Jane Halton az ENSZ-nél akkreditált tudósítók szövetségének (ACANU) genfi rendezvényén közölte: a valós esetszámok jóval magasabbak lehetnek a hivatalos adatoknál. „Bár jelenleg több száz fertőzést és halálesetet tartanak nyilván, a tényleges számok ennél lényegesen magasabbak lehetnek” – fogalmazott. A CEPI – amely új védőoltások fejlesztését finanszírozza, és több ebola elleni vakcinajelöltet is vizsgál – azt a célt tűzte ki, hogy egy járvány kitörésétől számított 100 napon belül biztonságos és hatékony oltóanyagot fejlesszen ki.
Halton ugyanakkor elismerte: a Bundibugyo-törzs esetében ezt rendkívül nehéz lesz elérni, bár hozzátette, hogy a nemzetközi közösség most sokkal gyorsabban képes reagálni a járvány megjelenésére, mint öt évvel ezelőtt. Halton elmondta: a Bundibugyo-törzs elleni védőoltás előkészületei már a mostani járvány kirobbanása előtt megkezdődtek.
Hozzátette: több, még korai fázisban lévő vakcinajelölt biztonsági vizsgálatát igyekeznek felgyorsítani, hogy a klinikai teszteket már a jelenlegi hullám idején elindíthassák, ehhez azonban a helyi lakosság beleegyezése is szükséges.
Fotó: DepositPhotos.com
A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén terjedő járványban eddig mintegy 600 gyanús megbetegedést és több mint 130 halálesetet regisztráltak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vasárnap nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a járványt.
A Bundibugyo-törzs ellen jelenleg nincs engedélyezett vakcina vagy célzott kezelés, szemben a gyakoribb Zaire-törzzsel, amely ellen már rendelkezésre áll oltóanyag. Az amerikai egészségügyi intézet adatai szerint ugyanakkor a Bundibugyo-változat halálozási aránya – mintegy 37 százalék – alacsonyabb lehet, mint a Zaire-törzsé, amely kezelés nélkül akár 90 százalékos halálozással is járhat.
(MTI)
Jöhet a jogfosztási eljárás? 
