Óriási a versenyfutás az idővel, hiszen a koronavírusos fertőzések száma továbbra is nagyon magas világszerte, és az egészségügyi ellátórendszerek a túlterheltség közelében vannak. Eközben a politikusok korábbi optimista nyilatkozatai miatt túlzott reményeket tápláló közvélemény sok helyen nagyon csalódott az oltások a vártnál lassabb tempója miatt.
Erre reagálva egyes országokban ráadásul úgy próbálják a vakcinázás eredményeit kozmetikázni, hogy a jelenleg forgalomban lévő vakcinák előírásaival szembe mennek. Az elsőként engedélyt kapott Pfizer-BioNTech, a Moderna és a még csak néhány helyen forgalomba hozott AstraZeneca szeréből is két adagot kell kapnia az érintetteknek az immunitáshoz. Az ismétlő oltásokat ugyanakkor több helyen igyekeznek minél inkább kitolni, így az újonnan érkező szállítmányokból inkább első oltásokat adnak be.
Egy oltás is védettséget nyújthat
A helyzeten a szakemberek szerint az segíthet sokat, ha újabb szerek kapnak a gyógyszerfelügyeleti hatóságoktól engedélyt, és ennek révén még több elérhető oltóanyag lesz világszerte. Persze ez is felvet majd kérdéseket, hiszen akár a logisztika, akár az oltásszervezés megoldása okozhat nehézségeket. Amíg nincs elég oltóanyag, addig persze ezzel a kérdéssel nem feltétlen akar senki foglalkozni. Ugyanakkor van remény arra, hogy hamarosan javul a helyzet, hiszen állítólag a Johnson & Johnson (J&J) szere február elején már megkaphatja az első engedélyeket.
A szer kereskedelmi forgalomba kerülése egyes elemzők szerint azért jelent fontos mérföldkövet a koronavírus elleni harcban, mert ebből az oltásból elegendő egy adag az immunitás eléréséhez.
A vállalat által előzetesen közölt eredmények biztatóak, és ígéretük szerint hamarosan lezárják a klinikai vizsgálatok tömeges tesztelési időszakát, az úgynevezett harmadik fázist. Ezt követően pedig benyújtják engedélyezésre a legfontosabb gyógyszerfelügyeleti hatóságoknak a vakcina dokumentációját.
A cég azt ígérte, hogy amennyiben a szer zöld utat kap, akkor az év végéig 1 milliárd adagot tudnak legyártani és kiszállítani. A vállalat által korábban közöltekből az is kiderült, hogy J&J vakcináját a cég belga egysége, a Janssen Pharmaceutica fejlesztette ki. Ők, az Oxfordi Egyetem-AstraZeneca által használt adenovírus-vektor technológiát használták, amely fejlettség tekintetében egy lépcsőfokkal a Pfizer-BioNTech és a Moderna által kifejlesztett messenger RNS technológia alatt van. Az adenovírus-vektor használata mellett szól a szakértők szerint az, hogy ez ugyanakkor egyrészt egy kiforrottabb technológia, másrészt, könnyebb méretezni és kezelni, mint az mRNS-típusú vakcinákat.
A Morgan Stanley egészségügyi csoportja a múlt héten tett közzé jegyzetet a vakcinákról, amiben a J&J oltása kapcsán úgy vélekedtek, hogy a maga módján nem csak egyedülálló, de az egyszeri oltás miatt olyan hatékonyságot hozhat, amely jelentősen segítheti a Covid elleni védekezést. Megjegyzik azt is, hogy az AstraZeneca klinikai vizsgálatai körüli anomáliák sokak bizalmát ingatták meg, és a J&J vakcinája segíthet azt visszaállítani.
A befektetési bank megjegyzi, hogy előzetesen megvan az ok az optimizmusra, hiszen a vállalat korábban több alkalommal is bizonyított. Példaként említik, hogy a fent említett technológiát sikeresen alkalmazták az ebola-vakcinájukban. Emellett a HIV, RSV és Zika esetében végzett kutatási alkalmazásaikban is jó eredményeket mutattak fel.
Nem kell speciális hűtés a vakcinának
A J&J technológiája mellett szól az is, hogy a vakcina a becslések szerint legalább három hónapig stabil marad normál hűtési hőmérsékleten is, így a szállításhoz nem kell új infrastruktúra. A vállalat korábban azt közölte, hogy december 17-én befejezte a 45 000 résztvevővel lefolytatott harmadik fázisú klinikai vizsgálatot, és a kutatás eredményeit most összesítik, illetve állítják össze a jóváhagyáshoz szükséges anyagot. Így reményeik szerint rövid időn belül be tudják nyújtani a sürgősségi felhasználási engedély iránti kérelmet az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalához (FDA). Illetve várhatóan ezzel párhuzamosan a világ más nagy egészségügyi szabályozási hivatalaihoz, így az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) is.
Noha a kutatási eredmények nem ismertek, mind az elemzők, mind a szakemberek bizakodók, amit vélhetőleg az a pletyka is táplálhat, hogy a J&J vakcinájának hatékonysága elérheti a 80 százalékot. Amennyiben ezt a vizsgálati eredmények is alátámasztják, akkor a már piacon lévő legsikeresebb oltóanyagok, a Pfizer és a Moderna szere mellett ez lehet, amelyet a nyugati világban a legtöbb ember megkaphat.
A cég egyébként korábban számos óriási megrendelésről adott számot, így az Egyesült Államok 100 millió adag vakcinát rendelt tőlük, és további 200 millió adagra szereztek opciót. Az Egyesült Királyság 30 millió oltást kötött le, amit még 22 millió egységgel tudnak megtoldani, míg az Európai Unió egy maximum 400 millió adag megvásárlására szerzett jogot. Emellett a vállalat részt vesz a WHO programjában a COVAX-ban is, amelynek az a célja, hogy a rendelések összefogásával a szegény országokat is ellássák kedvező áron beszerzett oltóanyaggal. Ehhez a tervek szerint 2022 végéig 500 millió adag vakcinát biztosítanának.
Ekrem İmamoğlut vesztegetéssel és zsarolással is vádolják. 
