Jane Halton az ENSZ-nél akkreditált tudósítók szövetségének (ACANU) genfi rendezvényén közölte: a valós esetszámok jóval magasabbak lehetnek a hivatalos adatoknál. „Bár jelenleg több száz fertőzést és halálesetet tartanak nyilván, a tényleges számok ennél lényegesen magasabbak lehetnek” – fogalmazott. A CEPI – amely új védőoltások fejlesztését finanszírozza, és több ebola elleni vakcinajelöltet is vizsgál – azt a célt tűzte ki, hogy egy járvány kitörésétől számított 100 napon belül biztonságos és hatékony oltóanyagot fejlesszen ki.
Halton ugyanakkor elismerte: a Bundibugyo-törzs esetében ezt rendkívül nehéz lesz elérni, bár hozzátette, hogy a nemzetközi közösség most sokkal gyorsabban képes reagálni a járvány megjelenésére, mint öt évvel ezelőtt. Halton elmondta: a Bundibugyo-törzs elleni védőoltás előkészületei már a mostani járvány kirobbanása előtt megkezdődtek.
Hozzátette: több, még korai fázisban lévő vakcinajelölt biztonsági vizsgálatát igyekeznek felgyorsítani, hogy a klinikai teszteket már a jelenlegi hullám idején elindíthassák, ehhez azonban a helyi lakosság beleegyezése is szükséges.
Fotó: DepositPhotos.com
A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén terjedő járványban eddig mintegy 600 gyanús megbetegedést és több mint 130 halálesetet regisztráltak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vasárnap nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a járványt.
A Bundibugyo-törzs ellen jelenleg nincs engedélyezett vakcina vagy célzott kezelés, szemben a gyakoribb Zaire-törzzsel, amely ellen már rendelkezésre áll oltóanyag. Az amerikai egészségügyi intézet adatai szerint ugyanakkor a Bundibugyo-változat halálozási aránya – mintegy 37 százalék – alacsonyabb lehet, mint a Zaire-törzsé, amely kezelés nélkül akár 90 százalékos halálozással is járhat.
(MTI)
Nem rossz jel, hogy az Európai Unióban vita folyik arról, ki képviselje az uniót az Oroszországgal folytatandó lehetséges párbeszéd során. 
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
