, ami 7 százalékpontos csökkentés. Másfél százalékponttal számolva ez egy 5 éves program, a végeredmény pedig összesen 21,5 százalékos munkaadói kötelezettség.

Így a nettó bér 1,83-szorosa lenne a teljes bérköltség, ami már lényegesen jobb a mainál, de még mindig magas a régióhoz képest. Ha emellett eltörölnék, mondjuk a másfél-másfél százalékos szakképzési hozzájárulást és az ugyanekkora munkaerő-piaci járulékot (ezeket fedeznék a dinamikusan növekvő SZJA bevételek) , akkor már 1,76-os szorzónál tartanánk.

Végeredmény

És hogy mi lenne a végeredmény? Öt év múlva legalább 50 százalékkal magasabb nettó bérek, így lényegesen csökkenne a fejlett országokhoz képesti eltérés (bár még mindig két és félszeres lenne, de legyünk optimisták, és feltételezzünk a második öt évben is dinamikus béremelkedést), nem növekvő költségvetési hiányt, és kiegyensúlyozott nyugdíjkasszát. Az egyetlen negatívum, hogy a nyugdíjak reálértéke csak szinten maradna.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jól átvernek minket a szupermarketekben, ha nem vagyunk résen!
Elek Lenke | 2024. május 3. 15:27
Ma már szinte minden áru előre van csomagolva, ami gondot okozhat a vevőknek. 
Makro / Külgazdaság Látványos a magyar kormány multiellenességének értelmetlensége
Privátbankár.hu | 2024. május 3. 10:38
Bod Péter Ákos elemzésében mutat rá, hogy a magyar foglalkoztatási szerkezetben egyáltalán nem kiugró a multinacionális cégeknél dolgozók aránya.
Makro / Külgazdaság A lakásépítés szomorú képet mutat az első negyedévben
Privátbankár.hu | 2024. május 3. 08:30
A KSH friss adatai szerint az alacsony lakásépítési aktivitást csak néhány nagyobb beruházás élénkítette.
Makro / Külgazdaság Most érdemes kicentizni a tankolást, szombattól olcsóbb lesz
Privátbankár.hu | 2024. május 2. 11:16
Rendkívülit lépett a Mol.
Makro / Külgazdaság A fideszes nagyuraknak régóta fáj a foguk erre a balos munkásvárosra
Privátbankár.hu | 2024. május 2. 09:29
Salgótarjánnak új polgármestere lesz. Akárki is nyer, nem lesz könnyű dolga.
Makro / Külgazdaság Hiába emelkedett, még mindig a sokéves átlag alatt a magyar BMI
Privátbankár.hu | 2024. május 2. 09:01
Sőt, az elmúlt évekhez képest is alacsonyabb az idei áprilisi értéke e fontos mutatónak.
Makro / Külgazdaság 1,2 milliárd euróval javult egy fontos magyar mutató
Privátbankár.hu | 2024. május 2. 08:31
Mondjuk nemcsak az export nőtt, hanem az import is csökkent.
Makro / Külgazdaság Légből kapott titkok – miért fehér és miért húz maga után csíkot?
Elek Lenke | 2024. május 1. 15:05
Bár ma már a tömegközlekedés egyik formája a repülés, mégsem tudunk mindent a világ legdrágább járművek titkairól, ugyanakkor a legtöbben kíváncsiak vagyunk rá. Ezt a kíváncsiságot elégíti ki az amerikai Travel and Leisure turisztikai online lap összeállítása.
Makro / Külgazdaság Csak két magánnyugdíjpénztár marad a piacon
Privátbankár.hu | 2024. május 1. 14:05
A hosszú éveken át négyszereplős piacon rövidesen csak két intézmény marad állva.
Makro / Külgazdaság A nyugalma érdekében jobb, ha nem nézi meg, hogy mennyibe kerül egy euró
Privátbankár.hu | 2024. május 1. 08:58
Vegyesen mozgott a forint a főbb devizákkal szemben szerdán reggel a bankközi devizapiacon az előző estéhez képest.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG