A vártnál kedvezőbb, 1,7 százalékos első negyedéves GDP-adat ellenére idén továbba is visszafogott lehet a magyar gazdaság növekedése, de ha az uniós források megérkeznek, és azokat megfelelően hsználja fel a kormány, akkor hosszabb távon egy kiegyensúlyozottabb szerkezetű, 3 százalék körüli bővülés jöhet, különösen akkor, ha a külső kereslet is élénkül – mondta az MBH Elemzési Centrumának igazgatója.
Árokszállási Zoltán kifejtette, hogy várakozásuk szerint már 2027-ben is valamivel 3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés. Ha azonban 2026 második negyedévében megállapodás születik a mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról, akkor az kedvezően hathat a beruházások alakulására, és felfelé mutató kockázatként jelenik meg. Így az MBH növekedési prognózisa 2026-ra 1,6, 2027-re 3,1, 2028 pedig 3 százalék.
Továbbra is a fogyasztás fogja húzni idén a gazdaságot, de már nem akkora mértékben, mint korábban, a beruházások várhatóan elkezdenek majd óvatosan hozzájárulni a növekedéshez már 2026-ban, 2027-ben pedig várhatóan az ideinél is nagyobb mértékben – fejtette ki a vezető elemző.
Árokszállási Zoltán azt is elmondta, hogy az exportpiacokon az év első hónapjában a német ipari megrendelések elkezdtek meglódulni, de a február 28-án kitört iráni háború megakasztotta ezt a folyamatot. Így az ipari megrendelések volumenváltozásában nem számítanak arra, hogy ez belátható időn belül visszatér a 2010-es években jellemző növekedési szintre.
A vezető elemző 90, maximum 100 dolláros hordonkénti olajárral számol a Brent típusú olaj esetében, ami – mint fogalmazott, „nem jó, de nem is tragikus, ezzel együtt lehet élni.”
Kitérve a májusi 1,8 százalékos inflációs adatra, kifejtette, hogy elsősorban az élelmiszerek tekintetében volt jelentősebb az ármérséklődés, amiben jelentős szerep jutott az erős forintnak is.
Fotó: MBH Bank
A jövőben fokozatosan emelkedő inflációs adatok jöhetnek. Bár még velünk vannak az árkorlátozó intézkedések, ezek közül van, olyan, amelyet ki fognak vezetni. A bankok és a telekommunikációs cégek például már jelezték, hogy az önkéntes árkorlátozó vállalásaikat nem tartják meg, vagyis júliustól díjat emelnek.
Az üzemanyagár-stopot az MBH elemzői szerint néhány hónapon belül ki lehet vezetni, úgy, hogy annak nem lesz jelentős hatása.
A lehetséges időpont most számításaik szerint augusztus, a döntés a várakozásuk szerint néhány százalékos üzemanyagár-emelkedéssel járhat.
Várakozásuk szerint a kiskereskedelmi árréstop kivezetése sem okozna már jelentősebb áremelkedést, több termékpályán. Például a tejpiacon az elmúlt hónapokban komoly árcsökkenés volt, ami már megjelent a bolti tej árában is.
Az MBH Elemzési Centrumának várakozása szerint a fogyasztóiár-index idén éves átlagban 2,7, 2027-ben 3,7, 2028-ban pedig ismét 2,7 százalék lehet.
Balog-Béki Márta, a bank szenior elemzője a hazai monetáris politika mozgásteréről azt mondta, van tere a kamatcsökkentésnek.
Biztosra vehető a kamatvágás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről júliusban, 25 bázispontos kamatvágásra számítanak. Kedvező ugyanis az inflációs környezet és erős a forint. 2026 végére 5,50, 2027 végére pedig 5 százalékra csökkenhet az irányadó ráta.
A forint 2026-ban erősödő pályára állt, amit segített az uniós forrásokhoz való hozzáférés és az euróövezeti csatlakozás lehetősége. Az egyensúlyi árfolyam azonban gyengébb szinteken lehet, mint amit most látunk, az euró-forintárfolyam az év végére 360 körül alakulhat.
A költségvetésben fokozatos hiánycsökkentés jöhet, idén a GDP-arányos államadósság valamivel 76 százalék felett alakulhat. Árokszállási Zoltán szerint a kormány – ahogy azt jelezte is – bizonyos kiadásokat „megfog” majd, a pontos számokat az őszre elkészülő pótköltségvetésben mutathatják be. A hiánypálya 2027-ben tovább mérséklődhet, és elérheti az 5-5,5 százalékos sávot.
Norvégia és Mexikó is ott van a 16 között. 
